Külföld

Kiújulhatnak a harcok Ukrajnában

Kijev tárgyalásokat kezdeményez Putyinnal és nyugati vezetőkkel

Petro Porosenko ukrán elnök a legmagasabb harckészültségi fokozatot rendelte el csütörtökön a Krím és a szakadárok uralta Donyec-medencei területek közelében állomásoztatott összes ukrán katonai egységnél, miután Moszkva azzal vádolta Kijevet, hogy diverzáns tevékenységet folytatott a Krím félszigeten. Közben ta Vlagyimir Putyin elnök megvitta a krími polgárok és infrastrukturális létesítmények védelmének megerősítésére szolgáló intézkedéseket.

Emellett a kijevi vezérkar szóvivője közölte: Ukrajna előre bejelentett hadgyakorlatba kezdett szerdától az ország déli részén. 

Moszkva: Következményei lesznek az orosz katonák krími halálának
Az orosz félnek okozott kár, valamint az orosz katonák halála nem marad következmények nélkül - figyelmeztette csütörtökön Kijevet és külföldi támogatóit az orosz külügyminisztérium.
"Ismételten arra hívjuk fel partnereinket, hogy a legkomolyabban gyakoroljanak befolyást a kijevi kormányra, és óvják meg azt az olyan veszélyes lépésektől, amelyek a lehető legnegatívabb következményeket vonhatják maguk után. Nem vezet jóra, ha a tűzzel játszanak" - áll a közleményben.  
Moszkva és Kijev között azután éleződött ki ismét a feszültség,  hogy az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) szerdán bejelentette: a Krím félszigeten az elmúlt napokban az ukrán katonai felderítés által előkészített diverzáns akciókat sikerült megakadályozni. Az összetűzésekben az orosz fegyveres szolgálatok két tagja életét vesztette. Az ukrán fél szerint mindez valótlanság.
Az orosz külügyi tárca kommünikéjében leszögezte: kudarcra vannak ítélve az arra irányuló kísérletek, amelyek a helyzet destabilizálását célozzák "az orosz Krímben".
"A stabilitást és a biztonságot a Krími Köztársaságban feltétlenül szavatolni fogjuk" - áll a dokumentumban, amely rámutat, hogy mindaddig, amíg Kijev nem mond le a "provokáció és a terror politikájáról", nincs értelme a kelet-ukrajnai helyzet rendezéséről a "normandiai formátumban" tárgyalni. Utóbbiban Oroszország és Ukrajna mellett Franciaország és Németország kap helyet.    
A közlemény a Krímben az FSZB által elfogott ukrán diverzánsok és ügynökök közül a már megnevezett Evhen Panov mellett Andrij Zahtyej nevét is említi.

Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán azzal vádolta meg Kijevet, hogy terrorista taktikákkal próbál új konfliktust provokálni, és destabilizálni igyekszik a Krímet, amelyet Moszkva 2014-ben magához csatolt. Kijev tagadja az orosz vádakat. Álláspontja szerint azokat Moszkva cinikus ürügyként próbálja felhasználni, hogy nagyobb katonai fenyegetést jelentsen Ukrajnára, és így jobban felszerelt csapatokat telepít az ukrán határra.

Oleh Szlobodin, az ukrán határőrség szóvivője szerdán közölte, hogy Oroszország nagyobb létszámú és korszerűbb felszereléssel ellátott erőket telepített az utóbbi napokban az ukrán határra a Krím félsziget mentén. "Egyértelműen elmondhatjuk, hogy a március óta ott állomásoztatott orosz csapatokat most újakkal váltják fel" - mondta Szlobodin sajtókonferencián.

Kijev tárgyalásokat kezdeményez Putyinnal és nyugati vezetőkkel

Petro Porosenko ukrán elnök arra utasította csütörtökön a kijevi külügyminisztériumot, hogy kezdeményezzen telefonos párbeszédet Vlagyimir Putyinnal, Angela Merkel német kancellárral, Francois Hollande francia államfővel, Joe Biden amerikai alelnökkel és Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével - derül ki az ukrán államfő hivatalának közleményéből. 
"A külügyminisztériumot megbízták, hogy szervezzen telefonos tanácskozást háromoldalú normandiai formátumban a német és a francia vezetéssel, és hívja meg a beszélgetéshez az amerikai alelnököt, illetve az Európai Tanács elnökét, Donald Tuskot, valamint kezdeményezzen beszélgetést az Oroszországi Föderáció elnökével, Putyinnal" - olvasható a kommünikében.
Az ukrán elnök emellett utasította Pavlo Klimkin külügyminisztert, hogy terjesszen kérést az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) ukrajnai különleges megfigyelő missziójához, hogy növeljék meg a Krím félsziget mentén, az ukrán határon állomásoztatott EBESZ-megfigyelők számát.

Donyecki szakadár vezető: a harckészültség fokozásával Kijev támadásra készül
A Krím mellett és a Donyec-medencében állomásoztatott ukrán csapatoknál elrendelt harckészültség arról árulkodik, hogy Kijev támadásra készül Kelet-Ukrajnában - jelentette ki csütörtökön Olekszandr Zaharcsenko donyecki szakadár vezető.
"Nem sokkal ezelőtt Petro Porosenko bejelentette, hogy a legmagasabb harckészültségi fokozatot rendelte el a Krím és az (oroszbarát szakadárok uralta) Donyec-medencei területek közelében állomásoztatott összes ukrán katonai egységnél" - idézte Zaharcsenkót a donyecki hírügynökség. Mindemellett Kijev megértette, hogy a Krímmel hibát követett el, ezért a Donyec-medencében indíthat most támadást, hogy elterelje a figyelmet a sikertelen krími diverzáns akcióról - vélekedett a szakadár vezető.
Zaharcsenko szerint a kijevi vezetés a harci cselekményeket azért fogja megkezdeni éppen a Donyec-medencében, mivel "még mindig abban reménykedik, hogy katonai erővel törheti le a felkelést". Ugyanakkor a felkelők készen állnak visszaverni a támadást, ha az megindul - figyelmeztetett.

Ugyanakkor Porosenko a külügyi tárca vezetőjén keresztül utasítást adott Ukrajna ENSZ-nagykövetének, hogy kezdeményezzen zárt ajtók mögötti tanácskozást a világszervezet Biztonsági Tanácsában a Krímben kialakult helyzetről, valamint az Oroszország és Ukrajna közötti újabb feszültségekről. Ukrajna jelenleg a Biztonsági Tanács egyik nem állandó tagja.
A Reuters híre szerint az ENSZ BT Kijev kérésére csütörtöki ülésén napirendre tűzte az Oroszország és Ukrajna között a Krím félsziget miatt kialakult legújabb feszültséget.
A kijevi vezetés arra figyelmeztette az ukrán állampolgárokat, hogy ne utazzanak a Krím félszigetre. 

Putyin a krími terrorelhárításról tárgyalt

Az orosz elnöki hivatal kommünikéje szerint a tanácskozás részvevői - köztük a kormányfő, a külügy- és a védelmi miniszter, valamint a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SzVR) és a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) vezetője - áttekintették a szárazföldi és tengeri határra, valamint a krími légtérre vonatkozó terrorelhárítási intézkedések forgatókönyveit.

Az FSZB szerdán azt közölte honlapján, hogy a Krímben terrortámadásokat akadályozott meg, amelyeket az ukrán védelmi tárca felderítő főosztálya készített elő. A szolgálat szerint vasárnapra virradóra Armjanszk város közelében tűzharcban egy orosz és ukrán állampolgárokból álló diverzáns csoportot fogtak el, majd felszámolták a kijevi védelmi tárca krími ügynökhálózatát.

NATO: Moszkva nem bizonyította, hogy Ukrajna diverzáns tevékenységet folytatna a Krímben
Moszkva egyelőre semmivel nem bizonyította, hogy Ukrajna diverzáns tevékenységet folytatna a Krím-félszigeten, amire hivatkozva Oroszország csapaterősítést hajtott végre a napokban az ukrán határ félszigethez közeli szakaszán - mondta a NATO egy meg nem nevezett tisztségviselője csütörtökön az AFP hírügynökségnek.
A NATO "aggódó figyelemmel kíséri" az Ukrajna és Oroszország között kiújult feszültséget - tette hozzá, kiemelve: a NATO bízik Ukrajnában, amely eltökélt abban, hogy "kizárólag politikai és diplomáciai eszközökkel állítsa helyre területi integritását".
"Számunkra megfelelő biztosíték, hogy Ukrajna határozottan elítéli a terrorizmus minden formáját. Viszont Oroszország közelmúltbeli katonai aktivitása a Krímben nem járul hozzá a feszültség csökkentéséhez" - mondta a tisztségviselő, és felszólította Moszkvát, hogy "a feszültség csökkentésén dolgozzon".
A NATO-t ezen kívül nagyon aggasztja, hogy a közelmúltban Kelet-Ukrajnában kiújult az ellenségeskedés, és a korábbiaknál gyakrabban sértették meg a tűzszünetet, főleg az Oroszország támogatta szakadárok - mondta a tisztségviselő..

 

Az orosz szakszolgálat szerint hétfőre virradóra két újabb ukrán katonai "diverzáns-terrorista" egység áttörését akadályozták meg az ukrán határnál, amit Ukrajnából tűzzel és páncélosokkal próbáltak meg fedezni. Az FSZB közölte, hogy az akciók elhárítása során az orosz fegyveres szolgálatok két tagja életét vesztette és a készülő terrortámadások célja a régió "társadalmi és politikai helyzetének destabilizálása volt a(z orosz) szövetségi és helyi hatalmi szervek megválasztására való felkészülés időszakában".

Szerhij Akszjonov, a Krími Köztársaság vezetője szerint a tervezett terrorakciók mögött az amerikai külügyminisztérium áll, mert az ukrán tisztségviselőknek maguktól nem lenne merszük ilyen lépéseket tenni. Akszjonov a Rosszija 24 orosz állami hírcsatornának nyilatkozva kijelentette, hogy Kijev most már Ukrajna határain kívül is be akarja vetni azt a terrort, amelyet eddig a saját polgárai ellen alkalmazott. A krími vezető javasolta, hogy a diverzánsokkal ugyanúgy járjanak el, ahogy "a földművesek a varjakkal": öljék meg, és a határ mentén akasszák ki őket, hogy a többieket elriasszák.

Beismerő vallomás? 

Evhen Panov, a Krím félszigeten állítólag diverzáns tevékenységet folytatott ukrán csoport feltételezett vezetője az orosz hatóságok számára tett "beismerő vallomásában" konkrétan megnevezte a "titkos küldetésükben" részt vevőket, akik között hivatásos ukrán felderítőtisztek is vannak - legalábbis ez látszott kiderülni a Rosszija 24 orosz tévécsatornán csütörtökön bemutatott videofelvételből.

Panov - akit ezen a napon a kijevi megyei bíróság két hónapra letartóztatásba helyezett - a híradás szerint a kihallgatók kérdésére, miszerint valóban az ukrán védelmi minisztérium felderítő főosztályának a megbízásából végeztek-e titkos műveletet a Krímben - elmondta: azért érkezett a Krímbe, hogy ott felforgató cselekmények végrehajtására szervezzen csoportot. Armjanszk városában alakítottak ki rejtekhelyet, a csoport onnan szerelte fel magát fegyverekkel és robbanószerekkel, a műveletekhez öt teljes orosz egyenruhakészletet is felhasználtak.