Juncker: Németország szerepe még inkább felértékelődik a Brexittel

"Kiábrándultak az emberek az európai politikai elitből"
Galló Béla politológus szerint a csütörtöki brit népszavazás eredménye nagyon komoly üzenet, az emberek áttételesen azt fejezték ki, hogy kiábrándultak az európai politikai elitből.
A szakértő az M1 aktuális csatorna szombati műsorában kifejtette: az igazi probléma, hogy az európai társadalmak döntő többsége úgy érzi, Európa nem teljesíti több évtizedes szociális ígéretét. Ez csapódik le a migrációellenességben is, nem annyira a színesbőrű emberekkel, hanem a Kelet-Európából érkező bevándorlókkal szemben - tette hozzá.
A szakértő szerint Nagy-Britannia kilépése az Európai Unióból kicsit túl van dimenzionálva, gazdaságilag nem változik sokat a helyzet, a közös piac módosul, de nem nagyon sérül. Az Angela Merkel német kancellár által hétfőre összehívott egyeztetést pedig úgy kommentálta, hogy "az egyenlőbbek között is mindig vannak egyenlőbbek", az alapító országok találkozója nem túl demokratikus lépés, de politikailag bevett szokás.
Merkel hétfőre Donald Tuskot, az Európai Tanács elnökét, Francois Hollande francia elnököt és Matteo Renzi olasz miniszterelnököt hívta egyeztetésre Berlinbe.

Juncker rámutatott, hogy az EU-nak javára kell fordítania a történteket, "okosabban kell kikerülnie a helyzetből".

Kiemelte: a soron következő uniós csúcson szót kell ejteni arról, hogy Európa hogyan tudna jobban válaszolni az emberek aggodalmaira, és hogyan lehet egyesült erővel és hatékonyan útját állni a populista mozgalmaknak. 

Jean-Claude Juncker szerint részben David Cameron is felelős a referendum kimeneteléért.

"Ha valaki hétfőtől szombatig Európát szidja, akkor vasárnap aligha fogják róla elhinni, hogy meggyőződéses európai" - fogalmazott az Európai Bizottság elnöke.

"Nagy-Britannia azonnal nyújtsa be írásban az EU-ból való kilépési szándékát"
Nagy-Britanniának azonnal be kellene nyújtania írásban az Európai Unióból való kilépési szándékát, hogy a kiválási folyamat a lehető leggyorsabb és legfájdalommentesebb legyen - jelentette ki Juncker egy péntek késő esti interjújában.
"Ez nem békés válás volt, amint a szerelem sem volt nagy. Nem értem, a brit kormánynak miért kell várnia októberig annak eldöntésével, hogy elküldi-e Brüsszelnek a kiválásáról szóló levelet. Azt szeretném, ha azonnal elküldené" - mondta Juncker az ARD német közszolgálati rádiónak nyilatkozva. Elismerte, hogy az unió Nagy-Britannia maradásában reménykedett, de ha már így alakult - mondta -, akkor nagyon fontos a gyors és fájdalommentes kiválás.

Angliai magyar szervezet: bizonytalan a helyzet 
Teljesen bizonytalan a helyzet Nagy-Britanniában, óriási meglepetést okozott a britek döntése, miszerint kilépnek az Európai Unióból - mondta a Magyarok Angliai Országos Szövetségének (Maosz) elnöke a Kossuth Rádió Szombat reggel című műsorában.
Lindop Márta szerint például drágább lesz utazni Magyarországra. Emellett míg eddig szabadon lehetett dolgozni, most viszont az is kérdés, hogy a kilépést követően lesz-e erre lehetősége az újonnan Nagy-Britanniába érkezőknek.
Az elmúlt években rengeteg fiatal érkezett és vállalt munkát, ők biztos elgondolkodnak majd a hamarabbi hazatérésen, főleg mivel nehezebbek lesznek az életkörülmények - jegyezte meg.

Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke Junckerhez hasonlóan pénteken este a német ARD televíziónak nyilatkozva "botrányosnak" nevezte, hogy Cameron a brit Konzervatív Párt belügyeire tekintettel csak októberben mond le a posztjáról, addig "ismételten túszul tartja fogva az egész kontinenst". Emlékeztetett, hogy Cameron három évvel ezelőtt pártja radikális szárnyának a referendum megtartására tett ígéretével érte el újraválasztását. Vagyis egy egész kontinenst túszul ejtett belső pártmegfontolásokból. Schulz szerint nem kellene októberig várni a Konzervatív Párt kongresszusának megrendezésével, ha akarnák, "már holnap" összehívhatnák azt. 
A brit sajtó egyöntetű véleménye szerint Cameron egyik legesélyesebb utódjelöltje Boris Johnson, London előző polgármestere, aki - jóllehet szintén a Konzervatív Párt tagja - a Brexit-kampány frontembere volt. Ő pénteken azt mondta, hogy nem kell siettetni a távozás folyamatát az EU-ból. Az AFP hírügynökség ebből arra következtetett, hogy a hatóságok a lehető leghosszabbra fogják nyújtani az eljárást.

 Hollande: A britek döntése kérdéseket vet fel az egész világ számára
A britek döntése az Európa Unióból történő kilépésről az egész világ számára kérdéseket vet fel Francois Hollande szerint. A francia elnök hangsúlyozta, hogy a Nagy-Britannia kiválását szabályszerűen kell lebonyolítani.
A Brexit "természetesen nem jár következményekkel Nagy-Britanniának az ENSZ-ben betöltött szerepére" - mondta szombaton a köztársasági elnök, miután hivatalában fogadta Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárt. "De tény, hogy az egész világ azt kérdezi, mi fog most történni?" - tette hozzá Francois Hollande.
A francia elnök megismételte, hogy "nagyon sajnálja a brit választást", de "tiszteletben tartja, mert ez a demokrácia". Azt is megerősítette, hogy a Brexit "minden következményét le kell vonni".
"Az Európai Unió keretein belül most meg kell szerveznünk a kiválást, de azt rendben, és azon szabályok szerint kell lebonyolítani, amelyeket előírnak a szerződések" - hangsúlyozta.
A francia elnök kiemelte, hogy a Brexit ellenére Franciaország "fenn kívánja tartani kapcsolatait Nagy-Britanniával" gazdasági téren, a migráns- és a menekültválságot, valamint a védelmi kérdéseket illetően.
Az elnöki hivatal tájékoztatása szerint Francois Hollande pénteken folyamatosan egyeztetett Martin Schulz-cal, az Európai Parlament elnökével és Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság vezetőjével, szombat délelőtt Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnökkel beszélt telefonon, este pedig Matteo Renzi olasz miniszterelnököt várja hivatalába egy informális vacsorára.

Osztrák külügyminiszter: mélyreható reformokra van szükség
Mélyreható reformokra és a menekültválság sürgős megoldására van szükség az unióban - jelentette ki Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter a Die Presse című osztrák napilap szombati számában nyilatkozva.

A tárcavezető szerint az uniónak a jövőben többnek kell lennie, mint ami eddig volt, csupán már Nagy-Britannia nélkül. Meg kell oldani a menekültválságot, máskülönben nőni fog a kilépést pártolók száma más országokban is. "Ez volt a brit választás fő témája is, az emberek készek voltak a gazdasági károk ellenére is az unióból való kilépést választani" - nyilatkozta Kurz. 
A tárcavezető úgy véli, hogy ugyan Nagy-Britannia kilépésével az unión belüli hatalmi viszonyok változni fognak, azonban most szerinte a legnagyobb problémát az jelenti, hogy vissza kell nyerni az emberek bizalmát az unióban. Meglátása szerint az emberek azért elégedetlenek az unióval, mert aktuális követeléseiket nem teljesíti.
Kurz szerint most nem az európai integráció további elmélyítése a kérdés, az emberek nem azért elégedetlenek az EU-val, mert nem elég mély az együttműködés, hanem azért, mert nem képes megfelelni a jelenlegi kihívásoknak. Egy erősebb Európának csak a kül-, a védelmi és a biztonságpolitika nagy kérdéseiben van helye, más területeken az EU-nak vissza kell vennie a jogosítványaiból, a nemzetállamokra kell hagyni a döntést - vélekedett az osztrák külügyminiszter.

Erdogan: A Brexit egy új korszak kezdete
Nagy-Britannia kilépése az Európai Unióból mindkét fél számára egy új korszak kezdete, amelyben Európa további szakadásokkal számolhat - jelentette ki Recep Tayyip Erdogan török elnök péntek késő este, a böjttörő vacsora után Isztambulban.
Az államfő elismerte: Ankara az egész világhoz hasonlóan arra számított, hogy Nagy-Britannia az unióban marad. Figyelmeztetett: az EU-nak további országok kiválásával kell szembenéznie, ha nem tudja megújítani menekültpolitikáját, és tovább mélyíti az ellentmondásokat. A török elnök úgy vélte, hogy Európának a migránsválsághoz való "embertelen és erkölcstelen hozzáállása" vezetett az egyes tagországok nézeteltéréseihez Brüsszel szavahihetőségét illetően.
Kiemelte: ha az Európai Unió őszinte önvizsgálatot tart, és gyorsan megteszi a szükséges lépéseket, Törökország csatlakozik a közösséghez. Erdogan szerdán jelezte: Törökország a brit példához hasonlóan népszavazást tarthat az EU-csatlakozás kérdéséről, ha az unió rosszindulatúan, iszlámellenessége miatt visszatartja a folyamatot. A britek kilépését pártolók a népszavazási kampányban azt hangoztatták, hogy törökök milliói áraszthatják el az Egyesült Királyságot, ha Nagy-Britannia az unióban marad, Törökország pedig belép. A török elnök szerint nem Törökországgal van a gond, hanem magával az unióval, amely Ankarával szemben kettős mércét alkalmaz.
Erdogan beszédében ismét felidézte David Cameron brit miniszterelnök szavait, aki személyes találkozóikon korábban mindig azt hangsúlyozta, hogy Ankara mellett áll, és mindent megtesz azért, hogy Törökországot mihamarabb felvegyék az unióba. Cameron májusban a britek bennmaradása mellett érvelve mégis úgy fogalmazott, "az eddigi török lépéseket tekintve nem valószínű, hogy Törökország a 3000. év előtt csatlakozik az Európai Unióhoz". A török politikus úgy látja, hogy a brit kormányfő "3 napot sem bírt ki" a referendum eredményének kihirdetését követően, máris bejelentette lemondását. Az Egyesült Királyság hagyományosan támogatta Törökország felvételét az Európai Unióba.
Törökország 1963-ban az Európai Gazdasági Közösséggel írt alá társulási megállapodást, 1987-ben jelentkezett az unióba, de a csatlakozási tárgyalások csak 2005-ben kezdődtek el. A március 18-i menekültügyi megállapodás értelmében egyelőre még a török állampolgárok schengeni vízummentességének kérdése is megválaszolatlan. Brüsszel 72 feltétel teljesítésére kérte Ankarát, ezek túlnyomó többségének Törökország eleget tett, az EU szerint túl tágan értelmezett terrorellenes törvényén azonban a fenyegetettségre hivatkozva nem hajlandó enyhíteni.

Lánczi Tamás: A brüsszeli nyilatkozatokból az látszik, hogy az unió vezetői nem értették meg a britek változást követelő üzenetét
„Cameron politikai értelemben kivégezte magát”

Tóth Loretta 

David Cameron politikai értelemben egyszerűen kivégezte magát - nyilatkozta lapunknak Lánczi Tamás, a Századvég Alapítvány vezető elemzője. 
Lánczi Tamás (Fotó: MH)
- Ön szerint van esély arra, hogy az Egyesült Királyság unióból való kilépése dominóhatást indít el a többi EU-tagállamban is? A francia és a holland euroszkeptikusok már népszavazást követelnek az EU-tagságról…

- Az biztos, hogy az unió egyébként is törékeny hatalmi térképe teljes mértékben át fog rendeződni a közeljövőben, hiszen Európa-szerte jelentős, indulatokkal teli mozgások indultak meg a britek kilépésével, és azt senki nem tudja megmondani, hogy ennek a folyamatnak mi lesz a vége. Ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy mostantól egymás után lépnek majd ki a tagállamok az unióból, az is lehet, hogy a változás csak az euroszkeptikus pártok gyors megerősödésében lesz mérhető, mindenesetre egyelőre nagyon nehéz megjósolni, milyen következményei lesznek a britek döntésének.

- Hogyan látja David Cameron helyzetét? Elszámította magát a brit miniszterelnök?

- Cameron politikai értelemben egyszerűen kivégezte magát, a brit belpolitikában neki már nem lesz semmilyen szerepe. Cameronnak ugyanis egy csapásra négy dolgot sikerült elintéznie amellett, hogy véget vetett saját politikai karrierjének: egyrészről kiléptette Nagy-Britanniát az Európai Unióból, másrészt, nagy valószínűséggel sikerült felbomlasztania az Egyesült Királyságot, harmadrészt sikerült meghasonlást előidéznie saját pártján belül, amely gyakorlatilag két részre szakadt, végül pedig soha nem látott válságba taszította az uniót. És mindezt huszonnégy óra leforgása alatt. 

- A záporozó brüsszeli nyilatkozatokat látva, mit gondol, Európa vezetői megértették a britek üzenetét?

– Szerintem egyértelműen nem. Az összes reakció, pökhendi nyilatkozat, amit hallottunk, arra utal, Brüsszelben nem értették meg, hogy Európának változásra van szüksége. Tulajdonképpen azt is csodálom, hogy egy ekkora kudarc után az unió részéről senkiben nem merült fel, hogy Cameronhoz hasonlóan lemondana. Jean-Claude Junckernek, Donald Tusknak és Martin Schulznak éppen akkor szerepe van abban, hogy az unió ideáig jutott, mint a brit miniszterelnöknek.