Külföld
„Jogilag kötelező és visszafordíthatatlan a brit reformmegállapodás”
Tusk: az egyezmény csak a brit EU-tagság fennmaradása esetén lép hatályba
Az uniós állam- és kormányfők testületének elnöke kijelentette, hogy a reformmegállapodás megfelel az uniós szerződések előírásainak, és azt nem lehet semmissé tenni, ezt még az Európai Unió Bírósága sem teheti meg.
Donald Tusk hangsúlyozta, az EU-csúcs pénteki zárónapján elfogadott egyezmény csak akkor lép hatályba, ha a britek igent mondanak a maradásra a Nagy-Britannia EU-tagságának sorsáról kiírt népszavazáson. "Tiszteletben fogjuk tartani a brit nép döntését. Ha a többség a távozásra voksol, akkor ez fog történni" - mondta Tusk, aki ezzel kapcsolatban leszögezte, hogy örökre megváltoztatja Európát, ha a referendumon a kilépés támogatói győznek, és ez szerinte rossz irányú változás lenne.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a téma kapcsán kifejtette, az előző heti csúcsértekezleten hosszú és nehéz vitát folytattak, de a tagállami vezetők végül megmutatták, hogy Európa még különösen nehéz helyzetekben is képes jó döntéseket hozni. Juncker szerint kiegyensúlyozott megállapodás született, amely tiszteletben tartja a közösség alapelveit, ugyanakkor megoldást jelent a brit aggodalmakra. Az EP négy legnagyobb képviselőcsoportjának vezetői mindannyian üdvözölték és tisztességesnek nevezték a brit reformegyezményt.
Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) frakcióvezetője kijelentette, pártja támogatja a megállapodást, ugyanakkor figyelmeztetett, nem lesznek további tárgyalások, amennyiben a britek elutasítják az uniós tagságot a közelgő népszavazáson. A politikus szavai mindazonáltal azt sugallták, nem ért egyet azzal, hogy bár Európa nagyon nehéz helyzetben van a magas munkanélküliség, és Vlagyimir Putyin orosz elnök személyében egy "erőszakos partner" viselkedése, valamint az ukrajnai, a szíriai és a líbiai háború miatt, mégis a brit reformigények ügye volt az EU-csúcs középpontjában.
Gianni Pittella, a szociáldemokrata képviselőcsoport (SD) vezetője felszólalásában úgy vélekedett, Nagy-Britannia távozása ugrás lenne a sötétbe, és katasztrofális következményekkel járna, különösen a britek számára. A frakcióvezető úgy fogalmazott, hogy bár pártja támogatja a pénteki megegyezést, nem fogják elfogadni, hogy a brit belpolitikai kérdések túszul ejtsék az Európai Uniót. Mint mondta, az SD soha semmilyen formában nem fogja elfogadni az európai polgárok közötti diszkriminációt.
Guy Verhofstadt, az EP liberális frakciójának vezetője Weberhez hasonlóan leszögezte, ha a kilépés támogatói kerülnek többségbe a brit referendumon, akkor nem lesznek újabb tárgyalások. A nem szavazat nemet jelent - mondta a volt belga kormányfő, hozzátéve, hogy ezekben az időkben nem megosztottságra, hanem egységre lenne szükség Európában. Verhofstadt "feldicsőített kakasviadalnak" nevezte a júniusi népszavazást David Cameron brit kormányfő és a kilépést pártoló Boris Johnson londoni polgármester között.
A brit kormánypártot is a soraiban tudó Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakció nevében Ashley Fox szólalt fel, aki üdvözölte az EU-csúcson született alkut. Ez - mint mondta - megerősíti Nagy-Britannia különleges státusát az unión belül és nyilvánvalóvá teszi, hogy az ország soha nem fog csatlakozni az euróövezethez és a schengeni rendszerhez. A képviselő hangsúlyozta, most a brit nép feladata, hogy ítéletet mondjon az új feltételekről.
Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője elmondta, hogy bár mindenkinek az az érdeke, hogy Nagy-Britannia az EU tagja maradjon, a "megállapodás szövegét olvasva nem kevés keserűség marad az emberben". "Keserű a szájízünk a szociális juttatások megkurtítása miatt, ami egyértelműen diszkriminatív", és amiatt, hogy "ismét azokkal fizettetjük meg egy konfliktus árát, akik a legrászorultabbak, ez ugyanis elsősorban a dolgozó szegényeket érinti" - mondta Niedermüller.
Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért európai parlamenti képviselője írásbeli hozzászólásában azon véleményének adott hangot, hogy a "britekkel kötött alku hatalmas szög az integráció koporsójába". "Az európai döntéshozók többsége úgy gondolja, hogy a különleges bánásmód és a kivételek iránti brit igény elfogadása az ár, amit most meg kell fizetnünk az EU egyben tartásáért. Sokkal valószínűbb, hogy ez éppen a dezintegráció, az unió széthullása felé tett nagy lépés. Mi ennek az üzenete? A tagállamok bátran zsarolhatnak, megkapják majd, amit kértek, hisz az EU-nak nincs sem ereje, sem kedve ellenállni" - írta Jávor Benedek.
Nagy-Britanniában június 23-án népszavazást tartanak az ország EU-tagságáról, a brit kormány pedig a referendum előtt újra akarta tárgyalni az Európai Unióhoz fűződő viszonyrendszerét Brüsszellel, valamint a többi tagállammal, hogy a brit választók e tárgyalások eredményei alapján dönthessenek arról, hogy az EU-n belül vagy azon kívül akarják-e tudni hazájukat.