Külföld

Jóváhagyta a londoni alsóház a Brexit halasztását

Egyetlen alternatív javaslat sem kapott többséget

Nagy többséggel jóváhagyta szerda éjjel a londoni alsóház a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) elhalasztását, így véglegessé vált, hogy az Egyesült Királyság pénteken, a Brexit eredeti határnapján nem lép ki az Európai Unióból.

 Az éjszakába nyúló szavazássorozaton ugyanakkor a Brexit feltételrendszerét tartalmazó, az EU-val novemberben elért, a ház által azonban kétszer is nagy többséggel elvetett megállapodás egyetlen alternatívája sem kapott többséget.

Theresa May miniszterelnök nem sokkal a szavazások előtt közölte a kormányzó Konzervatív Párt alsóházi frakciójával, hogy kész távozni tisztségéből a Brexit-tárgyalások következő - az EU-hoz fűződő jövőbeni kapcsolatokról szóló - szakaszának kezdete előtt, de ennek fejében kérte, hogy a frakció támogassa a Brexit-megállapodást.

Az Egyesült Királyság eredetileg e héten, pénteken lépett volna ki az Európai Unióból. Miután azonban az alsóház januárban 230, két hete 149 fős többséggel elutasította a Brexit-megállapodást, Theresa May a múlt héten kezdeményezte az EU-nál a Brexit határidejének június 30-ig terjedő halasztását.     Az EU a múlt heti csúcsértekezleten végül olyan megoldásra jutott, hogy ha a brit parlament ezen a héten elfogadja a Brexit-megállapodást, a kilépés május 22-ig - az európai parlamenti választások előtti napig - halasztható.

A Brexit-egyezmény újbóli elutasítása esetén viszont a halasztás április 12-ig tart. Addig Londonnak ismertetnie kell az EU-val a további menetrendről szóló elképzeléseit, és döntenie kellene arról is, hogy részt akar-e venni a májusban esedékes európai parlamenti választásokon.

Ha erre a brit kormány hajlandó, akkor az EU-csúcson elért megállapodás alapján a Brexit hosszabb ideig tartó halasztása is szóba kerülhet, ha viszont London továbbra is elveti a részvételt az EP-választásokon, és nincs elfogadott Brexit-egyezmény, akkor április 12-én elvileg megállapodás nélkül megszűnhet a brit EU-tagság.    

E halasztási forgatókönyvet hagyta jóvá az alsóház a szerda éjjeli szavazáson 441:105 arányban.

 A halasztás nemzetközi jogi szinten már az EU-csúcs múlt pénteki zárása óta hatályos, mivel mind az unió, mind London beleegyezett a kilépési határidő módosításába, de a londoni parlamentben is törvénykezési aktusra volt szükség ahhoz, hogy a halasztás megjelenjen a brit jogszabálygyűjteményben is.

A brit kormány ugyanis már tavaly törvénybe foglaltatta, hogy a brit EU-tagság március 29-én, pénteken, brit idő szerint 23 órakor, közép-európai idő szerint éjfélkor megszűnik.

 Az alsóház által elfogadott módosításnak még meg kell járnia a felső kamarát, a Lordok Házát, de ez formalitás, mivel a főrendiház nem állhat nemzetközi jogi hatályú megállapodások útjába.

Az alsóház szerda éjjel szavazott a Brexit-megállapodás több alternatívájáról is, de ezek egyike sem kapott többséget.

A ház hétfőn hagyta jóvá azt az indítványt, amelynek alapján a képviselők saját kezdeményezésükre szavazhatnak - nem kötelező jogi erejű, indikatív, vagyis véleményjelzési céllal - a Brexit feltételrendszerét rögzítő egyezmény különböző alternatíváiról.

Ez gyakorlatilag példátlan kísérlet volt arra, hogy a parlament kivegye a kormány kezéből a holtpontra jutott Brexit-folyamat további irányítását.

A szerdai vitanapra beterjesztett napirendi javaslatok közül John Bercow, az alsóház elnöke nyolcat hagyott jóvá. 

Ezek egyike szerint az Egyesült Királyságnak április 12-én megállapodás nélkül ki kell lépnie az EU-ból.

Egy másik indítvány szerint a kilépési megállapodást a kormány csak akkor léptethetné életbe, ha az egyezményt előbb népszavazáson is jóváhagyják a választók. Ez kapta a legtöbb jóváhagyó voksot: ezt az indítványt a képviselők 268:295 arányban vetették el.

Volt egy olyan javaslat is, amely szerint ha a kilépés határideje előtti napig nincs elfogadott Brexit-megállapodás, a kormánynak szavazást kell kérnie a megállapodás nélküli Brexitről, és ha ezt a ház elveti, akkor törölni kell a Brexitet.

Az a javaslat járt a legközelebb a többség eléréshez, amely vámunió fenntartását célozta az EU-val a Brexit után is: a ház ezt az indítványt 264:272 arányban vetette el.

Egy másik beterjesztés azt indítványozta, hogy London a Brexit után is maradjon az Európai Gazdasági Térség (EEA) tagja, és kérje visszavételét az Európai Szabadkereskedelmi Társulásba (EFTA). Az Egyesült Királyság az EFTA tagja volt egészen 1973-ig, amikor csatlakozott az akkori Európai Közösségekhez.

Nem kizárt, hogy az alternatív Brexit-javaslatok közül a legnépszerűbbek hétfőn ismét a ház elé kerülnek, de az is lehet, hogy a kormány még ezen a héten ismét a képviselők elé terjeszti az eredeti Brexit-megállapodást.

Theresa May a tory frakció zártkörű szerdai ülésén közölte: kész távozni tisztségéből a Brexit-tárgyalások következő szakaszának kezdete előtt, de ehhez gyakorlatilag feltételként szabta, hogy a tory pártcsoport támogassa a Brexit-megállapodást.

A miniszterelnök az ülésen kijelentette: tudatában van a frakció azon kívánságának, hogy a Brexit-tárgyalások második szakaszában új hozzáállás érvényesüljön, és új vezetés kerüljön a párt élére.

"Nem fogok ennek útjába állni" - tette hozzá.

A kisebbségi tory kormánynak külső támogatást nyújtó, rendkívül EU-szkeptikus irányvonalú észak-írországi Demokratikus Unionista Párt (DUP) azonban már szerda este bejelentette, hogy továbbra sem hajlandó megszavazni az egyezményt, ha az ismét a ház elé kerül. 

A DUP támogatása nélkül továbbra is nagyon kétséges, hogy a kormány - akár ellenzéki voksokkal - el tudná-e fogadtatni a Brexit-egyezményt.

Pénteken ismét a londoni alsóház elé kerülhet a kilépési megállapodás

Andrea Leadsom, az alsóház vezetője - aki e minőségében a kormányzó Konzervatív Párt frakcióvezetőjéhez hasonlatos tisztségű, az alsóházi ügymenet irányításáért felelős magas rangú kabinettag - a következő napok alsóházi napirendjét ismertető csütörtöki parlamenti felszólalásában ugyanakkor nem jelezte egyértelműen, hogy lesz-e újabb érdemi szavazás is a Brexit-megállapodásról.

Felidézte azonban, hogy a Brexit halasztásáról az EU-val elért megállapodás értelmében pénteken, brit idő szerint 23 óráig - közép-európai idő szerint éjfélig - el kell fogadni a megállapodást ahhoz, hogy az Egyesült Királyság a rendezett távozásra megállapított új, május 22-i határnapon tudjon kilépni az Európai Unióból.

Csütörtök délutánig azonban csak annyi tűnt biztosnak, hogy a kormány szeretné elérni az alsóházban a Brexit-megállapodás napirendre kerülését pénteken, de a pontos ügymenet egyelőre nem ismert.

A Sky News brit hírtelevízió parlamenti forrásoktól származó értesülése szerint a kormány csak vitát tervez pénteken, érdemi szavazást nem.

Andrea Leadsom utalt bejelentésében arra is, hogy a beterjesztendő vitaanyagnak teljesítenie kell a házelnök által megszabott kritériumokat.

John Bercow, az alsóház elnöke a múlt héten egy 1604-ben kelt parlamenti precedensvégzésre hivatkozva gyakorlatilag megtiltotta a kormánynak, hogy a Brexit-megállapodás legutóbb elvetett verzióját "változatlan vagy jórészt változatlan" formában újból a ház elé terjessze.

A múlt heti EU-csúcs döntése értelmében elfogadott Brexit-megállapodás nélkül Londonnak április 12-éig kell jeleznie a Brexit-folyamat további menetével kapcsolatos terveit, és azt, hogy hajlandó-e részt venni a május végén esedékes európai parlamenti választásokon.

Ha az április 12-i határidőig nincs előrelépés a Brexit-egyezmény elfogadása ügyében, és a brit kormány - jelenlegi hivatalos álláspontját fenntartva - az EP-választásokon sem kíván részt venni, akkor ezen a határnapon a brit EU-tagság elvileg megállapodás nélkül megszűnhet.

Ennek lehetőségét azonban a londoni parlament többször is igen jelentős többséggel elutasította, így egyelőre nem egyértelmű, hogy e forgatókönyv megvalósulása esetén az áprilisi határidőhöz közeledve a törvényhozás és a kormány mit lépne.

Erősen kétséges az is, hogy ha a kormány pénteken harmadszor is érdemi szavazásra bocsátja a Brexit-megállapodást, annak elfogadásához meg tudná-e teremteni a többséget.

A kisebbségi tory kormányt kívülről támogató, rendkívül EU-szkeptikus észak-írországi Demokratikus Unionista Párt (DUP) ugyanis eddig mereven elvetette a Brexit-megállapodást, és a héten hivatalosan jelezte, hogy álláspontja nem módosult.

A DUP hozzáállása döntő fontosságú lehet, mivel a kormányzó Konzervatív Párt legnagyobb és legbefolyásosabb keményvonalas Brexit-párti frakciócsoportjának - European Research Group (Európai Kutatási Csoport, ERG) - több tagja is közölte az elmúlt napokban, hogy kész lenne támogatni a Brexit-megállapodást, ha a DUP is hajlandó lenne erre.

Az ERG is megosztott azonban: a frakciócsoport más tagjai jelezték, hogy semmilyen körülmények között nem hajlandók támogatni a Brexit-megállapodást jelenlegi formájában.

A tory EU-szkeptikus frakciócsoport és a DUP mindenekelőtt a Brexit-megállapodás azon záradékát utasítja el, amelynek alapján az Egyesült Királyság vámuniós viszonyrendszerben maradna az EU-val, ha nem sikerülne időben megkötni egy átfogó kétoldalú kereskedelmi egyezményt.

E tartalékmegoldás (backstop) célja az, hogy ebben az esetben se kelljen visszaállítani a hosszú évek óta nem létező fizikai ellenőrzést Írország és Észak-Írország határán, amely a Brexit után az Egyesült Királyság és az EU egyetlen szárazföldi vámhatára lesz.

Ha péntek estig nem lesz elfogadott Brexit-egyezmény, hétfőn valószínűleg ismét az alsóház elé kerülnek azok az alternatív javaslatok, vagy közülük néhány, amelyekről a képviselők szerdán saját kezdeményezésükre, a kormány ellenkezésével dacolva szavaztak. A szavazásra terjesztett nyolc indítvány közül egyik sem kapott többséget, de kettő közel járt ehhez, és lehetséges, hogy ez a kettő kerül ismét a ház elé hétfőn.

Az a javaslat jutott a legközelebb a többség eléréshez, amely vámunió fenntartását célozta az EU-val a Brexit után is: a ház ezt az indítványt 264:272 arányban vetette el.

Egy másik indítvány szerint a kilépési megállapodást a kormány csak akkor léptethetné életbe, ha az egyezményt előbb népszavazáson is jóváhagyják a választók. Ez kapta a legtöbb jóváhagyó voksot: ezt az alternatív indítványt a képviselők 268:295 arányban vetették el.

Theresa May lemondásának felajánlásával átrendezte az erőviszonyokat

Gálik Zoltán, a Corvinus Egyetem docense szerint Theresa May brit miniszterelnök lemondásának felajánlásával átrendezte a politikai erőviszonyokat, ezzel esélyessé téve a Brexit-megállapodás elfogadását. 

A miniszterelnök bejelentése után az Európai Unióval történő megállapodást ellenző konzervatív párt euroszkeptikus szárnyának kulcsfigurái azt mondták, hogy támogatnák a megállapodást - tette hozzá a docens.

Elmondta: legutóbb 149 szavazat hiányában maradt el a Brexit-megállapodás elfogadása, ez azt jelenti, hogy Theresa Maynek 75 képviselőt kellene meggyőznie. A konzervatív párt euroszkeptikusai között hatalmas a megosztottság, de a jelen helyzetben 20-30 új szavazattal számolhat a megállapodás mellett a miniszterelnök. Emellett 27 munkáspárti képviselő - véleményét megváltoztatva - nem támogatta a népszavazás megismétlését, így valószínűleg ők is Theresa May oldalán támohatják a megállapodást.

Miután szerdán nagy többséggel megszavazták Nagy Britannia kilépésének elhalasztását, a megállapodás nyolc alternatívája közül a Nagy-Britannia vámunióban maradása kapta a legtöbb szavazatot - jegyezte meg Gálik Zoltán.

Varsó szerint támogatni kell Mayt a kilépési megállapodás ügyében

Támogatni kell Theresa May brit kormányfőt, hogy véghez vigye a kilépési megállapodás jóváhagyásának ügyét, a kemény Brexit óriási károkat okozna mindenkinek - jelentette ki csütörtökön Konrad Szymanski lengyel külügyminiszter-helyettes.

Az Európai Unió (EU) ügyeiért felelős helyettes tárcavezető a TVN24 lengyel kereskedelmi hírtelevíziónak annak kapcsán nyilatkozott, hogy a londoni alsóház előző este megerősítette a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) pénteki határidejének elhalasztását anélkül, hogy jóváhagyták volna további fogatókönyvek akármelyikét.

Szymanski szerint Varsó a jelenlegi helyzetben amellett van, hogy az unió ne tegyen konfrontatív lépéseket London irányában. A brit parlamentnek "lehetőleg sok időt kell adni" az olyan álláspont meghatározásához, mely a megállapodás szerinti Brexithez vezetne majd - húzta alá a diplomata.

A megállapodás jóváhagyására az egyetlen esély Theresa Maynek nyújtandó támogatás "a megállapodásért folytatott nehéz, hősies küzdelemben" - fogalmazott. "Ő a mi ügyünkért is harcol", ezért "nem kell megnehezíteni feladatát" - jelentette ki Szymanski.

Arra a felvetésre, hogy May valószínűleg leköszön posztjáról, Szymanski úgy reagált: feltehetőleg így lesz. "Amennyiben viszont ez lenne az ára a megállapodás elfogadásának, talán arányos árról lenne szó" - fűzte hozzá.

May szerdán a tory frakció ülésén közölte: kész távozni tisztségéből a Brexit-tárgyalások következő szakaszának kezdete előtt, amennyiben a pártcsoport támogatja a május 22-ei kilépést eredményező Brexit-megállapodást.

Azon kérdésre válaszolva, hogy az EU-nak gesztusokat kellene tennie a Brexit elkerülése érdekében, Szymanski elmondta: a kilépésről döntő brit népszavazás eredményének végrehajtása a briteken múlik, de a legvalószínűbb forgatókönyv a Brexit.

A lengyel diplomata szerint a Egyesült Királyságban "emberek millióit bosszantja, hogy az EU-ban ennyire könnyen lehet beavatkozni a tagállamok belügyeibe". Szymanski egyúttal úgy látta: a Brexit-népszavazás kezdeményezésével David Cameron volt brit kormányfő ezzel a lépéssel "túllőtt a célon".

Német miniszter: gyógyszerhiányhoz vezethet a rendezetlen Brexit

Ellátási nehézségekhez és hiányhoz vezethet számos gyógyszernél, gyógyszerészeti készítménynél és egészségügyi eszköznél, ha a huszonhetekkel kötött megállapodás nélkül, rendezetlenül szűnik meg a brit európai uniós (EU-) tagság (Brexit) - figyelmeztette az Európai Bizottságot a német egészségügyi miniszter a Handelsblatt című német üzleti lap csütörtöki beszámolója szerint.

Jens Spahn a brüsszeli bizottság iparfejlesztési és egészségügyi biztosának, Elzbieta Bienkowskának és Vytenis Andriukaitisnek írt levelében rámutatott, hogy a rendezetlen Brexit miatt több tízezer gyógyszer és más egészségügyi termék válhat elérhetetlenné az EU piacán, mert a gyártók a brit hatóságoknál váltották ki a forgalmazási engedélyeket, amelyek automatikusan elveszítenék érvényességüket a közösségben maradó országokban. 

Németországban már április közepére veszélybe kerülhet a vérellátás, mert hiányoznának készítmények, amelyekkel elvégzik a véradóktól vett vér szűrővizsgálatát a többi között a HIV-fertőzöttségre, de egy sor implantátumból, és akár szívritmus-szabályozó készülékekből is hiány keletkezhet - írta a miniszter.

Jens Spahn szerint csak Brüsszel és a tagállamok összefogása révén lehet elkerülni az ellátási válságot. A miniszter sürgette, hogy gyorsítsák fel és egyszerűsítsék a brit eredetű engedélyek EU-s elismerését, és a lehető leggyorsabban állítsanak össze egy nyilvántartást mindazon termékekről, amelyek EU-s forgalmazását veszélybe sodorhatja a rendezetlen Brexit. A német egészségügyi tárca vezetője azt is javasolta, hogy átmeneti időre, legfeljebb 12 hónapra tegyék lehetővé az érintett termékek EU-s forgalmazását új, hivatalos közösségi engedély nélkül.