Johnson: Az uniót hagyjuk el, Európát nem

Szijjártó: Európát meg kell védeni

Európáról bebizonyosodott, hogy számos tekintetben védtelen, ezért a legfontosabb feladat az, hogy Európát meg kell védeni – jelentette ki Szijjártó Péter. A miniszter elmondta, soha nem volt olyan mértékű a terrorfenyegetettség mértéke Európában, mint napjainkban. Véleménye szerint a kiváltó okokat kell kezelni, őszintén szembe kell nézni velük, ahogyan azzal is, hogy a radikalizálódást nem sikerült Európa határain kívül tartani.
A terrorizmus elleni globális harcot erősíteni kell, továbbá mindenki érdeke, hogy a török kormány teljes mértékben ura legyen az országban kialakult helyzetnek. Óriási biztonsági kockázatot jelent, ha a NATO második legjelentősebb haderejével bíró Törökországban, amely az Európai Unió legfőbb migrációs politikai partnere, nem a demokratikusan megválasztott hatalom ellenőrzi az alkotmányos rendet és a folyamatokat - húzta alá a tárcavezető.
A külügyminiszteri tanácskozás részleteit ismertetve Szijjártó Péter elmondta, hogy az unió együtt kíván működni azokkal az országokkal, amelyek jelenleg kiinduló, vagy tranzitországai a bevándorlásnak.
A tanácskozáson részt vevő miniszterek egyetértettek abban, hogy "csak az kaphat fejlesztési támogatást az európai adófizetők pénzéből, aki megteszi a szükséges lépéseket ahhoz, hogy se kiinduló, se tranzitországa ne legyen az Európára háruló bevándorlásnak" - fogalmazott a külgazdasági és külügyminiszter. Leszögezte mindazonáltal: mindennek akkor van értelme, ha megelőzi a külső határok védelmi képességének visszaszerzése.
Magyarország minden támogatást megad Szerbia uniós csatlakozási folyamatához és elfogadhatatlannak tarja, ha bármely tagállam vagy európai uniós intézmény ezt a folyamot blokkolja. Szijjártó úgy vélekedett, hogy a Nyugat-Balkán stabilitásához vezető leggyorsabb út az európai és az euro-atlanti integráció folytatása. Magyarország érdeke az, hogy a nyugat-balkáni országok minél hamarabb tudjanak előrehaladni az integrációs folyamatokban. 

Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője érkezéskor kijelentette, hogy Törökország jövője érdekében fontos, hogy egy véres puccskísérlet és mintegy 6000 letartóztatást eredményező „kegyetlen megtorlás” idején minden körülmények között megvédjék a jogállamiság intézményét.

„A demokratikus és a jogalkotó intézményeket meg kell védeni” - tette hozzá.

Bert Koenders holland külügyminiszter szerint segíteni kell Törökországot a „gyógyulási folyamatban”. Meg kell előzni a szakadást, erősíteni kell a beruházásokat és meg kell védeni a jogállamiságot - fogalmazott.

Johannes Hahn, uniós bővítési biztos aggasztónak nevezte a török puccskísérletet követő bírói letartóztatásokat. „Éppen az az intézkedés volt ez, amelytől féltünk”- fogalmazott. Véleménye szerint az elbocsátási lista már készen volt, csak a megfelelő pillanatra várt a török vezetés.

Jean-Marc Ayrault francia külügyminiszter elítélte a katonai hatalomátvétel-kísérletet.

„Arra kell ügyelni, hogy a török hatóságok nem vezessenek be olyan rendszert, amely visszafordítja az országot a demokrácia útján” - fogalmazott.

Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter szerint az Európai Unió fontos szerepet játszhat abban, hogy csillapítja a Törökországban uralkodó feszültséget és segítséget nyújthat az országnak abban, hogy a rend mihamarabb visszaálljon.

„Nincs kétségem afelől, hogy demokrácia van Törökországban, de afelől sincs, hogy a jogállamiság veszélyben van” - fogalmazott a miniszter, a bírói elbocsátásokra utalva.

 Az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti szövetség „tartós és megrendíthetetlen”, a partnerség az Egyesült Királyság uniós tagságát elutasító népszavazás után is erős marad - jelentette ki John Kerry amerikai külügyminiszter, miután részt vett az EU-s külügyminiszterek brüsszeli munkareggelijén. Az Atlanti-óceán két partja közötti együttműködés jelenleg minden korábbinál intenzívebb húzta alá az amerikai diplomácia vezetője.

Hozzátette, a felek mindegyikének, köztük Boris Johnson brit külügyminiszternek is az az érdeke, hogy a lehető legsimább legyen az átmeneti időszak az Egyesült Királyság uniós kapcsolataiban.

Kerry elmondta, Washingtonban úgy vélik, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió között tervezett szabadkereskedelmi megállapodás (TTIP) a britek távozása után még fontosabbá vált, az ugyanis hatalmas piacot teremtene és ezáltal képes lenne ellensúlyozni a kilépést követő esetleges negatív hatásokat.

A külügyminiszter az általa „rendkívül konstruktívnak” nevezett megbeszélés után kitért az előző heti törökországi puccskísérlet kérdésére is, és kiemelte, hogy az ankarai kormánynak azt követően is tiszteletben kell tartania a jogállamiság és a demokrácia szabályait, az emberi jogokat és az alapvető szabadságjogokat. „Az ország nyugalmának és stabilitásának megőrzésére szólítjuk fel a török kormányt, valamint arra, hogy tartsa fenn a demokratikus intézmények és a jogállamiság iránti tisztelet legmagasabb fokát” - mondta.

John Kerry emellett leszögezte, hogy Ankarának hiteles bizonyítékokat kell felmutatnia, amikor az amerikai száműzetésben élő Fethullah Gülen muzulmán hitszónok kiadatását követeli az Egyesült Államoktól. „Van egy hivatalos eljárás a kiadatási kérelmek kezelésére, Törökországnak bizonyítékot kell küldenie, nem állításokat” - közölte.

Recep Tayyip Erdogan török államfő egykori szövetségesét, mai esküdt ellenségét, Fethullah Gülent teszi felelőssé a meghiúsított pucskísérletért. Gülen visszautasította a vádat, és élesen elítélte a hadsereg egy csoportja által végrehajtott államcsínykísérletet.