Külföld
Kétezer migráns rekedt Szerbiában
Osztrák belügyminiszter: A balkáni útvonal tartósan zárva marad+VIDEÓ
Önként távoztak Idomeniből
Nem minden menekült marad Németországban, az irakiak közül például havonta háromezren térnek vissza hazájukba - mondta Angela Merkel német kancellár csütörtökön a Baden-Württemberg tartományi Aalenben, pártja egy választási gyűlésén. A vasárnapi tartományi törvényhozási (Landtag-) választásra készülő Kereszténydemokrata Unió (CDU) rendezvényén a pártelnök-kancellár kiemelte, hogy az Irakba visszatérők száma emelkedő tendenciát mutat.
Az emberek hazamennek, amint otthonuk felszabadul az Iszlám Állam terrorszervezet uralma alól, ezért tovább kell küzdeni a polgárháború sújtotta Szíria és Irak stabilizálásáért, a harcok befejezéséért - tette hozzá Angela Merkel. Német hírportálok beszámolói szerint kiemelte, hogy igen fontos a szíriai rendezésről az ENSZ égisze alatt Genfben péntektől tovább folytatandó béketárgyalás, mert a menekülésre kényszerült emberek visszaszerezhetik a reményt, hogy hazatérhetnek otthonukba. Elmondta, hogy a belügyminisztérium és a külügyminisztérium elindít egy programot, amelyben az országos katasztrófavédelmi szervezet (THW) szíriai menekülteknek nyújt képzést, akik az így szerzett tudást hazájuk újjáépítésében kamatoztathatják.
A családegyesítés lehetőségének korlátozására utalva megjegyezte, hogy a hazatérők között vannak, akik azért távoznak Németországból, hogy ismét családjukkal legyenek, hiszen rokonaik "hosszabb ideig nem tudnának Németországba jönni".
Angela Merkel ismét felszólította a németországi menedékkérőket, menekülteket, hogy fogadják el a német jogrendet és törekedjenek a beilleszkedésre. Felidézte a kétezres évek elején a bevándorlással kapcsolatban az úgynevezett vezető német kultúráról (Leitkultur) folytatott közéleti, társadalmi vitát, amely a CDU-nál is intenzíven zajlott, és kiemelte: ideje van annak, hogy a németek képviseljék saját kultúrájukat, és "meggyőzzenek róla másokat".
Kétezer migráns rekedt Szerbiában
A szerb-macedón határ melletti presevói befogadóközpontban jelenleg mintegy hatszáz olyan bevándorló van, akit múlt hétfőn Horvátország küldött vissza Szerbiába. További több száz ember van az ország más befogadóállomásain.
Az Európai Unió és Törökország közötti brüsszeli csúcstalálkozó után lezárultak a határok az illegális bevándorlók előtt, Szlovénia, Horvátország és Szerbia, a schengeni szabályokhoz tartva magát, már csak érvényes útlevéllel és vízummal engedi be a migránsokat.
A Danas információi szerint három út áll azok előtt, akik ezekben az országokban rekedtek: menedéket kérhetnek Szerbiában - az elbírálás azonban a tapasztalatok szerint egy évet is igénybe vehet -, megvárhatják, amíg Szerbia visszatoloncolja őket Macedóniába - habár a két ország közötti toloncegyezmény a gyakorlatban már egy éve nem működik -, vagy kivárhatják, hogy Szerbia Belgrádból repülővel szállítsa őket vissza hazájukba, azaz Pakisztánba, Afganisztánba vagy Irakba. Ez utóbbi változatnál felmerül a kérdés, hogy ki állja a migránsok hazaszállításának költségeit.
Kedd hajnal óta egyetlen menekült sem lépett be Szerbiába, sem Szerbiából Horvátországba, ám a presevói központ munkatársai számítanak még néhány száz bevándorló érkezésére, akiket a zágrábi hatóságok toloncolhatnak vissza Szerbiába.
A szerb elnök február végén felhatalmazta a védelmi minisztert arra, hogy szükség esetén teljes készültségbe helyezze a hadsereget „a kívülről érkező veszélyek” elhárítása érdekében. Ez azt is jelenti, hogy akár a migránsválság kezelésében is bevethető lesz a hadsereg.
Szlovénia 576 menekültet átvesz Olaszországtól és Görögországtól
A szlovén kormány csütörtöki ülésén döntést hozott 576 menekült átvételéről Olaszországtól és Görögországtól - közölte Bostjan Sefic, a belügyminisztérium államtitkára a kormányülést követő sajtótájékoztatón.
Az Európai Unió bel- és igazságügyi tanácsa még szeptember 22-én minősített többséggel döntött arról, hogy Görögországból és Olaszországból 160 ezer menedékkérőt telepítenek át az EU más tagállamaiba a szükséges menekültügyi eljárás lefolytatására. Szlovénia megszavazta a döntést, Magyarország, Csehország, Szlovákia és Románia ellenezte, később Budapest és Pozsony az Európai Bíróságon meg is támadta a menekültkvótára vonatkozó rendeletet.
Az államtitkár kijelentette: az átköltöztetések már áprilisban megkezdődnek, és 2017 szeptemberéig tartanak. Hozzátette, hogy átlagban havonta 40-50 migráns érkezik majd Szlovéniába - reményeik szerint családok -, akik menekültközpontokban lesznek elhelyezve.
Az 576 főn túl az idén 20 menekültet is fogad Szlovénia a harmadik világból közvetlen átköltöztetéssel. Míg az 576 fő nem rendelkezik menedékjoggal, és kérelmüket Olaszországban és Görögországban nyújtották be, addig az állandó tartózkodásra Szlovéniába érkező 20 főnek már van menekültstátusa - hangsúlyozta.
Sefic arról is beszélt, hogy Olaszország és Görögország maga dönti el, kit küld Szlovéniába, ugyanakkor Szlovénia minden menekültet biztonsági ellenőrzésnek vet alá, és amennyiben úgy ítéli meg, fenntartással élhet a befogadással szemben.
Szlovéniának nagy kihívást jelent, hogy megfelelő tolmácsokat biztosítson a menedékkérelmek elbírálásához, hiszen a migránsok számos országból érkeznek, például Szíriából, Irakból, Eritreából és a Közép-afrikai Köztársaságból - jelezte az államtitkár.
Sefic kifejtette, hogy azok, akik megkapják a menedékjogot Szlovéniában, "integrációs otthonokba" kerülnek Ljubljanában vagy Mariborban, és integrációs programokban kell részt venniük, ami egy évig tart. Öt évig részesülnek szociális juttatásokban, és minden segítséget megkapnak az államtól - mondta, hozzátéve: "öt év után ugyanakkor elvárjuk, hogy önállóan el tudják tartani magukat".