Külföld

Kihátrálhat az EU a szankciókból

Többen inkább már „a szőnyeg alá söpörnék” a problémákat Oroszországgal

Több uniós ország is enyhíteni szeretne az Oroszországgal szembeni gazdasági szankciókon, erre utal Federica Mogherini feljegyzése, a főképviselő szerint több területen is együtt lehetne működni Moszkvával. Az Európai Parlament a büntetőintézkedések mellett foglalt állást.

Federica Mogherini, az unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője csütörtökön feljegyzést küldött a tagállamoknak, amelyben kifejtette, hogy az utóbbi időben az ukrán válság okozta feszültségek más diplomáciaterületekre is átterjedtek, emiatt a Moszkvával szembeni szankciós politikát ki kellene egészíteni „egy kezdeményezőbb hozzáállással”, hogy az unió ne csak kényszerrel, hanem a potenciális diplomáciai nyereségek reményével is próbálja magatartásváltásra bírni az orosz vezetést Ukrajna kérdésében.

Mint írta, fontolóra kell venni, hogy az EU Szíria, Irak, Líbia, Irán és Észak-Korea ügyében, valamint az ebolajárványt illetően és a palesztin kérdésben felélessze az Oroszországgal való együttműködést. Ezek azok a kérdések, amelyekben az orosz külügyminisztérium már korábban is jelezte, hogy nehezítik az együttműködést a szankciók. A dokumentumot az uniós külügyminiszterek hétfői brüsszeli egyeztetése előtt küldték szét, eszerint a közös hosszú távú cél az, hogy „Lisszabontól Vlagyivosztokig” szabadon lehessen kereskedni, így az EU-nak meg kell vizsgálnia a kereskedelmi kapcsolatok bővítését a Moszkva által kezdeményezett, volt szovjet tagköztársaságokat tömörítő Eurázsiai Gazdasági Unióval. Mogherini hangsúlyozta, hogy „gondolatébresztőnek” szánja ezeket a javaslatokat, a békülékeny lépéseket a minszki megállapodás végrehajtásához kapcsolja. A dokumentumot ismertető Reuters hírügynökségnek névtelenül nyilatkozó diplomata szerint a feljegyzés azt jelzi, hogy Franciaország és Olaszország szeretné a szőnyeg alá söpörni az ukrán konfliktust annak érdekében, hogy felélesszék jövedelmező gazdasági kapcsolataikat Oroszországgal.

Az Európai Parlament ezzel szemben tegnap olyan állásfoglalást fogadott el, amelyben a büntetőintézkedések hatályban tartását szorgalmazta. A dokumentum egyik társszerzőjének, Szanyi Tibor szocia­lista EP-képviselőnek az értékelése szerint a következő időszakban Ukrajna helyzete lesz az EU közös kül- és biztonságpolitikájának, illetve a keleti partnerségnek az igazi tesztje.

John Kerry amerikai külügyminiszter mindeközben az Oroszországtól való energiafüggéstől elmozdulásra és a korrupció elleni fokozottabb fellépésre biztatta a bolgár vezetést Szófiában.


A kárpátaljaiak képviseletét hiányolják

Az EBESZ ukrajnai választási megfigyelőmissziója prioritásként fogalmazta meg, hogy a nemzeti kisebbségek arányának figyelembevételével, valamint a kisebbségekkel konzultálva minél hamarabb rajzolják újra a választási körzeteket, emlékeztetett legfrissebb elemzésében a Nemzetpolitikai Kutatóintézet (NPKI). Mint írták, ez megfelelő hivatkozási alapot jelent a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségnek (KMKSZ) ahhoz, hogy a magyar többségű választási körzet kialakítása mellett érveljen. „Ukrajna pedig, amennyiben továbbra is európai perspektívában gondolkodik, valamint következetesen és jóhiszeműen végre akarja hajtani nemzetközi és belső jogi kötelezettségeit, nem kerülheti meg ezt a megoldást” – állapította meg az NPKI. Az unió erőteljesebb fellépését sürgette az ukrajnai béke érdekében a Fidesz–KNDP nemzeti listájának kárpátaljai EP-képviselője a strasbourgi plenáris ülésen. Bocskor Andrea a kisebbségi jogok betartására is figyelmeztetett, és leszögezte: „minden eszközzel törekedni kell arra, hogy Ukrajnából demokratikus európai jogállam váljék”. (ŐM)

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom