Külföld

Juncker: Nagy-Britanniának tisztáznia kell helyzetét

Farage: Nem Nagy-Britannia lesz az utolsó ország, amely kilép az EU-ból +VIDEÓ

Az Európai Unióból való kilépési szándékának azonnali hivatalos bejelentésére szólította fel Nagy-Britanniát az Európai Parlament (EP) keddi rendkívüli plenáris ülésen elfogadott állásfoglalásában. Az Európai Bizottság elnöke is hangsúlyozta, hogy sem hivatalos, sem informális tárgyalásokról nem lehet szó, amíg Nagy-Britannia nem aktiválja az Európai Unió Lisszaboni Szerződésének a tagországok kilépését szabályozó 50. cikkelyét. 

 Az EP néppárti, szocialista, liberális és zöld frakciói által közösen benyújtott állásfoglalási indítványban felszólították David Cameron brit miniszterelnököt, hogy az uniós állam-, illetve kormányfők keddi csúcstalálkozóján jelentse be országa kilépési szándékát, azaz aktiválja a távozási folyamatra kidolgozott szerződéses cikkelyt.

Mint írták, a "kiválási eljárás gyors és következetes végrehajtása biztosítja a brit szavazók akaratának tiszteletben tartását", a "mielőbbi hivatalos bejelentés a mindenki számára káros bizonytalanság megelőzése és az Európai Unió integritásának védelme érdekében szükséges".

 A nem kötelező érvényű állásfoglalásban azt is hangsúlyozták, hogy a jelenlegi kihívások szükségessé teszik a gondolkodást az unió jövőjéről. Kiemelték, szükség van reformokra, hogy olyan Európai Unió jöhessen létre, amely teljesíti az állampolgárok elvárásait. A képviselők leszögezték, hogy bár egyes tagországok választhatják a lassabb vagy kisebb mértékű integrációt, az unió magját meg kell erősíteni.

 Az uniós parlament plenáris ülése 395 igen szavazattal, 200 ellenében, 71 tartózkodás mellett fogadta el a dokumentumot.

Bennfentes források szerint az Európai Néppárt eleinte nem támogatta az állásfoglalást, Manfred Weber, a képviselőcsoport vezetője azonban végül meggyőzte a frakció tagjait, hogy egységes kiállásra van szükség a populista erők ellen és a "piacok megnyugtatása" érdekében.

Juncker: Nem lehet szó informális tárgyalásokról

Az ülésen Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke is részt vett, aki felszólalásában kitért rá, sem hivatalos, sem informális tárgyalásokról nem lehet szó, amíg Nagy-Britannia nem aktiválja az Európai Unió Lisszaboni Szerződésének a tagországok kilépését szabályozó 50. cikkelyét. Hozzátette, a referendumot követően levélben figyelmeztette az uniós biztosokat és a bizottság főigazgatóit, hogy nem kerülhet sor titkos tárgyalásokra.

Juncker felszólalásában leszögezte, nem lenne elfogadható, ha a brit kormány megpróbálna bizonyos kérdésekben zárt ajtók mögött megállapodásra jutni, még mielőtt bejelentenék az ország hivatalos kilépési szándékát.

A Bizottság elnöke a helyzet tisztázására szólította fel Londont. Nem engedhetjük meg magunknak ezt a bizonytalanságot" - figyelmeztetett a bizottság elnöke, hozzátéve, hogy rendkívül szomorú a brit népszavazás eredménye miatt, de azt tiszteletben kell tartani..

Juncker többször is hangsúlyozta, hogy tisztelni kell az angol emberek véleményét, de a döntésük következményekkel jár majd. Szeretném, ha mások is levonnák a következtetéseket a szavazásból, mondta. 

Weber: Véget kell vetni a populista retorikának

Manfred Weber egyebek mellett kijelentette, hogy Európában véget kell vetni a populista retorikának, annak, hogy mindenért Brüsszelt hibáztatják, és a felelősség vállalására van szükség. "Ki kell állnunk az egyesült, békés és toleráns Európa eszméjéért" - mondta.

Gianni Pittella, a szociáldemokrata képviselőcsoport vezetője azt hangoztatta, hogy "semmilyen referendum nem törheti meg a történelmi, kulturális és világnézeti kapcsolatot a brit nép és Európa között".

Az EP liberális frakcióját vezető Guy Verhofstadt pedig a kilépést támogató brit erők kampányáról beszélt, és úgy vélekedett, hogy leginkább a félelem atmoszférája, a negatív érzelmek felkorbácsolása a sokkoló, nem pedig az, hogy miként döntöttek a brit választók.

Farage: Nem Nagy-Britannia lesz az utolsó ország, amely kilép az EU-ból

Nigel Farage, az Európai Uniót ellenző legnagyobb brit párt, az Egyesült Királyság Függetlenség Pártjának (UKIP) elnöke, a Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája (EFDD) nevű euroszkeptikus EP-képviselőcsoport brit szónoka felszólalásában megjegyezte, hogy most nem nagyon nevetnek azok, akik 17 éve, amikor ő az EP-ben kezdett dolgozni még nevettek azon, hogy bejelentette: a kilépésért fog kampányolni. A képviselő azt jósolta, hogy nem Nagy-Britannia lesz az utolsó ország, amely kilép az EU-ból. Arra figyelmeztetett, hogy ha az unió elutasítja, hogy értelmes kereskedelmi megállapodást kössön, akkor annak következményei sokkal rosszabbak lesznek magára az EU-ra nézve.

"Még ha nincs megállapodás, az is jobb, mint a mostani rothadó megállapodás" - fogalmazott. Kijelentette, hogy az Egyesült Királyságban "egész jól mennek a dolgok, csak némi politikai felfordulás van" a miniszterelnök és a brit uniós biztos lemondása miatt. Ha a szavazás elsöpri az angol politikai osztály egy részét, "ám legyen" - fogalmazott Farage, hozzátéve, hogy június 23-át "a Függetlenség Napja"-ként fogja ünnepelni.

 

Objektum doboz

Amikor az EP rendkívüli brüsszeli ülésén Juncker arról beszélt, hogy az EU-nak tiszteletben kell tartania a szavazás eredményét, a brit demokráciát. a kilépés legnagyobb támogatója Nigel Farage megtapsolta őt, amire a Bizottság elnöke úgy válaszolt, hogy "ez az utolsó alkalom, hogy itt tapsolhat". A frakciók ezután tapsviharban törtek ki. Utána Juncker így folytatta: "És bizonyos értelemben meg is lep, hogy Ön itt van. A kilépésért harcolt. A brit nép a kilépés mellett szavazott, miért van akkor itt?"  

 Ováció a skót képviselőnek

Alyn Smith, a Skót Nemzeti Párt (SNP) képviselőjét vastaps fogadta a teremben beszéde után, amelyben arra kérte az Európai Parlamentet, hogy ne hagyják cserben Skóciát.

"Skóciát képviselem, de amennyire büszke skót vagyok, annyira büszke európai is. Európai, együttműkődő országot szeretnék. A kilépési tárgyalások során hideg fejre, de meleg szívre van szükség. Kérem ne felejtsék el, Skócia nem hagyta Önöket cserben, érem, hogy Önök se hagyják most cserben Skóciát", fogalmazott az EP képviselő.