Külföld

Jegyzékbe vette az EB a Magyarország elleni polgári kezdeményezést

A kezdeményezőknek egymillió aláírást kell gyűjteniük

Jegyzékbe vette az Európai Bizottság azt az állampolgári kezdeményezést, amely arra szólítja fel az unió javaslattevő-végrehajtó intézményét, hogy kezdeményezze Magyarországgal szemben az uniós alapértékek megsértése miatti eljárás megindítását. Az Alapjogokért Központ elfogadhatatlannak tartja a nyilvántartásba vételt.

A brüsszeli bizottság hétfői közleménye szerint a biztosok testülete november 24-én vitatta meg a kezdeményezést, és arra a következtetésre jutott, hogy adottak a jegyzékbe vétel jogi előfeltételei. Tartalmi szempontból a biztosok nem vizsgálták a kezdeményezést.

A kezdeményezőknek most egy évük van arra, hogy összegyűjtsék az EU-országokban a szükséges számú, összesen egymillió aláírást.
Az "Ébredj, Európa! Az európai demokratikus vállalások védelmében" (Wake up Europe! Agir pour préserver le projet démocratique européen) című kezdeményezés az uniós alapszerződés 7. cikkelye szerinti eljárás kezdeményezését várja az Európai Bizottságtól Magyarországgal szemben. 
Ez az eljárás az alapszerződés 2. cikkelyében felsorolt alapértékek vélelmezett súlyos sérelme esetén indítható, de abban az Európai Bizottság csak a kezdeményező fél. Azt, hogy - a vélt sérelmek orvoslására történt eredménytelen felszólítás után - a szóban forgó tagállamot sújthatják-e bármilyen szankcióval, csak az Európai Parlament és az uniós tagállami kormányokat tömörítő tanács egyetértésével mondhatják ki. A lehetséges szankciók között ugyanakkor szerepel egyes tagsági jogok felfüggesztése is, nem kizárva ezek köréből a szavazati jog felfüggesztését. Ennek tudható be, hogy az EU gyakorlatában eddig még soha nem alkalmazott 7. cikkely szerinti eljárást az unió "jogi atomfegyvereként" szokták emlegetni.

Az európai polgári kezdeményezés alapján uniós polgárok kezdeményezhetik az Európai Bizottság fellépését olyan kérdésekben, amelyek uniós hatáskörbe tartoznak. A kezdeményezést előbb abból a szempontból vizsgálják meg, hogy eleget tesz-e a formai alapkövetelményeknek - erre bólintott most rá az Európai Bizottság. Ennek nyomán elkezdhető az aláírásgyűjtés, amelynek során összesen legalább egymillió európai polgárnak kell egyetértését nyilvánítania, legalább hét tagországból.
Ha összegyűlt a szükséges számú aláírás, annak ellenőrzése után a brüsszeli bizottság három hónapon belül érdemben megvizsgálja a kezdeményezést. Az abban foglalt követelésnek nem kell szükségszerűen eleget tennie: állást foglalhat úgy is, hogy részletesen megindokolja, miért nem látja szükségesnek a kezdeményezésben megfogalmazott lépéseket.A Magyarország elleni eljárás kezdeményezői azt állítják, hogy 2010-es kormányra kerülése óta Orbán Viktor miniszterelnök számos antidemokratikus, idegyengyűlölő és a jogállamiságnak ellentmondó intézkedést hozott. A kezdeményezők elfogadhatatlannak minősítették a menekültekkel szembeni magyar hatósági bánásmódot is. 

Fidesz: Bosszúra készülnek a magyar bevándorláspolitika miatt
A Fidesz-frakció szerint a bevándorláspárti erők politikai bosszúra készülnek a magyar bevándorláspolitika miatt és Magyarország uniós tagsági jogainak, szavazati jogainak felfüggesztéséért lobbiznak.
A Fidesz szerint ezzel a lépéssel újabb nyomást próbálnak gyakorolni a magyar kormányra, hogy adja fel mindazokat az intézkedéseket, amelyekkel sikeresen megvédte Magyarországot, miközben a brüsszeli bevándorláspolitika megbukott.
A kormánypárt ezért arra kéri a magyar kormányt, hogy minden erejével tartson ki a fizikai és jogi határzár mellett és védje meg az országot az uniós kötelező betelepítési kvótától.

Alapjogokért Központ: Elfogadhatatlan az Európai Humanista Föderáció kezdeményezésének nyilvántartásba vétele
 Az Alapjogokért Központ elfogadhatatlannak tartja, hogy az Európai Bizottság nyilvántartásba vette az Európai Humanista Föderáció kezdeményezését, amely akár "uniós jogainak megvonásával is arra kényszerítené Magyarországot, hogy »EU-konform« menekültpolitikát folytasson".
A központ hétfőn a Facebookon közzétett elemzésében rámutatott: az európai polgári kezdeményezés céljaival összeegyeztethetetlen a 7. cikkely szerinti eljárás megindítására vonatkozó javaslat.
Az elemzők megjegyezték: uniós viszonylatban "fiatal" jogintézményről van szó, nincs kiforrott joggyakorlat arról, mit lehet kezdeményezni és mit nem. Álláspontjuk szerint nagyon ki kell forgatni a jogszabály szövegét ahhoz, hogy bele lehessen érteni a 7. cikkely szerinti eljárás megindítását is, az eredeti jogalkotói akarat ugyanis biztosan nem erre irányult.
Az uniós jogalkotás sajátossága ugyanis, hogy jogszabályt sem a tagállami vezetőkből álló tanács, sem pedig a tagállamok választott képviselőiből álló Európai Parlament nem kezdeményezhet. Erre kizárólag a bizottságnak van joga, melynek tagjait viszont nem az uniós állampolgárok választják, ezért pedig sokszor éri a demokráciadeficit vádja - fejtették ki.
A brüsszeli bizottság hétfői közleménye szerint a biztosok testülete november 24-én vitatta meg a kezdeményezést, és arra a következtetésre jutott, hogy adottak a jegyzékbe vétel jogi előfeltételei. Tartalmi szempontból a biztosok nem vizsgálták a kezdeményezést.


 

Jegyzékbe vette az EB a Magyarország elleni polgári kezdeményezéstA kezdeményezőknek egymillió aláírást kell gyűjteniü...

Szerző: Magyar Hírlap2015. november 30.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom