Könnygázt vetettek be a migránsok ellen a szlovén határon

Pusic azt mondta, hogy a közeli múltban - a kemény retorika ellenére - hatékony volt a horvát-magyar együttműködés menekültügyben. "Magyarország sokat segítene azzal, ha újra megnyitná a határokat, és lehetővé tenné a migránsok áthaladását, mert ez nagyon hatékonyan és jól működött" - fogalmazott Pusic.
A horvát külügyminiszter reagált azokra a szlovén vádakra, hogy Horvátország nem tartja tiszteletben az előzetesen egyeztetett, a Szlovéniába irányított menekültekre vonatkozó kvótákat. "Nem volt semmilyen megállapodás kvótákról, volt egyeztetés különféle számokról, de ezek változnak attól függően, hogyan alakul a helyzet a Horvátország területére belépők tekintetében" - mondta Pusic.

A magyar-horvát zöldhatár péntek éjféli lezárása óta a horvát kormány a horvát-szlovén határra szállítja a migránsokat, és nem irányítja többet őket a horvát-magyar határra. Korábbi közlések szerint Szlovénia 2500, Ausztria 1500 embert hajlandó fogadni naponta, míg Horvátországba a migránsáradat lassítása óta is naponta 5-6 ezer illegális bevándorló érkezik a zöldhatáron át Szerbiából.

További határőröket kap a Frontex az uniós tagországoktól
 Európai országok hamarosan további, közel háromszáz határőrt fognak az uniós határellenőrzési ügynökség (Frontex) rendelkezésére bocsátani a Görögországot és Olaszországot érő migrációs nyomás kezelése érdekében - jelentette be kedden a varsói székhelyű szervezet. "Tizenkilenc európai ország 291 határőrt küld a Frontexnek, hogy azonnal Görögországba és Olaszországba vezényeljék őket. Ők a hot spotoknál (a közös, uniós üzemeltetésű menedékkérő-regisztrációs központoknál) fognak dolgozni, hogy segítsenek a szabálytalanul érkező migránsok azonosításában és regisztrálásában" - írta közleményében a szervezet.

Ausztriában 1700 menekültet helyeztek el államilag kijelölt szálláson 

Október elseje óta összesen 1700 menekültet helyeztek el Ausztriában államilag kijelölt szálláshelyeken, ezek öt településén találhatók - közölte az osztrák kancellár a keddi kormányülést követően.

A bécsi parlament döntése értelmében október elsejétől az állam saját hatáskörben jelölhet ki befogadóhelyeket a bevándorlóknak. A törvény akkor alkalmazható, ha a tartomány vagy a járások nem teljesítik az előírt menekültkvótát vagy a befogadott menekültek száma nem teszi ki a helyi lakosok 1,5 százalékát. A kormány azért hozta meg ezt a törvényt, amely 2018-ig lesz érvényben, hogy mostantól könnyebben tudjon majd reagálni a menekültügyi helyzetre és gyorsabban ki tudja jelölni a szálláshelyeket. Eddig a karintiai Althofen és Ossiach, a felső-ausztriai Steyregg, a salzburgi Bergheim és a stájerországi Leoben településen jelölt ki az állam menekültbefogadó szállásokat.

Werner Faymann kancellár tájékoztatása szerint eddig 60-65 ezer menekültkérelmet nyújtottak be Ausztriában. Az osztrák állam azzal számol, hogy az év végéig a kérelmek száma elérheti a nyolcvanezret is. Faymann elmondta: pillanatnyilag még ötszázan vannak sátrakban, ezért arra kérte azokat a településeket, amelyek még nem érték el a befogadási kvótájukat, hogy biztosítanak szállást a migránsoknak.

Faymann szerint nem jöhet létre olyan Európa, amelynek határai nyitottak az utazók számára, de amelyet ugyanakkor drótkerítéssel zárnak el a menekültek előtt. A kancellár úgy vélte, hogy jelenleg az unió külső határainak védelme és a menekültek elosztása a legfontosabb. Éjfél óta ezren érkeztek Szlovénia felől a stájerországi határszakaszhoz, a Grazban, valamint a város környékén lévő befogadóhelyeken további több mint ezer embert látnak el.

A stájerországi rendőrségi vezető tájékoztatása szerint a menekülteket Szlovéniában buszokkal szállították a szlovén-osztrák határhoz, az emberek az utolsó métereket gyalog tették meg. A menekülteket a határnál ellenőrizték és regisztrálták, néhányan azonban hamisított dokumentumokkal próbáltak bejutni az országba, így őket nem engedték be Ausztriába. A grazi központban a vöröskereszt képviselői arra panaszkodtak, hogy egyre nehezebb önkénteseket toborozni.

Horvát külügyminiszter: Zágrábnak le kell zárnia határát, ha azt Szlovénia és Ausztria is megteszi
Horvátország nem szeretné lezárni határát, de nem lesz más választása, ha azt Szlovénia, Ausztria és Németország is megteszi - mondta Vesna Pusic horvát külügyminiszter kedden újságíróknak Zágrábban. Kijelentette: minden lehetséges, még az is, hogy Horvátország fizikailag lezárja a horvát-szerb határt, de ezt nem szeretné megtenni. A külügyminiszter szerint ez "Európa-ellenes, nem hatékony és nem jó megoldás". Ezzel csak azt érnénk el, hogy keleti szomszédainknál rengeteg ember ragadna, ez pedig senkinek sem érdeke - hangsúlyozta. A miniszter úgy véli: a fizikai akadály felállítása "ellentétes hatást vált ki és értelmetlen megközelítés", amely a magyar határzárral kezdődött és a folyamatos egymásra mutogatással, valamint a felelősség áthárításával azon országok között, amelyek útba esnek Törökországtól Németországig.

Szerb miniszterelnök: Belgrád semmiképp sem épít kerítést a határain

Szerbia semmilyen körülmények között nem emel falakat vagy kerítéseket a határain - jelentette ki Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök kedden arra a hírre reagálva, hogy Zágráb kerítést építhet a horvát-szerb zöldhatáron; Nebojsa Stefanovic szerb belügyminiszter szerint pedig a szerb-horvát határon pontosan az történik, amire számítani lehetett: a fizikai akadályok nem állították meg a migránsokat.

A szerbiai közszolgálati televízió (RTS) beszámolója szerint a kormányfő úgy fogalmazott: "Mások nyugodtan építsenek falakat. Mindenki más azt csinál, amit akar, mi nem fogunk falakat emelni. Bármilyen helyzetbe is kerülünk, a kezünkben tartjuk az irányítást".

Néhány ország a belső politikai válság miatt emel falakat - állapította meg Aleksandar Vucic, majd hozzátette: országában ilyen válság nincs, ezért kerítésépítésre sincs szükség. "Egyesek azt mondták, hogy ellenzik a falakat, amikor pedig nehéz helyzetbe kerülnek, mégis építeni kezdik azokat" - jelentette ki.  

Nebojsa Stefanovic szerb belügyminiszter kedden kijelentette, hogy Szerbia európai választ vár a migránsválság kezelésére, a kerítések azonban nem jelentek megoldást. Felhívta a figyelmet arra, hogy migránsok egy nagyobb csoportja kedd dél körül áttörte a horvát rendőrkordont a Berkasovo-Bapska átkelőnél, így mintegy 4-5 ezer migráns jutott be Horvátországba. Ez is azt bizonyítja szerinte, hogy az történik, amit Szerbia már régóta mond, vagyis hogy "a falak, a kerítések, a drótok és a rendőrségi kordonok nem a legjobb módjai a válsággal való szembenézésnek". Megoldást kell találni, nem pedig fizikai akadályt állítani - tette hozzá. "Arra számítunk, hogy az Európai Unió talán már ezen a héten reagál, és meglátjuk, hogy hogyan tovább, hiszen úgy tűnik, hogy a szomszédaink nem találják fel magukat a migránsválság okozta helyzetben" - fogalmazott a belügyi tárca vezetője. Hozzátette, hogy milliók érkeznek Európába a Közel-Keletről, és ezzel a nyomással még a nagyobb és fejlettebb országok sem tudnak teljes mértékben szembenézni, és ezek az emberek mind Szerbián haladnak át. 

A szociálisügyi minisztérium államtitkára pedig kedden Szabadkán kijelentette, az ország készen áll arra, hogy nagyobb számú migránsról, akár 2-3 ezer emberről is hosszabb távon gondoskodjon. A szabadkai Pannon RTV tudósítása szerint Nenad Ivanisevic hozzáfűzte, hogy Szerbiában legalább tíz befogadóállomás áll készen a migránsok fogadására a román, a horvát, a magyar és a bolgár határ mentén.

Seehofer ismét élesen bírálta Merkelt
Horst Seehofer bajor miniszterelnök néhány nap szünet után kedden ismét élesen bírálta Angela Merkel kancellárt, Münchenben a tartományi gyűlés (Landtag) szünetében újságíróknak azt mondta, hogy társadalmi szakadást és radikalizálódást idézhet elő a berlini vezetés bevándorláspolitikája. Horst Seehofer figyelmeztetett, hogy tovább csökkenhet a Merkel vezette konzervatív CDU és az általa vezetett bajor testvérpárt, a CSU támogatottsága, a szélsőséges Pegida mozgalomhoz pedig az eddiginél is többen csatlakozhatnak, ha nem sikerül korlátozni a menekültek számát. A bajor kormányfő egyben csalódottságát fejezte ki amiatt, hogy a kormány még mindig nem jutott dűlőre a tranzitzónák bevezetésének ügyében. Közben az n-tv hírtelevízió azt jelentette, hogy a CDU/CSU pártszövetség parlamenti (Bundestag-) frakciójának egyes tagjai úgy vélik, jó megoldás lenne, ha Angela Merkel elvállalná az ENSZ főtitkárának 2016-ban megüresedő pozícióját. Ebben az esetben az n-tv szerint a CDU valószínűleg Wolfgang Schäuble jelenlegi pénzügyminiszter kancellárrá választását támogatná.

Filmesek adtak át felhívást az uniós vezetőknek
Fimrendezők és színészek adtak át kedden felhívást az Európai Unió több vezetőjének, amelyben arra kérik az uniós intézményeket, hogy garantálják, hogy a tagállamok közösen, szolidárisan, emberségesen, az unió alapértékeinek tiszteletben tartásával reagáljanak a migrációs válságra. A beadványt 5500-an írták alá a filmszakmából, köztük a többek között James Bondot is megformáló Daniel Craig, Juliette Binoche, Dany Boon, Costa-Gavras, Alfonso Cuarón, Agnieszka Holland, Isabelle Huppert, Ken Loach, Sophie Marceau, Jiri Menzel, Cristian Mungiu, Jonathan Pryce, Isabella Rosellini, Til Schweiger és Léa Seydoux.   A felhívást Michel Hazanavicius, A némafilmes című Oscar-díjas alkotás rendezője, az Aranypálmával kitüntetett Laurent Cantet, Valeria Bruni Tedeschi olasz színésznő, rendező, Hanna Schygulla német színésznő és Andzrej Chyra lengyel színész adta át az uniós vezetőknek. Eredetileg a küldöttség tagja lett volna Tarr Béla magyar filmrendező is, ám a szervezők az MTI-vel azt közölték, hogy a direktor egészségügyi okok miatt nem tudott eljönni Brüsszelbe. Az 5500 aláíró azt kéri az Európai Uniótól, hogy biztosítson jogszerű lehetőséget arra, hogy háború és terror elől menekülők védelmet kérhessenek.  "Európa nemzeteinek szolidárisan kell cselekedniük" - szögezi le a felhívás, amely szerint az unió dublini szabályai bizonytalan helyzetet teremtettek a menekültek számára, az unió határain fekvő államokra pedig igazságtalanul súlyos terhet raknak. Ezért a felhívás a menekültek méltányos elosztása mellett érvel, kiemelve, hogy a menedékkérők egyéni körülményeit is mérlegelni kell.

Újabb incidensek Németországban

Németországban kedden is több erőszakos incidensről tájékoztattak a hatóságok a menekültválsággal kapcsolatban, hírportálok pedig arról számoltak be, hogy megsérült egy menedékkérő, aki megpróbált elmenekülni, hogy ne toloncolhassák Magyarországra.

A 18 éves afgán menedékkérőt a Szász-Anhalt tartománybeli Zeitzben működő befogadóállomásról akarták visszaszállítani Magyarországra a menekültügyet uniós szinten szabályozó dublini előírások alapján. A fiatalember menekülni próbált és kiesett egy harmadik emeleti ablakból. Könnyebben megsérült, kórházba vitték. A kitoloncolását elrendelő határozat végrehajtását felfüggesztették.

A baden-württembergi Messstettenben működő tartományi központi befogadóállomáson a helyi rendőrség keddi közleménye szerint még hétfőn késő este csapott össze egy csoport szír és iraki menedékkérő, miután egy iraki férfi zaklatott egy 18 éves szír lányt, aki segítséget kért honfitársaitól. A verekedésben vasrudak is előkerültek. Öten könnyebben megsérültek. A biztonsági szolgálatnak sikerült elsimítani a konfliktust, így a helyszínre nagy erőkkel érkező rendőröknek már nem volt dolguk.

Berlin Lichterfelde nevű negyedében is verekedés volt egy menekültszálláson keddre virradó éjjel. A rendőrség közleménye szerint többen sörös palackkal, késsel felfegyverkezve vettek részt az ismeretlen eredetű összecsapásban. Öten könnyebben megsérültek, közülük két embert kórházba kellett vinni ambuláns kezelésre.

A lakókonténerekből álló szálláson nagyjából 300 különösen veszélyeztetett - például terhes vagy fogyatékkal élő - menedékkérő él. Két hete is volt ott kisebb verekedés, akkor három férfi heves szóváltás után rárontott egy meleg menedékkérő párra.

A meckenburg-elő-pomerániai Greifswaldban hétfő késő este hat álarcos ember megtámadt egy férfit, aki részt vett a városban este egy demonstráción, amelyen a kormány menekültpolitikáját bírálták. A rendőrség súlyos testi sértés miatt eljárást indított.

A kormány menekültpolitikája ellen Béke, szabadság, demokrácia és igazság címmel meghirdetett demonstráción 200 ember vett részt, míg A világra nyitott, színes, toleráns Greifswaldért címmel meghirdetett ellentüntetésen 250-en jelentek meg.

A holland kormány nyílt levélben óvott a bevándorlástól

A holland kormány angol nyelvű nyílt levélben fordult kedden a potenciális bevándorlókhoz, mostoha körülményekre figyelmeztetve a Hollandiában letelepedni szándékozókat. A levelet Klaas Dijkhoff, a belbiztonsági és igazságügyi minisztérium államtitkára írta alá.

A dokumentumban felhívják a figyelmet, hogy nincs elegendő férőhely a befogadóközpontokban, így kezdetben sportlétesítményekben vagy sátrakban helyezhetik el őket. A menedékkérelmek elbírálása akár fél évig is eltarthat, illetve akinek elutasították a kérelmét, köteles azonnal elhagyni az országot - írták. A tartózkodásra jogosultak arra kényszerülhetnek, hogy konténerházakban vagy átalakított irodaépületekben lakjanak, egy fedél alatt más menekültekkel. Ezen felül a levél külön kiemeli, hogy családegyesítés csakis az összes megfelelő engedély megszerzése esetén lehetséges, ami ugyancsak hosszú időt vehet igénybe.

Hétfő este az állami televízióban mondott beszédében Dijkhoff megjegyezte, a nyílt levél egy újabb lépés a menekültáradat megfékezését célzó törekvésekben, hogy a menedékkérők pontosan tudják, mire vállalkoznak. "Ez nem egy kellemes, de fontos közlemény" - mondta. Az elmúlt két hétben mintegy 5 ezer menekült érkezett Hollandiába konfliktus sújtotta övezetekből. A holland hatóságok 60 ezer főre becsülik az idei évben a menedékkérők számát.

Több mint száz befogadóközpont működik már Finnországban 

Több mint száz - átmeneti vagy állandó - létesítmény működik már Finnországban az országba érkezett menedékkérők fogadásának és elhelyezésének céljával. A menekülthullám kezdetekor az észak-európai országban alig több mint húsz ilyen hely volt - közölte Aino Likitalo, a finn migrációs szolgálat szóvivője kedden. 

A szóvivő elmondta, hogy jelenleg 108 ilyen létesítmény működik az országban, egyelőre arról azonban nincsenek pontos elképzeléseik, hogy hány befogadóközpontot nyitnak még, ez az országba érkező menekültek számától függ.

Hozzátette, hogy az Ahvenanmaa (Aland)-szigetcsoporton nem tervezik központok nyitását, miután több finn politikus bírálattal illette az ottani svéd autonómiát amiatt, hogy állítólag nem kíván az érkezők befogadásának "terhében" osztozni. Hozzátette, hogy viszont önkéntesen ők is kivehetik a részüket a folyamatban a többi finnországi közösséghez hasonlóan.

Juha Sipilä finn miniszterelnök múlt héten közölte, hogy országa lassan eléri lehetőségeinek határát a menedékkérők befogadását illetően. Az észak-európai ország elvileg nem fogadhatna be 10 ezernél több menedékkérőt évente, ugyanakkor az idén érkezettek száma ezt már jócskán meghaladta - mondta. Megjegyezte, hogy a kormány nem szabott törvényes felső határt a befogadható menekültek számának, a folyamat a nemzetközi megállapodásokkal összhangban zajlik.

A belügyminisztérium számításai szerint az országba összesen 30-35 ezer ember érkezhet az év végéig. A múlt héten még napi több száz ember lépett be az országba, szeptember második felében pedig számuk akár a napi ötszázat is elérhette. Ez a szám azóta folyamatosan csökken, jelenleg naponta legfeljebb 200-an érkeznek.

Tavaly Finnország négyezer menekültet fogadott, az idei év kezdete óta eddig 23 ezret. A menekültek többsége Irakból érkezett.

Asselborn: Veszélyben a kvótarendszer
Veszélybe kerülhet a 160 ezer menekült elosztására kidolgozott európai uniós terv, mert a Görögországba érkező menedékkérők nem hajlandók helyben benyújtani kérelmüket, hanem utaznak tovább Németország felé - mondta az EU soros elnöki tisztségét betöltő Luxemburg bevándorlási és menekültügyi minisztere a Spiegel Online című német hírportálnak hétfőn.
Jean Asselborn szerint a Törökországból az égei-tengeri szigetekre érkező menedékkérők "inkább hisznek az embercsempészeknek, mint a helyi hatóságoknak", ami azzal fenyeget, hogy működésképtelen lesz az európai uniós tagállamok közötti elosztási rendszer.
Az EU minden üldözöttnek biztosít lehetőséget a védelemhez fűződő jog érvényesítésére, de ehhez az is szükséges, hogy "a menekültek betartsák a törvényeinket" - hangsúlyozta a luxemburgi politikus.
Asselborn mindezt a menekültválság egyik gócpontjaként számon tartott Leszboszon szerzett tapasztalatai alapján mondta. A miniszter Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke és Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Bizottság migrációs ügyekért felelős tagjának társaságában tartott terepszemlét a szigeten - egy korábbi börtönben - kialakított hot spotban, azaz uniós menedékkérő-regisztrációs központban.
A Spiegel Online hétfői összeállítása szerint a menedékkérők regisztrációja már rendben zajlik, ami nagy teljesítmény, tekintve, hogy naponta átlagosan 4 ezren érkeznek, de gond, hogy nem sokáig maradnak a szigeten.
Az elosztási rendszer alapján az EU-ba Görögországban belépő menedékkérőknek helyben kellene benyújtaniuk kérelmüket, és a hot spotban kellene megvárniuk a kérelem elbírálását. A védelemre szoruló, menekültként elismert kérelmezőket aztán szétosztanák a tagállamok között. A Leszboszon partot érő menedékkérők azonban rögtön továbbutaznak.
Eddig Olaszországból 19 embert telepítettek át Svédországba. Görögországból még egy menekült sem került más tagországba az elosztási rendszer keretében.

David Cameron szerint a magyar kormány intézkedéseinek lényege a külső EU-határok meglétének tudatosítása az unión kívülről érkezők számára.

A brit miniszterelnök a múlt heti európai uniós csúcstalálkozóról rendezett hétfő esti alsóházi vitanapon az ellenzéki Liberális Demokraták vezetője, Tim Farron kérdésére - utalva arra, hogy Nagy-Britannia nem tagja a schengeni övezetnek - kijelentette, hogy Európa külső határainak védelme nem a brit kormány és nem személyesen az ő felelőssége.

"Orbán Viktorra bízom, hogy (ebben az ügyben) megvédje magát, de annak, amit a magyar miniszterelnök és mások is mondanak, az a lényege, hogy Európának van egy külső határa, és Európának be is kell bizonyítania, hogy van külső határa, nehogy azt lehessen hinni, hogy az Európai Unióba könnyű és kockázatmentes út vezet" - fogalmazott David Cameron. Hozzátette: véleménye szerint azok az országok, amelyek csatlakoznak a már Európában tartózkodó menekültek belső elosztását célzó uniós mechanizmushoz, ezzel éppen e veszélyes utazásra ösztönzik a menekülteket.

A brit kormányfő bejelentette azt is, hogy karácsonyig ezer szíriai menekült érkezhet Nagy-Britanniába a brit kormány által kezdeményezett önálló áttelepítési program keretében. Cameron elmondta: eddig 260 menekültet telepítettek át a szíriai határok környékén működő táborokból.

A brit kormány a nemrégiben bejelentett hivatalos terv szerint a jelenlegi parlamenti ciklus végéig, vagyis 2020 májusáig összesen húszezer szíriai menekültet telepít át Nagy-Britanniába.

London ugyanakkor nem vesz részt az Európai Unió területén tartózkodó menekültek közös elosztását célzó uniós programban, hanem közvetlenül a Szíriával szomszédos országokban, Törökországban, Jordániában és Libanonban működő ENSZ-menekülttáborokból telepít Nagy-Britanniába menekülteket, más EU-tagállamokból nem. Álláspontja ugyanis az, hogy így a befogadott menekülők közvetlen, biztonságos úton juthatnak el Nagy-Britanniába, és nem kell segítség nélkül vállalkozniuk az Európába vezető veszélyes utazásra.

A hétfő esti parlamenti vitában Cameron indulatosan visszautasította az anglikán egyház többtucatnyi püspökének előző nap nyilvánosságra került felhívását, amely az áttelepítési programban szereplőnél sokkal több szíriai menekült befogadására szólította fel a brit kormányt.

Horvát lap: Zágráb is építhet kerítést a szerb-horvát határon
Amennyiben Szlovénia és Ausztria drasztikusan csökkenti a migránsok fogadását, Horvátországnak nincs más választása, mint hogy meggátolja az illegális bevándorlók Szerbiából való beáramlását az országba, ebben az esetben pedig akár kerítést is hajlandó építeni szerbiai határán - írta a Jutarnji List című horvát liberális napilap kedden.
A lap jól értesült, kormányközeli forrásra hivatkozva azt írta, a tervek már elkészültek, és a kerítés akár tizennégy nap alatt elkészülhet.
Amennyiben Horvátország lezárja határát Szerbiával, a migránsok nagy valószínűséggel Románia felé veszik az irányt, ahonnét ismét be tudnak majd jutni Magyarország területére, mert erre a határára nem építtetett kerítést a magyar kormány, majd onnan folytatják útjukat Ausztria felé - fejtette ki a lap.
Második lehetőségként a lap forrásai azt vázolják fel, hogy a migránsok Bosznia-Hercegovinán keresztül mennének Horvátországba, de ennek kisebbbnek tartják a valószínűségét, mert túl nehéz terepet kellene bejárniuk az illegális bevándorlóknak. Az újság forrásai mindazonáltal megjegyezték, ha mégis ez valósulna meg, Horvátország nehézségekkel találná magát szembe, mert ezer kilométeres határa van Boszniával, amelyet nehezen tudna hatékonyan ellenőrizni.
A Vecernji List, a legolvasottabb horvát napilap arról írt, hogy Ranko Ostojic horvát belügyminiszter találkozót kért szerb kollégájától, Nebojsa Stefanovictól.
A lap arra következtet, hogy a horvát belügyminiszter arra fogja kérni Szerbiát, csökkentse a migránsáradatot, és nyisson egy új, keleti útvonalat is, Románia és Bulgária felé.
Ha Ausztria és Németország lezárja határait a migránsok előtt, Horvátország is megteszi ezt - írta a lap, majd felvázolta ugyanazt a forgatókönyvet, mint a Jutarnji List, vagyis, hogy a migránsok ez esetben Románián és Magyarországon keresztül próbálnak majd meg Nyugat-Európába jutni.

A levél szerint, amelyet 84 püspök írt alá, évente legalább tízezer, vagyis öt év alatt akár 50 ezer menekült befogadására is lenne lehetőség Nagy-Britanniában. Az anglikán vallási elöljárók szerint ez lenne az érdemi válasz arra az emberi szenvedésre, "amelynek naponta tanúi vagyunk".

A brit kormányfő azonban a hétfői alsóházi vitában kijelentette, hogy a püspökök álláspontja "nem helytálló". Hozzátette: a levél aláíróinak "talán más országokat kellene inkább felszólítaniuk segélykötelezettségeik teljesítésére", mert Nagy-Britannia a maga részéről maradéktalanul eleget tesz vállalásainak.

Lettország kerítést emel Fehéroroszországgal közös határán, hogy útját állja az illegális bevándorlóknak - jelentette be kedden Laimdota Straujuma lett kormányfő.

A politikus indoklásul elmondta, hogy az utóbbi időben jelentősen megnőtt a fehérorosz határon át érkezett migránsok száma.
"Ez aggodalmat ébreszt nemcsak a határ védelme, de abból a szempontból is, hogy új útvonal keletkezhet, amelyen migránsok érkeznek az Európai Unióba" - tette hozzá. Beszámolt arról, hogy Lettországban nemrégiben migránsok két, Fehéroroszországból érkezett nagyobb csoportját tartóztatták fel. Hangsúlyozta, hogy több európai ország kerítést emelt határán, és ez egy lehetséges döntés lehet Lettországban is. Kiemelte ugyanakkor, hogy a kerítés legfontosabb feladata a határvédelem. Az általa felvázolt kerítés a fehérorosz határ egyes szakaszain épülhet meg, ott, ahol a határ illegális átlépésére történnek kísérletek. 

Mint mondta, az új kerítés egy EU-n kívüli ország határán épül. Érvelése szerint sokkal rosszabb lenne, ha ez a kerítés két uniós tagállam határán emelkedne.

Korábban Rihards Kozlovskis belügyminiszter arról beszélt, hogy Lettország falat épít Oroszországgal közös határán, hogy útját állja az illegális bevándorlóknak. A lett politikus szerint azért kell a balti országnak megépítenie a falat az Oroszországgal közös határszakaszon, hogy megerősítse határvédelmét.
A létesítmény válasz az egyre növekvő bevándorlási hullámra. Lettországnak négy évbe telik, és 17 millió euróba kerül a fal megépítése - tette hozzá.

Horvátország beengedett néhány ezer migránst Szerbiából
Horvátország megnyitotta Szerbiával közös határát a migránsok előtt kedden néhány perccel déli 12 óra előtt, így az a 2-3 ezer ember, aki a Berkasovo-Bapska átkelőnél várt arra hétfő este óta, hogy átkelhessen, beléphetett Horvátországba - jelentette a helyszínről a szerbiai közszolgálati televízió (RTS) tudósítója.
A beszámoló szerint az átkelőhelyet éjszakára lezárták, és a reggeli nyitás után is csak kisebb, nagyjából ötvenfős csoportokban engedték be Horvátországba a migránsokat, akik a szerb-macedón határ felől folyamatosan érkeztek, így a délelőtt folyamán néhány ezerre nőtt a számuk.
Az RTS riportere úgy értesült, hogy a horvát hatóságok valószínűleg azért nyitották meg az átkelőt, és engedtek be mindenkit, mert kiürült az opatováci befogadóközpont. 
Miután a migránsok átléptek Horvátországba, a hatóságok visszahelyezték a kerítéseket, és már nem engedték be azt a néhány száz főt, aki délben ért a helyszínre Presevóból. Őket várhatóan ismét kisebb csoportokban engedik majd be.
A szerb politikusok egyelőre nem reagáltak arra a horvát sajtóban megjelent információra, hogy Zágráb kerítést építene a horvát-szerb határra.

Átlépte a félmilliót a Görögországba érkezett menekültek száma
Átlépte a félmilliót azoknak a menekülteknek és migránsoknak a száma, akik az Égei-tengeren keresztül érkeztek az idén Görögországba - közölte kedden az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR), amely szerint az újonnan érkezők száma a tél közeledtével folyamatosan nő, hétfőn több mint nyolcezren keltek át.

"Újabb drámai határt léptünk át, a hétfőn érkezett nyolcezer emberrel számuk elérte az 502 ezret" - mondta Melissa Fleming, az UNHCR szóvivője. Hozzátette, jelenleg hozzávetőleg 27 500 migráns és menekült várakozik a görög szigeteken.

A szóvivő szerint a legfontosabb Görögországban és Európa más részein, hogy a migránsokat megfelelő körülmények fogadják, e nélkül ugyanis Fleming szavai szerint a menekültek szétosztásáról szóló program - amelyről az Európai Unió szeptemberben döntött - veszélybe kerülhet, és akár meg is bukhat.
Az EU nyugati és északi tagállamaiba tartó embereknek a Balkánon keresztül vezet az útjuk. 

A lett titkosszolgálatok értesülése szerint illegális bevándorlók leggyakrabban Közép-Ázsiából, illetve a Távol-Keletről igyekeznek Lettországon keresztül eljutni a skandináv államokba. Idén már több mint 400 illegális bevándorló lépett be Lettországba. 

Lettországnak komoly gondot jelent akár néhány száz bevándorló befogadása is. Ezenfelül az Európai Bizottság azt kérte az uniós tagországok kormányaitól, többek között a lettől is, hogy fogadja be az Afrikából és a Közel-Keletről a Földközi-tengeren át a bevándorlási hullámmal Olaszországba és Görögországba érkezők egy részét.