Juncker: Az EP-nek támogatnia kell az EU-t érintő reformjavaslatokat

Hollande nem akar újabb tárgyalásokat a brit reformigényekről a következő EU-csúcson 
Ellenezte Francois Hollande francia elnök szerdán, hogy az európai vezetők bármiféle újabb tárgyalásokat folytassanak a brit reformigényekről a soron következő, február 18-19-re tervezett EU-csúcson Beata Szydlo lengyel kormányfővel folytatott párizsi megbeszélése után kiadott közleményében a francia államfő megerősítette, támogatják, hogy Nagy-Britannia az Európai Unió része maradjon. "Az előterjesztett kompromisszum kétség nélkül lehetővé teszi azt, hogy megoldásokat találjunk azokra a problémákra, amelyek a mai napig nehezen szabályozhatónak tűnnek, azonban az Európai Tanács keretein belül nem lehetnének további változtatások, sem újabb tárgyalások" - fogalmazott Hollande az egy nappal korábban, az uniós szabályozási reformtervekről közzétett brüsszeli javaslatcsomagra utalva.

„Mindig is azt mondtam, szeretném, hogy Nagy-Britannia korrekt megállapodás alapján az Európai Unió tagja maradjon. A rendezési javaslat tisztességes Nagy-Britannia és a másik huszonhét tagállam számára is” - mondta Juncker az EP előtt beszélve.

A bizottsági elnök hozzátette, az Európai Parlamentnek támogatásáról kellene biztosítania a londoni kormánnyal folytatott tárgyalássorozat nyomán eddig összeállított javaslatcsomagot.

Juncker kiemelte, az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézményének számító Európai Bizottság támogatja a tervezetet.

Az ülésen az EU soros elnökségét betöltő Hollandia külügyminisztere is felszólalt. Bert Koenders kijelentette, hogy a Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke által kedden ismertetett javaslatokat valószínűleg el fogják fogadni az unió vezetői.

„Közös érdekünk, hogy gyors választ adjunk Nagy-Britannia aggályaira” - hangsúlyozta Koenders, aki szerint a javaslat megnyitja az utat az uniós állam-, illetve kormányfők megállapodása előtt. „Biztos vagyok benne, hogy sikerül megoldásra jutni” - mondta.

Franciaország tárgyalási alapnak tekinti, Németország vizsgálja a javaslatcsomagot
Franciaország bizonyos korlátokkal ugyan, de tárgyalási alapnak tekinti, Németország egyelőre "vizsgálja" a brit reformkövetelések nyomán kidolgozott, az előző nap bemutatott európai uniós javaslatcsomagot - közölték szerdán a két ország kormányszóvivői. Stéphane Le Foll francia kormányszóvivő szerdai sajtótájékoztatóján Laurent Fabius külügyminiszter szavait idézve leszögezte: Párizs számára rendkívül fontos, hogy bármilyen reformcsomag a jelenleg hatályban lévő uniós szerződések keretén belül maradjon (azaz szerződésmódosítás nélkül legyen végrehajtható), illetve hogy azok a tagországok, amelyek nem tagjai az eurózónának, ne szólhassanak bele a valutaunió döntéshozatalába. A szóvivő további részleteket nem árult el a francia álláspontról, és azt sem mondta ki világosan, hogy Párizs támogatja-e a Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke által közzétett tervezetet. Steffen Seibert, a német kabinet szóvivője szerdán "ambiciózus csomagnak" nevezte Tusk tervezetét, de annak tartalmával kapcsolatban nem nyilatkozott. A szóvivő közölte: a német kabinet egyelőre vizsgálja a javaslatcsomag részleteit, és Berlin konstruktív szerepet próbál majd játszani a csomagról szóló tárgyalások során.

A Brüsszelben ismertetett és az EU-tagállamok fővárosaiba megküldött javaslatcsomag több területen - így az uniós munkavállalók nagy-britanniai szociális ellátásának kérdésében - engedményeket tesz Londonnak.

Nagy-Britanniában 2017 végéig népszavazást tartanak az ország EU-tagságáról, a brit kormány pedig a referendum előtt újra akarja tárgyalni az Európai Unióhoz fűződő viszonyrendszerét Brüsszellel, valamint a többi tagállammal, és a brit választók e tárgyalások eredményei alapján dönthetnének arról, hogy az EU-n belül, vagy azon kívül akarják-e tudni hazájukat.

Cameron: tényleges előrelépés, de nincs vége a folyamatnak

A brit miniszterelnök szerint tényleges előrelépést sikerült elérni a London által igényelt európai uniós reformok ügyében, de az erről összeállított javaslatcsomag közzétételével a folyamat távolról sem ért véget.

David Cameron, aki szerdán számolt be az alsóházi képviselőknek az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk által előző nap Brüsszelben ismertetett reformtervezetről, kijelentette: számos részlet még kidolgozásra vár, és "intenzív tárgyalásokat" kell tartani a 27 EU-társállammal az egyezség elfogadtatása végett.

Cameron közölte: nem állítja, hogy Nagy-Britannia - a világ ötödik legnagyobb gazdasága - nem maradhatna talpon az Európai Unión kívül, a kérdés azonban nem ez. A kérdés az, hogy Nagy-Britannia miként lehet a legsikeresebb, miként teremtheti meg a lehető legtöbb munkahelyet, miként tudja a legnagyobb befolyást gyakorolni azokra a globális folyamatokra, amelyek saját sorsára is hatással vannak, és miként gondoskodhat a legjobban biztonságáról. 

A brit kormányfő kijelentette: meggyőződése szerint Nagy-Britannia ezekre a kérdésekre a megreformált Európai Unión belül találhatja meg a legjobb válaszokat.

Megismételte ugyanakkor azt a már többször hangoztatott álláspontját, hogy ha a London által igényelt EU-reformokról nem sikerül egyezségre jutni, arra az esetre ő semmit nem zár ki a brit EU-tagság jövőjével kapcsolatban.

Cameron közölte: Nagy-Britannia az európai integráció azon elemeiből kíván részesedni, amelyek megfelelőek számára, a többiből nem. Kijelentette: London részese kíván lenni az egységes piacnak, az EU-n belüli szabad mozgás rendszerének, ám garanciákat akar arra, hogy soha nem kell csatlakoznia az euróövezethez, sem a schengeni rendszerhez, soha nem kíván részt vállalni egy EU-szintű közös fegyveres erő kialakításában, sem bajba kerülő euróövezeti országok pénzügyi kisegítésében, és soha nem akar részese lenni egy "európai szuperállamnak".

Nagy-Britanniában 2017 végéig népszavazást tartanak a brit EU-tagság jövőjéről, de London a referendum előtt át akarja alakítani viszonyrendszerét az Európai Unióval, és reformokat kíván elérni a döntéshozatali, szabályozási mechanizmusokban. E folyamat sarkalatos horderejű mozzanata volt az Európai Tanács elnöke által kedden Brüsszelben ismertetett átfogó tervezet közzététele. A csomag egyebek mellett változtatásokat javasol a külföldi EU-munkavállalók szociális ellátásának szabályozásában, és megtiltana mindenféle diszkriminációt az Európai Unióban honos természetes és jogi személyekkel szemben annak alapján, hogy országuk csatlakozott-e az euróövezethez, vagy sem.

A külföldi EU-munkavállalók szociális ellátási szabályainak szigorítása mellett ez volt London egyik legsarkalatosabb követelése.

A népszavazás időpontja hivatalosan még nem ismert, de egybehangzó sajtóértesülések szerint ha a tervezetről sikerül egyezségre jutni a február 18-án kezdődő EU-csúcson, akkor a brit kormány a referendumot akár júniusra is kiírhatja.