Külföld

Kemény ellenfele van Zoran Milanovicnak

Megjósolhatatlan kimenetelű parlamenti választások előtt áll Horvátország

Fej fej melletti, szoros küzdelem várható a két nagy párt, a jelenleg kormányzó szociáldemokraták (SDP) és az ellenzéki, jobbközép Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) között a vasárnapi parlamenti választáson.

Tomislav Karamarko 20151107
Tomislav Karamarko optimistán várja a voksolást (Fotó: Reuters - Antonio Bronic)

November 8-án parlamenti választást tartanak Horvátországban, a voksolás kimenetele azonban egyelőre megjósolhatatlan, mivel teljesen kiegyenlített a két nagy párt támogatottsága. Az Ipsos Puls intézet tíz választókörzetben végzett legfrissebb felmérése szerint az SDP-nek 60, a HDZ-nek 57 mandátuma lesz a parlamentben. A Jutarnji List című napilapban közölt eredmények szerint azonban a HDZ vezet 64 mandátumnyi vokssal, a szociáldemokratáknak (SDP) pedig 58 képviselőjük lesz az új parlamentben. A harmadik legerősebb párt a felmérések szerint a Híd Függetlenek Listája (Most) lesz, amely egyik párttal sem hajlandó koalícióra lépni. A Most legfeljebb 12 mandátummal rendelkezik majd a parlamentben. Átlépi az ötszázalékos parlamenti küszöböt a Isztriai Demokratikus Gyűlés (IDS), az Élőlánc (Zivi zid) politikai szervezet és Milan Bandic zágrábi polgármester pártja, a BM 365 három-három mandátummal.

Mindkét vezető párt miniszterelnök-jelöltje, Zoran Milanovic leköszönő kormányfő, az SDP elnöke és Tomislav Karamarko, a HDZ elnöke is biztos a győzelmében. Politikai elemzők azt mondják, Karamarko a közvélemény-kutatások szerinti hajszálnyi előnyét a szociáldemokrata miniszterelnökkel szemben nem saját karizmájának, hanem a leköszönő kormány mulasztásainak köszönheti.

Milanovic minden erejével azért küzd, hogy újra megnyerje a választást. A sokszor arrogáns, magát elitistának tartó politikus mandátuma első három évében gyorsan vesztett a népszerűségéből.

Az ellenzék azzal vádolja, hogy kormányzása alatt elhidegült az ország diplomáciai viszonya szinte az összes szomszédos országgal, s ennek a háttérben gazdasági érdekek, határviták, háborús sérelmek és a migrációs válság körül kialakult áldatlan helyzet áll.

A fej-fej melletti küzdelemnek köszönhetően egyébként valószínűleg a kisebb pártokkal kötendő koalíciós megállapodásokon múlik majd, hogy a vasárnapi szavazás nyomán az SDP és a HDZ közül melyik kerül hatalomra.