Külföld
Kétes adatok alapján mentek bele a britek az Irak elleni háborúba
Szaddám Huszein diktátor kormánya mégsem jelentett közvetlen fenyegetést
Mintegy hét évet késett az a hivatalos vizsgálat, amely tegnap megállapította, Nagy-Britannia úgy csatlakozott 2003-ban az iraki hadműveletekhez, hogy lett volna még lehetőség az akkori iraki rezsim fegyverzetének békés leszerelésére. Sir John Chilcot egykori magas rangú diplomata, a 2009 nyarán kezdődött vizsgálat vezetője a jelentést ismertetve kijelentette: lehet, hogy a katonai intervenció Irakban egy bizonyos időpontban szükségessé vált volna, de 2003 márciusában Szaddám Huszein akkori iraki diktátor kormánya nem jelentett közvetlen fenyegetést.
A vizsgálat egyértelműen feltárta, hogy Nagy-Britannia hibás hírszerzési adatok és értékelések alapján csatlakozott az iraki háborúhoz. A brit kormány mellett működő egyesített hírszerzési bizottságnak világossá kellett volna tennie Tony Blair akkori miniszterelnök számára, hogy a beavatkozás előtt összegyűlt hírszerzési adatok nem bizonyították kétséget kizáró módon egyrészt azt, hogy Irak folytatta a vegyi és biológiai fegyverek előállítását, sem pedig azt, hogy továbbra is nukleáris fegyverek kifejlesztésére törekedett volna. Blairt ugyanakkor figyelmeztették arra, hogy a katonai akció növeli az al-Kaida terrorhálózat által Nagy-Britanniára és a brit érdekeltségekre jelentett veszélyt, és arra is, hogy az invázió nyomán iraki fegyverek és egyéb hadieszközök kerülhetnek terroristák kezébe – áll a jelentésben.
A vizsgálóbizottság visszautasította Blairnek azt az állítását, hogy a katonai akció utáni problémákat nem lehetett előzetesen felmérni. Tony Blair, akit kétszer hallgattak meg a vizsgálat során, ezt az egyik bizottsági meghallgatáson mondta, ám a jelentés szerint már az invázió előtt egyértelműen ismertek voltak az iraki belső villongások kockázatai. A jelentés külön kitér az Irakba vezényelt brit haderő hiányos felszerelésére is.
A vizsgálóbizottság szerint legalább százötvenezer, de valószínűleg ennél is sokkal több iraki vesztette életét a háborúban és az azt követő káoszban – nagy többségük civil –, továbbá több mint kétszáz brit halálos áldozat is volt. A jelentés szerint mindezek alapján a brit katonai szerepvállalás az iraki hadműveletekben „messze nem végződött sikerrel”.
Tony Blair, aki az iraki háború kezdetének idején állt az akkori munkáspárti brit kormány élén, a jelentésre reagálva hangsúlyozta: teljes mértékben vállalja a felelősséget az elkövetett hibákért. Közölte ugyanakkor: változatlan meggyőződése, hogy a világ jobb hely Szaddám Huszein nélkül.
Caroline Lucas zöldpárti képviselő szerint ugyanakkor Blair az Egyesült Királyság polgárainak és a parlamentnek is hazudott 2003-ban. Lucas – aki egyebek közt „háborús bűnösnek” nevezte a volt miniszterelnököt, hangsúlyozta: a jelentés megerősíti, hogy súlyos hibák vezettek a katasztrofális háborúhoz. „Nyolc hónappal a háború előtt Blair megígérte George Bushnak, hogy bármi áron támogatni fogja – több ezer ember halt meg, mert a bizonyítékok ellenére megtartotta az ígéretét” – mondta a zöldpárti képviselő az Erzsébet Királynő Konferenciaközpont előtt, ahol tüntetők százai követelték Tony Blair felelősségre vonását a bejelentés után.