Juncker: A kevesebb menekültet befogadó államok tegyenek többet a külső határok védelméért

A brüsszeli testület vezetője a Der Tagesspiegel című lapban megjelent interjúban arra a kérdésre, hogy félretette-e a kötelező kvóták ügyét a kelet-európai tagállamok ellenállása miatt, elmondta, hogy a kvótaszabályozás a szolidaritás elvén alapul, azt szolgálja, hogy a Földközi-tengernél fekvő tagállamok ne maradjanak magukra a "menekültdrámával", és a bizottság a "szerződések őreként"  köteles gondoskodni a hatályos uniós jogszabályok érvényesítéséről.
 Ugyanakkor azt is kijelentette:  "Nem rugaszkodtam el a valóságtól, tudom, hogy vannak kulturális különbségek a hagyományos bevándorlási célországok és az idegen és az új jelenségével csak lassanként szembesülő országok között. Ezért elvárom, hogy a kevesebb menekültet befogadó tagállamok megfelelő mértékben tegyenek többet az uniós külső határok védelméért, vagy fogadjanak be több szíriai menekültet Törökországból" - mondta Jean-Claude Juncker. Hozzátette, hogy a szlovák soros uniós elnökség koordinálhatja az ügyet.
Arra a kérdésre, tart-e attól, hogy a Brexit - Nagy-Britannia uniós tagságának megszüntetése - nyomán fölerősödnek az Orbán Viktor magyar miniszterelnök által képviselt, a tagállamok hatásköreinek újbóli megerősítését célzó tendenciák, azt mondta: a józan észre hagyatkozva hamar felismerhető, hogy a "gyorsan összenövő világban" értelmetlen volna, ha Európa "felaprózódna" nemzeti alkotóelemeire, és az európai életmódot, a szociális és fogyasztóvédelmi standardokat, vagy éppen a szabad utazás lehetőségét csak összetartással és közös megoldásokkal lehet megőrizni. 
Hozzátette: közösen fellépve "sokkal jobb lapjaink vannak", mint minden egyes országnak külön-külön, amikor külpolitikáról, energiaügyi tárgyalásokról vagy kereskedelmi megállapodásokról van szó, vagyis "csak közösen nyerünk igazi szuverenitást", és erről el kellene gondolkodniuk azoknak, akik "oly hangosan követelnek szuverenitást".

Németországban napi ötszáz menedékkérőt vesznek nyilvántartásba

Németországban júliusban is a napi 500-as szint körül volt az első alkalommal nyilvántartásba vett menedékkérők száma a szövetségi belügyminisztérium kedden megjelent adatai szerint. A menedékkérők tartományok közötti elosztását szolgáló nyilvántartásba (EASY) júliusban 16 160 ember került be, a júniusi 16 335 után. Januárban még 91 671, februárban 61 428, márciusban 20 608, májusban 16 281 menedékkérő került be a rendszerbe.

Az anonim - személyes adatokat nem tartalmazó - rendszer nem ad pontos képet a menekülthullám alakulásáról, a többi között azért, mert a menekültügyi rendszer túlterheltsége miatt sokan vannak, akiket csak jóval megérkezésük után vesznek nyilvántartásba. Pontosabb képet ad a határellenőrzést végző szövetségi rendőrség kimutatása, amelynek alapján júliusban 4500 menedékkérő lépett be az országba.

A BAMF a január-júliusi időszakban 336 051 ügyet bírált el. A kérelmezők 49,2 százaléka - 165 375 fő - megkapta a menekültstátuszt, további 11,7 százaléka oltalmazott státuszt kapott, 0,9 százalékánál pedig ugyan nem fogadták el a kérelmet, de kitoloncolási tilalmat rendeltek el a kérelmezőre. A BAMF a kérelmek 24,7 százalékát utasította el, a kérelmek 13,3 százaléka pedig a másként rendezett ügyek csoportjába került, ahová a többi között azokat az eseteket sorolják, amikor a kérelmező visszavonja beadványát, vagy a hivatal az úgynevezett dublini uniós menekültügyi szabályok alapján kezdeményezi az ügy áthelyezését egy másik uniós tagországba.