Külföld
Kijevnek egyelőre nem adnak fegyvert
Angela Merkel és Barack Obama még bízik a békés megoldásban – Vlagyimir Putyin nem kapott semmilyen ultimátumot a Nyugattól
Washingtonban folytatta tegnap béketeremtő turnéját Angela Merkel. A német kancellár bő két órát tárgyalt Barack Obamával, a remélt szenzációs bejelentést azonban hiába várták a Fehér Házban összegyűlt újságírók. Az amerikai elnök az Ukrajna kapcsán már megszokott mondatokkal kezdte: „Ha Oroszország továbbra is megsérti a minszki megállapodást, elszigeteltsége erősödni fog.” Azaz várhatók újabb szankciók, s a fegyverszállítások kapcsán marad a jelenlegi helyzet. Azaz Washington nem veszi le a napirendről a kérdést, de egyelőre nem ad „halált okozó” katonai felszerelést Kijevnek. Obama szerint az esetleges fegyverszállításának célja nem Oroszország legyőzése, hanem az „ukrán védelmi erőfeszítések támogatása lenne”.
Angela Merkel ugyan továbbra is határozottan ellenezi Kijev felfegyverzését, de „az európai-amerikai szövetség akkor is erős marad, ha nincs mindenben egyetértés”. Utóbbi kitétel nyilvánvalóan arra utalt, hogy Berlin az uniós országok zömével – csak Lengyelország és Litvánia támogatja a szállítást – az esetben is nemet mond az amerikai tervre, ha nem sikerül megegyezni Vlagyimir Putyinnal. A német kancellár szerint akkor sem szabad felhagyni a tárgyalásokkal, ha a szerdára tervezett orosz-ukrán-német-francia békecsúcs kudarcot vall. A sajtótájékoztatót végül Merkel egy újabb „kötelező Ukrajna-tétellel” zárta: „Tökéletes egyetértés van köztünk abban, hogy a 21. században nem állhatunk tétlenül, és egyszerűen nem engedhetjük meg, hogy Európa határait ágyúcsővel rajzolják át.”
A holnapi minszki „négyhatalmi” csúcs részleteiről továbbra sem lehet sokat tudni, mindössze egy felvetést sikerült eloszlatni. „Senki sem beszélt, és senki sem beszélhet Vlagyimir Putyin orosz elnökkel ultimátumok nyelvén” – nyomatékosította hétfőn Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő, cáfolva azokat a sajtóhíreket, amelyek szerint Merkel minapi moszkvai látogatása alkalmával ultimátumot intézett Putyinhoz.
A The Wall Street Journal szerint Angela Merkel állítólag orosz vállalatokat sújtó újabb szankciókat, illetve a számlabefagyasztással sújtott személyek névsorának kibővítését helyezte kilátásba, ha Moszkva a minszki találkozón nem fogadja el az új rendezési tervet. A büntetőintézkedések a hadiipart és esetleg a pénzügyi szektort érintenék. Merkel állítólag magánbeszélgetésben azt is kijelentette Putyinnak, hogy a béketerv elutasítása esetén Németország nem fogja akadályozni a halált okozó fegyverek Ukrajna részére történő szállítására vonatkozó amerikai terveket. A tegnapi amerikai-német csúcs egyértelműen cáfolta ezt a felvetést.
Fellépés a kárpátaljaiakért
Az Országgyűlés külügyi bizottságának hétfői zárt ülése után a testület fideszes elnöke, Németh Zsolt úgy nyilatkozott, hogy nem érintheti aránytalanul a sorozás a kárpátaljai magyarokat, és lehetővé kell tenni, hogy Kárpátalján tölthessék le szolgálatukat. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke üdvözölte a budapesti kormány támogatását, amelyre továbbra is számítanak. Magyar Levente gazdaságdiplomáciáért felelős külügyi államtitkár szerint elfogadhatatlan, ha a mozgósítás aránytalanul érinti a magyarságot – ilyet jelenleg nem érzékelnek, de a magyar diplomácia megteszi a szükséges lépéseket, ha mégis ez történik. Mint mondta, Vlagyimir Putyin orosz elnök jövő keddi látogatásán főleg gazdasági témák lesznek napirenden, de elkerülhetetlenül szóba kerül az ukrajnai helyzet is. (MH)
Erősödik a Nyugat-ellenesség
Az orosz lakosság körében a Szovjetunió szétesése óta nem volt még olyan Nyugat-ellenes a hangulat, mint most, legalábbis erről tanúskodik egy friss felmérés, amelyet hétfőn hoztak nyilvánosságra Moszkvába. A Levada közvélemény-kutató központ január végén – Oroszország egész területén – végzett felméréséből kiderül, hogy öt oroszból négy (egészen pontosan a megkérdezettek 81 százaléka) rendkívül rossz véleménnyel van az Egyesült Államokról, számuk kétszerese a tavalyinak. A felmérésben résztvevők 42 százaléka „ellenségesnek” minősítette a Moszkva és Washington közötti kapcsolatokat, ez az arány egy évvel ezelőtt mindössze 4 százalék volt. „Soha nem tapasztaltunk ilyen erős és agresszív ellenérzést a Nyugattal szemben eddigi felméréseinkben” – mondta az AFP francia hírügynökségnek Lev Gudkov, a Levada igazgatója. (MH)