„Kijátszotta a halált a török elnök”

Fethullah Gülen pennsylvaniai otthonában (Fotó: Reuters - Charles Mostoller)

Az F–16-os vadászgépet vezető, lázadó pilóta csak azért nem lőtte le a nyaralásából Isztambulba igyekvő Recep Tayyip Erdogan török elnök gépét a július 15-i, meghiúsult puccskísérlet estéjén, mert kifogyott a vadászgép üzemanyaga, és emiatt útvonalat kellett változtatnia – legalábbis ezt állítja a Yeni Safak kormánypárti török lap a Russia Today hírportál tudósítása szerint. A riport azt állítja, hogy az F–16-os bemérte az elnöki gépet, de nem tudta annyira megközelíteni, hogy tüzet nyisson, s a pilóta arra kényszerült, hogy megszakítsa küldetését.

A sikertelen puccskísérlet óta számos találgatás látott napvilágot arra vonatkozóan, hogy az elnöki gépet követő két vadászgép miért nem lőtte le az isztambuli Atatürk reptérre tartó Erdogant. A magyarázatok között szerepel az is, hogy az elnöki gép személyzete „utasszállítónak” álcázta magát, a lázadók pedig nem mertek vállalni ekkora kockázatot.

Washingtont közben nem győzték meg azok az Ankara által előterjesztett bizonyítékok, amelyek alapján Törökország az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen hitszónok kiadatását szeretné elérni a török katonai puccskísérlet miatt – jelentette pénteken a The Wall Street Journal című amerikai lap, kormányzati körökre hivatkozva. A török kormány az amerikai Pennsylvania szövetségi államban élő Gülent teszi felelőssé a puccskísérletért, és kiadatását követeli. Csütörtökön egy isztambuli bíróság letartóztatási parancsot adott ki a hitszónok ellen.

Gülen pénteken bírálta a török igazságszolgáltatást, amely szerinte nem független. „Bizonyított tény, hogy a török igazságügyi rendszer nem független, így ez a letartóztatási parancs csak újabb példa arra, hogy Erdogan a tekintélyelvűség irányába halad, és távolodik a demokráciától” - fejtette ki rövid közleményében a hitszónok. Mint emlékeztetett, ő már több ízben is elítélte a puccskísérletet, amelyről egyáltalán nem volt tudomása, és nem játszott benne semmilyen szerepet.

A török kormány eddig négy dossziét küldött Gülennel kapcsolatban Washingtonnak, s a törökök az amerikai lapnak ugyanakkor most azt mondták, hogy még nem ismertették az összes bizonyítékot, és a következő hetekben újabb dokumentumokkal állnak elő. A Gülen kiadatásáról szóló végleges döntést John Kerry amerikai külügyminiszter hozza majd meg.

Törökországban azonban változatlanul folytatódik a tisztogatás. A török média jelentése szerint a pártközpont sürgősen végrehajtandó utasításba adta, hogy a kormányon lévő Igazság és Fejlődés Pártját (AKP) is tisztítsák meg Gülen híveitől.

Erdogan közben a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel augusztus 9-én esedékes találkozójáról is nyilatkozott pénteken. Mint mondta, „biztos vagyok abban, hogy a látogatásom után sok minden újra sínre kerül. És természetesen az egyik legfontosabb téma számunkra Szíria. Korábban kimerítően tárgyaltunk róla” – tette hozzá.

A „radikális rasszizmus fővárosának” nevezte Ausztriát Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter pénteken, miután korábban Christian Kern osztrák kancellár puszta „fikcióként” állította be Törökország csatlakozását az Európai Unióhoz. A TGRT hírcsatornának adott interjúban a török diplomácia vezetője „ocsmánynak” nevezte Kern szavait, és teljességgel visszautasította azokat. Kern szerdán Törökország demokratikus és gazdasági hiányosságaira hivatkozva azt mondta: az európai vezetők megvitathatnák a csatlakozási tárgyalásoktól való visszalépés lehetőségét. Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter Cavusoglu kijelentései után szinte azonnal azt javasolta Ankarának, hogy „moderálja szóhasználatát, illetve belpolitikáját, és inkább végezze el a házi feladatot”. Cavusoglu az interjúban nyilvánosságra hozta John Kerry amerikai külügyminiszter látogatásának időpontját, amely augusztus 24-re esik. Az amerikai–török stratégiai viszony jelentősen romlott a július 15-i sikertelen puccskísérlet utáni nagyszabású török tisztogatási hullám miatt.