Kína: Liu Hsziao-po nem érdemelte meg a Nobel-békedíjat

"Az, hogy ilyen ember kapta meg a díjat, ellentmond az elismerés céljának. A Nobel-békedíj nevét megcsúfolták" - mondta egy sajtótájékoztatón Keng Suang kínai külügyi szóvivő.
"Az emberi jogokért folytatott harc hozzájárul a békéhez" - szögezte le Thorbjorn Jagland, a Nobel-díj norvég bizottságának volt elnöke pénteken a grémium korábbi döntését igazolva.
"Éppen ezért ítélte az általam vezetett bizottság a békedíjat Liu Hsziao-pónak" - tette hozzá Twitter-üzenetében Jagland.
A végső stádiumú májrákban szenvedő, 61 éves Liu csütörtöki halála után Peking a bírálatok kereszttüzébe került. Korábban számos külföldi ország szorgalmazta, hogy Kína engedje szabadon a több mint nyolc évig fogságban senyvedő férfit, aki külföldön kezeltette volna tovább magát.
Keng visszautasította a Kínát ért bírálatokat, és elmondta, hogy Peking tiltakozott bizonyos országoknál és testületeknél - köztük az Egyesült Államoknál és az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosságánál - az aktivista halálát követő "felelőtlen szóáradat" ellen.
Washington és Brüsszel eközben azt követelte, hogy a kínai kormány engedje szabadon az elhunyt aktivista özvegyét, Liu Hsziát, aki 2010 óta házi őrizetben van. Keng azt mondta, hogy egyelőre nem döntöttek a költőnő sorsáról.
Eközben a kínai hatóságok házi őrizetbe vették Liu több támogatóját egy aktivista elmondása szerint. Hu Csia hozzátette: a rendőrség tüntetésektől tartva országszerte számos helyen megerősítette a biztonsági óvintézkedéseket.

A tárca szóvivője pénteken megjelent közleményében óva intett attól, hogy bizonyos külföldi hivatalos személyek "nem helyénvaló" nyilatkozatokat engedjenek meg maguknak a rákbetegségben elhunyt ellenzéki aktivista haláláról.
"Kína olyan ország, ahol a törvény uralkodik. Liu Hsziao-po ügyének kezelése Kína belügye, ezért más országoknak nem szabad helytelen kommentárokat közölniük (ebben az ügyben)" - olvasható a közleményben. A szóvivő úgy fogalmazott, hogy Liu Hsziao-pót a kínai törvények megsértése miatt ítélték el, s amikor diagnosztizálták nála a májrákot, Kína illetékes szervei és egészségügyi intézményei mindent megtettek a kezeléséért, mégpedig az emberiesség szempontjainak és a törvényeknek figyelembe vételével.

Számos ország vezető személyiségei tisztelegtek a csütörtökön meghalt kínai ellenzéki emléke előtt. Angela Merkel német kancellár például bátor polgárjogi harcosnak nevezte a Nobel-békedíjast, Sigmar Gabriel német külügyminiszter pedig úgy vélte, Kínának világos választ kellene adnia arra a kérdésre, hogy vajon lehetett volna-e korábban diagnosztizálni Liu rákos megbetegedését. Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter felidézte, hogy Franciaország korábban számos alkalommal követelte Liu szabadon bocsátását. Rex Tillerson amerikai külügyminiszter úgy vélte: az aktivista az emberiség jobbá tételéért áldozta az életét.

A Human Rights Watch (HRW) nemzetközi jogvédő szervezet úgy vélte: Liu halála egyértelműen megmutatja, hogy a kínai kormány milyen kegyetlenül bánik el az emberi jogok és a demokrácia békés szószólóival. Sophie Richardson, a HRW Kínával foglalkozó részlegének igazgatója sérelmezte, hogy a hatóságok a súlyos betegsége ellenére sem engedték Liunak, hogy szabadon döntsön saját gyógykezeléséről.