Juncker: A britek távozása „katasztrófa”

Juncker felszólalt az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén, és leszögezte: a Brexitnek nem lesznek nyertesei, a britek távozása „katasztrófa”, „vesztes helyzet minden fél számára”.

„Ha a britek más utat kívánnak választani, készek vagyunk erről tárgyalni” - közölte, hozzátéve, ha London a maradás mellett dönt, akkor ezt lehetővé kell tenni.

Juncker arról is beszélt, hogy Londonban sokan „bosszúsan” fogadták az Európai Tanács elnökének előző napi kijelentését, miszerint az EU kapui továbbra is nyitva állnak az ország előtt a kilépésről szóló korábbi döntés felülvizsgálata esetén.

„Amennyiben a britek ki is lépnek a Lisszaboni Szerződés 50. cikke alapján, akkor is ott van a 49. cikk, amely lehetővé teszi az újracsatlakozást” - fogalmazott.

Theresa May brit kormányfő szóvivője ugyanakkor kedden kizárta egy második népszavazás lehetőségét.

Az Európai Bizottság elnöke röviden kitért a jogállamiság lengyelországi helyzetére is, rámutatva, egyesek interpretációjával ellentétben az EU nem áll háborúban Lengyelországgal, pusztán vita, konstruktív párbeszéd folyik Brüsszel és Varsó között.

Az európai közösség, az EU alapja a jogállamiság - hangozatta Juncker, figyelmeztetésnek nevezve az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítását Lengyelországgal szemben.

A migráció nem vezethet további megosztottsághoz a tagállamok között, a migránsokat nem lehet kötelező kvóták szerint szétosztani Európában - jelentette ki Gál Kinga fideszes EP-képviselő Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésének a bolgár elnökség programjával foglalkozó vitáját követően szerdán.

A képviselő kiemelte, a legnagyobb kihívás a migráció, amivel a bolgár elnökségnek meg kell küzdenie. Véleménye szerint az illegális migráció kapcsán egyre több európai polgár akaratát kell figyelembe venni, amely szerint a külső határokat meg kell tudni védeni.

„Ez elsődleges felelőségünk. A külső határvédelemre fordított milliók - Magyarország részéről - is a szolidaritás fogalomkörébe kell tartozzanak” - hangsúlyozta a képviselő.

A valódi menekülteket az Európai Unión kívül kell kiválasztani a migránsok tízezreiből, segíteni pedig ott kell a világban, ahol a baj van, a problémát nem szabad behozni Európába - tette hozzá a politikus.

Gál Kinga írásbeli hozzászólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy az uniós felmérések alapján a megkérdezettek 82 százaléka szerint az Európai Uniónak határozottabban kell fellépnie a terrorizmus ellen. A most készülő Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) ezeket az aggályokat fogja orvosolni, valamint nagymértékben hozzá fog járulni a terrorellenes és az illegális migráció ellenes küzdelemhez, ezáltal növelve az európai állampolgárok biztonságát. A néppárti képviselő örömét fejezte ki, hogy decemberben ideiglenes megállapodás született az észt elnökséggel és reményét fejezte ki, hogy a bolgár elnökség alatt véglegesen sikerül lezárni azt.

Az orosz befolyásolás komoly veszély az EU számára

A Moszkva által támogatott hamis hírek és a különböző médiahadjáratok általi befolyásolás komoly veszélyt jelent az Európai Unió egységére - jelentették ki ez Európai Parlament (EP) képviselői strasbourgi plenáris ülésükön. Az ülésen az orosz propagandának a tagállamokra gyakorolt hatását és feltételezett befolyásolását vitatták meg.

Az EP már 2016-ban figyelmeztetett arra, hogy a Krím-félsziget megszállása óta a Kreml felerősítette az EU-ellenes információs hadviselést és Donbass-nál hibrid háborút folytat.

Az orosz kormány az eszközök széles skáláját, így agytrösztöket, többnyelvű TV-állomásokat (Russia Today), fiktív hírügynökségeket és multimédia-szolgáltatásokat (Szputnyik), valamint a közösségi médiát és internetes trollokat használ a demokratikus értékek megkérdőjelezésére és Európa megosztására.

A képviselők szerint fel kell ismerni a jelenséget és az unión belül meg kell osztani az erre vonatkozó tagállami ismereteket. Fejleszteni kell az álhírekre, az orosz propagandára vonatkozó anyagi és humánerőforrásokat. Együtt kell működni a NATO-val és ez prioritást kell, hogy élvezzen az EU és Washington közötti kapcsolatok terén is.

Az EP Krím-félsziget megszállása óta figyelmeztet, ugyanis Oroszország különféle csatornákon keresztül minden szerközzel gyengíteni akarja az EU összetartását, számos kísérletet tett egyes nemzeti választások befolyásolására is. Moszkva a demokratikus folyamatok aláásását, az euroszkepticizmus erősítését tűzte ki célul és azt, hogy megossza a tagállamokat - fogalmaztak.

Kiemelték, nem elég közös uniós politika az álhírek tekintetében, hanem fel kell készíteni az állampolgárokat is a digitális kor kihívásaira. Aláhúzták: biztosítani kell, hogy egyetlen helyet se kapjon Oroszország az Európai Parlament jövőre esedékes választásait alkalmával. Vannak ügynökök ugyanis, akik beépülve az uniós intézményrendszerbe belülről, friss információk birtokában tesznek azért, hogy gyengüljön az uniós összetartás és közös politika - tették hozzá.

Mások véleménye szerint az Európai Unió orwelli propagandagépezetet működtet a tagállamok gyengítésére, a nemzeti demokráciák aláásására, saját projektje képviseletére és terjesztésére. Sok millió eurót költ befolyásának terjesztésére, amellyel egyre inkább elveszíti a polgárok előtti hitelességét. A képviselők egy része aggasztóbbnak nevezte a komoly támogatást élvező uniós propagandát, mint az „orosz tákolmányokat”.

Julian King, a terrorizmus, a szervezett- és a kiberbűnözés elleni küzdelem összehangolásáért felelős uniós biztos a vitán elmondta, az EU az elmúlt két év alatt mintegy 2500 példát gyűjtött össze arra, hogy a Kreml milyen formában finanszírozza, vagy irányítja a hamis hírek, a destabilizáló propaganda terjesztését.

Aláhúzta, a tagállami válaszok helyett egységes EU-s fellépésre, hatékonyabb kommunikációra van szükség. Magas színvonalú és szabad média teremthet lehetőséget arra, hogy a hamis hírek visszaszoríthatóak legyenek - tette hozzá.

Véleménye szerint orosz nyelvű hírszolgálatot kell indítani Brüsszelből, amely megfelelő információkat szolgáltat az orosz újságíróknak az EU intézményei részéről. Az uniós bizottság nevében ígéretet tett arra, hogy az orosz propaganda ellensúlyozásában az unió a tagállamokat az eddigit jelentősen meghaladó közösségi forrásokkal, szakértői munkával és a közösségi média, illetve a tömegkommunikáció legkorszerűbb eszközeivel is számoló, konkrét akciótervekkel segíti.

Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője felszólalásában hangsúlyozta, az orosz propaganda befolyása egyre aggasztóbb méreteket ölt.

Úgy vélekedett, az EU propagandaellenes kampányainak megerősítése fontos, azonban mit sem ér azokban az országokban, ahol maguk a kormányok a propaganda legfőbb fogyasztói és terjesztői. A képviselő szerint Magyarország kormánya az elmúlt években folyamatosan Oroszország mellett állt ki és jelentős szerepet vállalt az orosz propaganda terjesztésében.

Kijelentette, az EU-nak fel kell ismernie, hogy elkerülhetetlen a független, szabad és elfogulatlan média támogatása jogszabályok által és pénzügyileg egyaránt.

Az EP képviselői végezetül a párbeszéd megkezdését javasolták Moszkvával egy elmérgesedő hadjárat elkerülése érdekében. Azt sürgették, hogy az európai intézmények és a tagállamok egyeztetett módon tegyenek ellenintézkedéseket Moszkva destabilizációs törekvéseivel szemben.

Szanyi Tibor szocialista EP-képviselő az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatában arról tájékoztatott: írásbeli hozzászólásában azt hangoztatta, hogy Magyarország nem maradhat az EU leggyengébb láncszeme az orosz propaganda elleni közös fellépésben.

A képviselő kiemelte, a parlamenti vita arra is rávilágít, hogy a „putyini nyomulással” szemben elengedhetetlen uniós egység leggyengébb láncszeme Magyarország, pontosabban „Orbánék politikája”. „Ha egy tagállam vezetése személyes politikai számításból tartósan kockáztatja saját és szövetségesei biztonságát, elárulja gazdasági, pénzügyi, energiaellátási érdekeit Putyin céljainak szolgálatában, akkor számolnia kell az árulók politikai sorsával, mind itthon, mint Európában - fogalmazott a képviselő.