Kirgizisztán partnerségi szerződést akar kötni az EU-val

A kijelentés jelzés lehet arra nézve, hogy a hagyományosan Oroszország szövetségesének számító közép-ázsiai ország szorosabb kapcsolatokat szeretne a Nyugattal. A törekvés hátterében az áll, hogy az orosz gazdaságot súlyosan érintette az olaj világpiaci árának esése, ezért Moszkva tavaly több milliárd dolláros befektetéseket törölt, amelyeket két kirgiz vízerőmű projektre terveztek költeni.

Atambajev elmondta: hasonló megállapodást szeretne, mint amilyet a kölcsönös kereskedelem és befektetések serkentésére a szomszédos Kazahsztán kötött idén az unióval. „Nagyon bizakodó vagyok” – jelentette ki a köztársasági elnök. Merkel ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy egy ilyen széles körű megállapodás Brüsszellel összetett feladatnak ígérkezik. „Mindenesetre támogatni fogom önöket, hogy közelebb kerülhessenek az EU-hoz” – hangsúlyozta a kancellár.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint Kirgizisztán gazdasága nagyban függ az arany- és szénkitermeléstől. A lakosság 40 százaléka szegénységben él. Az egy főre jutó hazai össztermék (GDP) 1120 euró. A legfontosabb devizabevétel a külföldön, különösen Oroszországban dolgozó kirgizek pénzügyi átutalásaiból származik. A rubel értékvesztése miatt azonban tavaly az átutalások dollárban számolva harmadával estek vissza.

Más közép-ázsiai államokban, köztük Üzbegisztánban és Tádzsikisztánban, mintegy 25 évvel a Szovjetunió szétesését követően máig tekintélyelvű rendszerek vannak hatalmon, ugyanakkor Kirgizisztánt nemzetközileg viszonylag stabil demokráciaként értékelik.