Külföld

„Kerítésről is szó van” az osztrák határon

Juncker: változtatni kell a dublini rendszeren

"Természetesen kerítésről is szó van" - közölte az osztrák belügyminiszter az Ö1 osztrák közszolgálati rádió szerda reggeli műsorában azzal kapcsolatban, hogy Ausztria erősíteni kívánja az osztrák-szlovén határ ellenőrzését. A német belügyminiszter kritizálta za osztráok azon gyakorlatát, hogy bejelentés nélkül szállították a bevándolrókat a határhoz az elmúlt napokban. 

Szijjártó: az európai vezetőknek be kell fejezniük a kettős beszédet
Minden európai vezetőnek be kell fejeznie a kettős beszédet a migrációs válság kezelésével kapcsolatban - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Johanna Mikl-Leitner kijelentésére reagálva. Gerald Klug védelmi miniszter elmondta: konténert vagy mobilkerítést tart elképzelhetőnek a menekültek ellenőrzött terelésére. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az emberi bánásmódot nem szabad figyelmen kívül hagyni, szerinte ugyanis Magyarország az épített drótkerítéssel "átlépte az emberiesség határát". Szijjártó Péter szerint minden európai vezetőnek - így az osztrák belügyminiszternek és védelmi miniszternek is - be kell fejeznie a kettős beszédet. "Ausztria korábban elképesztő vádakkal illette Magyarországot a kerítés megépítése miatt, és most mi történik? Ausztria kerítést épít az osztrák-szlovén határon" - fogalmazott. Hangsúlyozta: Bécs korábban bírálta Magyarországot a kerítés miatt, de néhány napja az osztrák külügyminiszter elismerte, hogy a magyar modell sikeres. Ausztria most kerítést épít, de azt állítja, hogy ez nem olyan, mint a magyar kerítés, hanem másfajta - közölte. "Európában kétfajta kerítést lehet építeni, és alkalmazni lehet a kettős mércét. Ezt be kell fejezni." Továbbá elmondta, hogy Magyarország az egyetlen ország, amely megfelel az európai előírásoknak, és itt az ideje, hogy a többi ország is betartsa a jogszabályokat.

"Természetesen kerítésről van szó, de nem arról, hogy lezárjuk a határt" - fogalmazott Johanna Mikl-Leitner, utalva arra az előző nap már elhangzott bejelentésére, hogy Ausztria "megerősített létesítményeket" hoz létre a határon, Ezek a létesítmények segíthetnek abban, hogy a menekültek rendezett, ellenőrzött formában lépjék át a határt - tette hozzá a miniszter. 

Johanna Mikl-Leitner kedden délután jelentette be, hogy "építési jellegű" műszaki munkálatok kezdődhetnek Ausztria déli határrészén, felkészülve arra a lehetőségre, hogy rosszabbodik a helyzet. Ebben a nyilatkozatában azonban a tárcavezető kerítésről még nem tett említést. 

A belügyminiszter szerdán kifejtette: Németország bejelentése, miszerint befogadja a szíriai migránsokat, indította el a nagy menekültáradatot.

Szlovén kormányfő: azonnal megkezdhetjük a kerítésépítést, ha szükséges
Szlovénia azonnal megkezdheti egy kerítés építését a horvát határ mentén, ha a kormány szükségesnek tartja ezt, de reméli, hogy az európai uniós intézkedések hatására lelassul a menekültáradat - jelentette ki Miro Cerar miniszterelnök a szlovén nemzetbiztonsági tanács szerdai ülése után. A kormányfő elmondta, ha az EU országok nem teljesítik a vállalt kötelezettségeket, akkor az annak bizonyítéka lesz, hogy az EU politikája nem működik, és ez "arra fogja kényszeríteni Szlovéniát, hogy intézkedéseket hozzon az ország határai mentén". Cerar hozzátette, hogy még mindig ódzkodnak a kerítésépítéstől, "mert a falak Európája ellen vagyunk", de a kormány "kész megvédeni állampolgárait, a törvényt és a rendet", ha az EU politikája kudarcot vall.

Szlovénia a horvát határ megerősítésére készül

Szlovénia a horvát határ megerősítésére készül, erre utal az STA szlovén hírügynökség szerda reggeli értesülése, amely szerint a nap folyamán összeül a szlovén nemzetvédelmi tanács, és olyan döntést hozhat, hogy több katonával vagy fizikai akadállyal erősítik meg az ország horvátországi határát. A tanács ülését a szóban forgó értesülések szerint Miro Cerar miniszterelnök hívta össze. A határ megerősítésével kapcsolatos tervekre azonban már kedden utalt Karl Erjavac külügyminiszter. 

Kedd délután óta 3500 migránst szállítottak a horvát hatóságok vonattal a kelet-szlavóniai Tovarnikról közvetlenül a horvát határhoz közeli szlovén településre, Dobovára. Az új humanitárius folyosóról a két ország rendőri vezetője állapodott meg - írta a Vecernji List című horvát napilap szerdán. Az első vonat kedden délután érkezett meg Tovarnikról 1100 menekülttel Dobovára, majd éjszaka újabb vonat futott be az állomásra, reggel pedig még kettő. A szlovén rendőrség megerősítette, hogy a kommunikáció a horvát kollégáikkal sokkal jobb, mint korábban volt és hogy az új rendszer egyeztetett és jól működik. 

Eddig az volt a gyakorlat, hogy a migránsok kiszálltak a vonatból a harmicai-rigoncei határátkelő körzetében, a horvát oldalon, majd három kilométert gyalogoltak, hogy illegálisan a zöldhatáron keresztül lépjenek be Szlovéniába, ahonnét a szlovén lovasrendőrök kíséretében még négy órát meneteltek a brezicei és dobovai befogadóállomásokra. 

Több mint ezer migránst mentettek ki a Földközi-tengeren 
Olasz és más hajók csak szerdán 1042 migránst, köztük számos nőt és gyereket mentettek ki a Földközi-tengeren végrehajtott hét akciójuk során - közölte az olasz parti őrség.
A menekültek egy fából készült és hat gumicsónakkal kísérelték meg az átkelést a Földközi-tengeren, amikor a líbiai partoknál vészhelyzetbe kerültek. A mentőakciókban az olasz parti őrségen kívül részt vettek még az ír haditengerészet egységei, valamint az EuNavforMed uniós katonai művelet négy, angol, német és szlovén felségjelzést viselő hajója.

Most a vonat egyenesen Dobovára viszi a migránsokat, ahol átszállítják őket egy szlovén vonatra, amellyel továbbutazhatnak egészen az osztrák határ melletti sentilji tranzitközpontba. A szlovén hatóságok már a vonaton elvégzik a bevándorlók regisztrációját. A szlovén rendőrség azonban kizárja annak lehetőségét, hogy a migránsok ilyen módon való közvetlen szállítása az ország más vasútállomásira is kiterjedjen. Szlovénia ugyanis tart attól, hogy Ausztria korlátozásokat vezet be a migránsokkal szemben, és nem engedi be őket a jövőben területére - írta a lap.

Német belügyminiszter: nincs rendben Ausztria magatartása 
Az osztrák hatóságok az utóbbi napokban egyeztetés nélkül hordtak menekülteket a német határra, ami "nem volt rendben", és Németország elvárja, hogy Ausztria "azonnal" felhagy ezzel a gyakorlattal - mondta szerdán Berlinben a német belügyminiszter. Thomas de Maiziere elmondta: a német kormány "kifogásolja", hogy az osztrák hatóságok "az éj leple alatt, külön értesítés nélkül bizonyos helyekre menekülteket szállítottak, akik aztán felkészületlenül és felügyelet nélkül jöttek a német határra". A két ország képviselői "intenzív megbeszéléseket" folytattak ez ügyben, és Ausztria kedden ígéretet tett arra, hogy visszatér a korábban folytatott együttműködéshez - tette hozzá a német belügyminiszter. "Elvárom, hogy ez azonnal megtörténjen" - jelentette ki Thomas de Maiziere.
A belügyminiszter továbbá arra szólatotta fel az afgánokat, hogy maradjanak otthon és védjék meg a hazájukat. Hozzátette: az afgánoknak nem érdemes arra számítaniuk, hogy menekültstátust kapnak Németországban. 

Faymann: Ausztria kaput épít oldalsó szárnyakkal, nem kerítést

Határozottabb szabályozásra és nem határzárra van szükség a menekültáradat ellenőrzésére - jelentette ki az osztrák kancellár és az alkancellár a szerdai kormányülést követően. Mindketten utaltak arra, hogy szükséges a határtérség "műszaki biztosítása".

Werner Faymann osztrák kancellár szerint különbséget kell tenni aközött, hogy valaki határkerítést vagy - mint fogalmazott - kaput épít oldalsó szárnyakkal. Ez utóbbit nem részletezte, de azt hangoztatta, hogy szerint nem kerítést építenek az országhatárra, hanem műszaki biztonsági intézkedéseket foganatosítanak. 

Reinhold Mitterlehner alkancellár szerint az államnak meg kell mutatnia, hogy képes cselekedni és nem csupán tehetetlenül nézi, ahogy emberek áramlanak át a határon. A szuverenitásról és az állami autoritásáról van most szó - jelentette ki az alkancellár. Mindkét politikus hangsúlyozta, hogy az intézkedéseket Ausztriának Németországgal kell összehangolnia. 

A kormány a szerdai ülést követően nyilatkozatban határozta meg a további lépéseket, többek között a menekültjog szigorítását, a határozott idejű menekültstátus kiadásának lehetőségét, valamint a menedékkérő családjának későbbi befogadásáról szóló rendelkezést. A kormány továbbá elegendő számú téliesített befogadóhelyet akar a menekültek rendelkezésére bocsátani. Az osztrák vezetés továbbá azt tervezi, hogy még kétezer rendőrt vet be a menekültválsággal kapcsolatos feladatok elvégzésére, akár civilszolgálatosokat vagy katonákat is alkalmazhatnak erre a feladatra. 

Továbbra is kritikus a helyzet a bajor-osztrák határon
Továbbra is kritikus a helyzet a bajor-osztrák határon a menedékkérők áradata miatt, és a bajor belügyminiszter szerdán ismét élesen bírálta az osztrák hatóságokat, amiért egyeztetés nélkül ezres nagyságrendben szállítanak embereket a határra. Joachim Herrmann a ZDF közszolgálati televíziónak elmondta: az is előfordul, hogy az osztrákok az éjszaka közepén értesítés nélkül "egyszerűen kitesznek a határra" több busznyi menekültet. Hangsúlyozta, hogy az osztrák hatóságok egyeztetés és bejelentés nélkül korábban nem küldtek embereket a határra, az utóbbi napokban kialakult gyakorlatnak pedig véget kell vetni, mert nem jó senkinek. A menekültek koordináció nélküli továbbítása csak azt mutatja, hogy a balkáni migrációs útvonal mentén fekvő országok "már csak azzal foglalkoznak, hogy mindenkit elszállítsanak a német határra". "Ez így nem mehet tovább" - hangoztatta a bajor belügyminiszter. Az ügyben a szövetségi kormánynak kell lépnie. "Berlinből világos jelzésekre van szükség arról, hogy nem tudunk tetszés szerinti mennyiségben menekülteket befogadni" - mondta a konzervatív CSU politikusa. A szövetségi kormánynak nincs joga a hatályos törvények felfüggesztésére, mégis ezt teszi, és ezzel "egyértelműen túlterjeszkedik az alaptörvényben rögzített hatáskörén" - mondta Joachim Herrmann.

Bild: Seehofer akár a koalíció felbontására is hajlandó

Horst Seehofer bajor miniszterelnök, a konzervatív CSU elnöke akár a pártját a szövetségi kormányban képviselő minisztereket is visszahívhatja, ha nem sikerül rávenni Angela Merkel kancellárt az úgynevezett nyitott határok politikájának feladására - írta szerdán a Bild című német lap. A három CSU-s miniszter visszahívása az Angela Merkel vezette kereszténydemokrata CDU, a CSU és a szociáldemokrata párt (SPD) nagykoalíciós kormányának végét jelentené.

Horst Seehofer vasárnapig adott haladékot a szövetségi kormány menekültpolitikájának megváltoztatására, a menedékkérők áradatának korlátozására és a folyamat feletti irányítás visszaszerzésére. A Bild szerint a CSU vezetője hétfőre összehívta a párt elnökségét, hogy "szükséghelyzeti intézkedésekről" döntsenek. Nem lehet kizárni, hogy a pártelnök a szövetségi kormányban dolgozó CSU-s miniszterek visszahívását kezdeményezi, ha a berlini vezetés nem teljesíti követeléseit.

A miniszterek visszahívása a "végső lehetőség" - mondta Horst Seehofer egy meg nem nevezett bizalmasa a Bildnek. "Nem hagyhatjuk, hogy a CDU romlásba döntsön minket" - mondta egy másik befolyásos, szintén név nélkül nyilatkozó CSU-s politikus.

A pártban azt is fontolgatják, hogy a bajor tartományi rendőrség bevetésével és egy kerítés felépítésével gondoskodnak a menedékkérők belépésének megakadályozásáról, és azt is mérlegelik, hogy Bajorország túlterheltsége miatt lezárt buszokkal, vonatokkal továbbküldik más tartományokba a német területre érkező menedékkérőket. Németországban a határőrizet a szövetségi rendőrség feladata.

A bajor-osztrák határ térségében uralkodó állapotok súlyosságát jelzi, hogy a passaui járás közigazgatási vezetője, Franz Meyer levelet írt a kancellárnak, amelyben kifejtette, hogy az osztrák szervek "menekülteket csempésznek" át a határon tömegesen. Ennek a gyakorlatnak megálljt kell parancsolni, különben "nem tudjuk garantálni a menekültek testi épségét és életét" - írta a CSU-s politikus szerdai lapokban ismertetett levelében. 

A Bild szerint a szövetségi rendőrség hivatalos feljegyzései alapján az osztrákok nem csupán azokat a migránsokat szállítják ezres nagyságrendben a bajor határra, akik eleve Németországba vagy Svédországba akarnak menni, hanem az illetők megtévesztésével olyan embereket is átterelnek a határon, akik világosan jelzik, hogy Ausztriában kívánnak menedékjogért folyamodni. 

Közben a CDU/CSU pártszövetség újabb befolyásos csoportja követel a kormánytól irányváltást a menekültpolitikában. A konzervatívok önkormányzati politikai egyesülete (KPV) Peter Altmaier kancelláriaminiszternek, a kabinet menekültügyi koordinátorának küldött levelet, amelyben szerdai lapjelentések szerint a "nemzeti határok" biztosítását követelték. Kifejtették, hogy a hét végén életbe lépett menekültügyi reform rövid távon nem elég ahhoz, hogy a városi és települési önkormányzatok el tudják látni a menekültügyben rájuk háruló feladatokat.

A KPV nagyjából 5 ezer polgármestert és járási közigazgatási vezetőt fog össze. Az érdekképviselet a CDU/CSU parlamenti (Bundestag-) frakciójában is jelentős befolyással bír, a képviselőcsoport önkormányzati politikai munkaközösségének 179 tagja van, ami a 310 fős frakció 57 százalékát jelenti.

A menekültválság egyre inkább kikezdi a CDU/CSU választói támogatottságát. A Forsa közvélemény-kutató intézet szerdai adatai szerint a pártszövetségre 36 százalék szavazna, ha most vasárnap lennének a Bundestag-választások. A CDU/CSU támogatottsága így hároméves mélypontra süllyedt, két hét alatt két százalékponttal csökkent, és már 5,5 százalékponttal marad el a legutóbbi, 2013-ban tartott Bundestag-választáson elért 41,5 százalékos eredményhez képest.

Angela Merkel személyes támogatottsága is tovább csökkent. Arra a kérdésre, kire szavaznának, ha közvetlen választással lehetne betölteni a kancellári pozíciót, a reprezentatív felmérésben megkérdezettek 46 százalék jelölte meg Angela Merkelt, míg október elején még 49 százalék volt ez az arány.

A CDU/CSU-tól eltávolodott választók 15 százaléka a liberális FDP-hez, 12 százaléka az SPD-hez, 11 százaléka az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű jobboldali populista párthoz, 6 százaléka a Zöldekhez, további 6 százaléka más pártokhoz állt át. A másik 50 százaléka a bizonytalanok között van, és őket viszonylag könnyen vissza lehet hódítani - mondta Manfred Güllner, a felmérést a Stern magazin és az RTL televízió megbízásából készítő kutatóintézet igazgatója.

Legalább tizenöt szerb kaszárnyát alakítanak át befogadóközponttá
Legalább tizenöt kaszárnyát alakítanak át Szerbiában azért, hogy a közeljövőben érkező több ezer migránsnak a téli időszakban szálláslehetőséget biztosítsanak - értesült a Danas című belgrádi napilap szerdán. A szerb kormány terve az, hogy több tucat ilyen befogadóközpontot alakítsanak ki, az információkat azonban titokban tartják, hogy megelőzzék a közvélemény negatív reagálását. Diplomáciai források azt is közölték a Danasszal, hogy Szerbia a téli időszakban körülbelül 12 ezer migráns elszállásolását tervezi, ez azonban kevés lesz, és az Európai Unió ennél több ember befogadását fogja kérni a nyugat-balkáni országtól. Aleksandar Vulin szerb szociálisügyi miniszter a sajtónak azt mondta, a több ezer ember nem marad tartósan Szerbiában, hanem néhány napon belül tovább megy, a befogadókapacitások azért szükségesek, hogy csökkenthető legyen a migrációs nyomás Horvátországon és Szlovénián.

Ismét felgyújtottak egy menekültek számára kijelölt szálláshelyet Svédországban

Ismeretlenek Molotov-koktéllal lángba borítottak szerdára virradó éjjel egy üresen álló stockholmi épületet, amelyet a hatóságok előző nap jelöltek ki menekültszállásnak. A svéd főváros Danderyd nevű negyedében, egy volt iskolában keletkezett tüzet egy éjjeliőr vette észre röviddel éjjel két óra előtt. A lángokat egy tűzoltókészülékkel sikerült eloltani, senkinek nem esett baja.

Keddre virradó éjjel Svédország déli részén is több hasonló incidens történt, szintén menekültszállások elleni támadások. Färingtoftában ismeretlen elkövetők először egy követ, majd egy Molotov-koktélt dobtak be egy menekültek elszállásolására kijelölt épület ablakán. Ez utóbbi tüzet is gyorsan el tudták oltani. Kävlingében, Löderupban és Lundban petárdákkal támadtak menekültotthonokat.

A svéd hatóságok a gyújtogatási sorozatra tekintettel már pár napja bejelentették, hogy a jövőben titokban akarják tartani a menedékkérőknek szánt szállás pontos helyét. Egyes települések azonban az ilyen jellegű információkat nyilvánosságra hozhatják. A korábbi incidensek ügyében indított nyomozások eredményei egyelőre nem ismertek. Az utóbbi időben történt gyújtogatásokat számos svéd politikus élesen bírálta.

Olaszország egymás után helyezi át más tagállamokba a bevándorlók csoportjait

Egymás után indítják el az olaszországi repülőterekről azokat az Olaszországba érkezett bevándorlókat, akiket más tagállamok fogadnak be az európai uniós elosztási rendszer keretében - közölte Angelino Alfano olasz belügyminiszter szerdán. 

Angelino Alfano kijelentette, több százan készek az indulásra és Olaszország különböző városaiból folyamatosan bocsátják útra az áthelyezendő bevándorlók csoportjait. Az olasz belügyminiszter hozzátette, hogy az eddigi legnagyobb létszámú csoportot, ötven embert Spanyolország fogadja be a következő napokban. 

A kvótarendszer értelmében Olaszországból a következő két évben mintegy 40 ezer bevándorlót helyeznek át az EU más államaiba. Angelino Alfano kijelentette, egyetlen európai uniós tagállam sem vonhatja ki magát a vállalt kötelezettségek alól. "Ha az EU nem teljesítené a bevándorlók áthelyezéséről tett ígéretét, Olaszország szabadnak érezné magát, hogy a maga részéről se teljesítse azt, amit vállalt" - mondta Angelino Alfano arra utalva, hogy Olaszországnak a bevándorlók áthelyezéséért cserébe novemberben regisztrációs központokat (hot spot) kell működésbe helyeznie, az elsőt Lampedusa szigetén. 

Juncker: változtatni kell a dublini rendszeren
Az Európai Bizottság elnöke szerint változtatni kell az európai menekültügyi politika alapját jelentő dublini rendszeren, mert "nem működik". "A menekülteket illetően változtatni kell a dublini rendszeren. Nem működik" - jelentette ki Jean-Claude Juncker szerdán Párizsban a francia gazdasági, szociális és környezetvédelmi tanács ülésén elmondott beszédében. "Ha pedig nem működik, nem tudjuk alkalmazni, és ezért az Európai Bizottság előremutató javaslatokat fog tenni 2016 tavaszán" - tette hozzá. Az európai menekültügyi politikát meghatározó dublini szabályok szerint a menekülteknek abban az országban kell menedékjogi folyamodványukat benyújtaniuk, ahol először az Európai Unió területére léptek. A rendszer, amelyet egyre többen vitatnak, nehezen működik, mivel egyes tagállamok már nem képesek teljesen alkalmazni.  Jean-Claude Juncker kitartott viszont azon álláspont mellett, hogy a migránsválság megoldása érekében Törökországgal kellene mielőbb megállapodásra jutni. Jelezte, hogy érti "azoknak a kétségeit és habozásait, akik azt mondják, hogy (Recep Tayyip) Erdoggannal (a török elnökkel) nem lehet megállapodni. De akkor ki mással Törökországban?" - tette fel a kérdést az Európai Bizottság elnöke. "Ha Törökország megnyitja a csapokat, 2-3 millió menekült fog érkezni azon menekülteken kívül, akiket már el kell látnunk, és Jordánia felől is mozgás lesz Törökország felé, vagyis árat kell majd fizetnünk a törököknek" - vélte Juncker. Az uniós állam- és kormányfők október 15-i találkozójukon elkötelezték magukat arra, hogy jelentős támogatást nyújtanak Ankarának különböző jogcímeken, ami hozzájárulna ahhoz, hogy Törökországból kevesebb szíriai menekült induljon az EU-tagállamokba. "Sértegetésekből és támadásokból álló előadást láthattunk, amiről nem gondoltam, hogy előfordulhat Európában. Ez amiatt van, mert a kormányok és a társadalmak nem állnak szóba egymással" - mondta Juncker, aki sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az "a benyomás alakult ki, hogy a tévénézők többet tudnak a migránsok mozgásairól, mint a kormányzó politikusok".