Külföld

Japán felett repült át az újabb észak-koreai rakéta

Donald Trump: Minden megoldás szóba jöhet

Észak-Korea újabb ballisztikus rakétát bocsátott fel kedden reggel, amely átrepült Japán északkeleti része felett és a Csendes-óceánba csapódott - közölte a dél-koreai hadsereg, de a hírt megerősítette a japán kormány is. 

A tokiói vezetés működésbe hozta riasztórendszerét és figyelmeztette a térség prefektúráit a veszélyre. Az NHK japán közszolgálati tévé arról számolt be, hogy nincs jele károknak. Japánban ugyanakkor ideiglenesen leállították a Sinkanzen szuperexpresszvonat közlekedését. A rakétaindítás azonban nem befolyásolta a légi közlekedést. 

A japán védelmi erő nem tett kísérletet arra, hogy megsemmisítse a rakétát, amely 1180 kilométerre a második legnagyobb japán szigettől, Hokkaidótól keletre, három részre szakadva csapódott a tengerbe. 

Szuga Josihide tokiói kormányszóvivő kijelentette:"Példa nélküli az eset, komoly és súlyos veszélyt jelent (Japánra nézve)". Hozzátette, hogy a tokiói kormány nagyon határozottan tiltakozott a történtek miatt Phenjannál. Mint mondta a rakétaindítás az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) határozatainak megsértését jelenti. Tokió Washingtonnal és Szöullal, valamint más érintett országokkal szorosan együttműködve fogja kidolgozni a választ. 

Hozzátette, kérték az ENSZ BT rendkívüli ülésének összehívását.

Időközben bejelentették, hogy a testület már kedd este megvitatja a történteket.

A rakéta típusa egyelőre nem ismert, a dél-koreai vezérkari főnökök egyesített bizottsága és az amerikai hadsereg vizsgálja a rakétaindítást. Az már ugyanakkor ismert, hogy az észak-koreai főváros, Phenjan közeléből indított rakéta 2700 kilométeres távolságot tett meg, 14 perces útja során pedig 550 kilométeres magasságot ért el. Ezekből az adatokból azt a következtetést vonják le, hogy a rakéta közepes hatótávolságú lehetett.

Az Észak-amerikai Légvédelmi Parancsnokság (NORAD) közölte, hogy a rakéta nem veszélyeztette az Egyesült Államok észak-amerikai területét. 

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa legutóbb augusztusban fogadott el újabb szigorú büntetőintézkedéseket Észak-Korea ellen nukleáris és rakétaprogramja miatt. A szankció nyomán Phenjan évi 1 milliárd dollár (több mint 255 milliárd forint) exportbevételtől eshet el. 

Az új intézkedéscsomag tiltja a szén, a vasérc, a vas, az ólomérc, az ólom, a hal és a tenger gyümölcseinek kivitelét. Ha betartják, Észak-Korea exportbevételei legalább egyharmaddal csökkenhetnek.

Az észak-koreai vezető, Kim Dzsong Un a hónap elején kilátásba helyezte, hogy rakétatámadást intéz a csendes-óceáni amerikai sziget, Guam és az ottani légitámaszpont ellen. Donald Trump amerikai elnök ugyanakkor azt felelte, hogy "tűzzel és haraggal" fogadja majd, ha Észak-Korea továbbra is fenyegeti az Egyesült Államokat.

Lavrov: Súlyosbodik a konfliktus

Oroszországot nagyon aggasztja az észak-koreai helyzet, a fejlemények a konfliktus eszkalálódásának irányába mutatnak - jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a keddi észak-koreai rakétaindításra reagálva a RIA Novosztyi hírügynökség jelentése szerint.

Phenjant nyilván a múlt héten elkezdett amerikai-dél-koreai közös hadgyakorlat is provokálta - tette hozzá.

A hadgyakorlat - amely még egy hétig tart - alapvetően számítógépes szimuláció, de 50 ezer dél-koreai és 30 ezer amerikai katona vesz benne részt.

Az újabb észak-koreai rakétaindítással kapcsolatban Abe Sindzó japán miniszterelnök újságíróknak nyilatkozva elmondta kedden: telefonon beszélt Donald Trump amerikai elnökkel, és megállapodtak abban, hogy az Észak-Koreára gyakorolt nyomás növelése céljából újabb, később meghatározandó lépéseket tesznek.

Rex Tillerson amerikai és Kang Kjung Va dél-koreai külügyminiszter szintén abban állapodott meg telefonon, hogy gondolkodnak az eddigieknél is szigorúbb büntetőintézkedések bevezetésén Észak-Korea ellen. 

Az északi rakétaindításra reagálva, a dél-koreai hadsereg erejének demonstrálására dél-koreai harci gépek felszálltak és ledobtak nyolc bombát egy katonai lőtéren, az ország északi részén található Gangvon tartományban. A gyakorlatra Mun Dzse In elnök adott utasítást a Yonhap hírügynökség jelentése szerint. Ezenkívül a közszolgálati tévé bemutatott felvételeket olyan ballisztikusrakéta-tesztekről, amelyeket a dél-koreai hadsereg végzett el a múlt héten, válaszul a korábbi észak-koreai rakétakísérletekre.

Kína: Kritikus ponthoz jutott a koreai válság

Kritikus ponthoz jutott a válság a Koreai-félszigeten - jelentette ki a kínai külügyminisztérium szóvivője keddi sajtótájékoztatóján, reagálva a hajnalban végrehajtott újabb észak-koreai rakétakísérletre.

A szóvivő nyugalomra intett minden érintett felet, és ismét felszólította őket, hogy térjenek vissza a tárgyalóasztalhoz. "Nyomásgyakorlás, büntetőintézkedések, fenyegetések nem tudják megoldani a problémát. A problémát egyetlen módon lehet megoldani, megszakítani a nukleáris tesztek és hadgyakorlatok ördögi körét: párbeszéd keretében foglalkozni minden fél ésszerű biztonsági aggályával" - mondta. 
Ezzel a szóvivő arra célzott, hogy Peking szerint a válság kialakulásáért a nukleáris és rakétateszteket végző Észak-Korea és a közös hadgyakorlatokat tartó Egyesült Államok és Dél-Korea is felelős. Megismételte Kína azon javaslatát, hogy legyen egy "kettős moratórium", amelyben az említett országok felhagynak a másikat provokáló tevékenységükkel.

Macron: Észak-Korea újabb tanúbizonyságát adta felelőtlenségének

Emmanuel Macron francia államfő szerint Észak-Korea újabb tanúbizonyságát adta felelőtlenségének azzal, hogy új rakétakísérletet hajtott végre, ezúttal Japán felett.

Franciaország a "hajthatatlan" politika híve Észak-Koreával szemben, és kész bármilyen kezdeményezésre a feszültség csökkentése érdekében - mondta a francia elnök a nagykövetek éves értekezletén, kedden elmondott beszédében az Élysée-palotában. Emmanuel Macron Franciaország szolidaritásáról biztosította Japánt. 

Mogherini: Az újabb rakétateszttel Észak-Korea semmibe vette nemzetközi kötelezettségeit

Észak-Korea újabb ballisztikus rakétakilövése nemzetközi kötelezettségeinek teljes megsértését jelenti - jelentette ki Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője kedden.

A főképviselő arra emlékeztetett, hogy amint azt az ENSZ Biztonsági Tanácsának több határozata is kimondja, az ilyen tevékenység komoly veszélyt jelent a nemzetközi béke és biztonság szempontjából.
Aláhúzta, ahogy az Európai Unió külügyminiszterei nemrégiben hangsúlyozták, Észak-Koreának haladéktalanul és feltételek nélkül eleget kell tennie az összes vonatkozó biztonsági tanácsi határozat szerinti kötelezettségeinek, és tartózkodnia kell minden további provokatív intézkedéstől, amely növelheti a térségi, valamint a globális feszültségeket.
Phenjannak hiteles és előremutató párbeszédet kell folytatnia a feszültség megszüntetése és a Koreai-félsziget teljes, ellenőrizhető és visszafordíthatatlan nukleáris leszerelése, valamint az ENSZ összes vonatkozó határozatának teljes körű végrehajtása érdekében. Az Európai Unió kész támogatni egy ilyen folyamatot a kulcsfontosságú partnerekkel folytatott konzultációk során - tette hozzá.
Kijelentette, az unió teljes mértékben támogatja az ENSZ Biztonsági Tanácsa rendkívüli ülésének összehívását. A nemzetközi közösség egységessége e kihívás kezelésében elengedhetetlen - húzta alá. Az Európai Unió az ENSZ Biztonsági Tanácsával és a kulcsfontosságú partnerekkel folytatott konzultációja során mérlegelni fogja a szükséges válaszlépéseket - emelte ki Mogherini.

Trump: Bármilyen megoldás szóba jöhet

Miközben az elnök kedden elindult a katasztrófa sújtotta Texasba, a Fehér Ház közleményben hozta nyilvánosságra állásfoglalását. 
Ebben Trump leszögezte: a világ "hangos és egyértelmű üzenetet" kapott Észak-Koreától. "A fenyegető és destabilizáló cselekedetek csak tovább növelik az észak-koreai rezsim elszigeteltségét a térségben és a nemzetközi közösségben egyaránt. Minden megoldás szóba jöhet" - fogalmazott.. 
A Fehér Ház bejelentette, hogy Donald Trump és Abe Sindzo japán kormányfő keddre virradóra telefonon egyeztetett egymással, és a két politikus egyetértett abban hogy Észak-Korea "súlyos és növekvő közvetlen fenyegetést jelent" az Egyesült Államok, Japán és Dél-Korea és a világ valamennyi országa számára. A közlemény szerint az amerikai elnök és a japán kormányfő elkötelezett az Észak-Koreára gyakorolt nyomás erősítésében és ugyanerre számít a nemzetközi közösség részéről is. 
Közben az Egyesült Államok leszereléssel foglalkozó nagykövete arról nyilatkozott, hogy Washingtonnak az észak-koreai rakétafelbocsátás "további elemzésére" van szüksége.Robert Wood nagykövet egy Genfben, az ENSZ által rendezett leszerelési konferencia kezdetén újságíróknak leszögezte: "kormányom és számos más kormányzat komolyan aggódik" a fejlemények miatt. Ugyancsak ezen a genfi konferencián, az ülésszakon elmondott felszólalásában, az észak-koreai nagykövet az Egyesült Államokat vádolta meg azzal, hogy "a robbanás szélére taszítja a Koreai-félszigetet".

Az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete, Nikki Haley szerint az újabb észak-koreai rakétakísérlet "teljeséggel elfogadhatatlan és felelőtlen", és az ENSZ Biztonsági Tanácsának immár komoly intézkedéseket kell hoznia. Haley az ENSZ székházában újságíróknak kifejtette: "Egyetlen ország fölött sem szabad rakétáknak repkedniük", ahogyan ez történt most a 130 millió lelket számláló Japán fölött. A nagykövet hangsúlyozta, hogy Észak-Korea megsértette az ENSZ Biztonsági Tanácsának minden egyes határozatát. "Ami sok, az sok" - tette hozzá.

A nagykövet leszögezte: reményei szerint Oroszország és Kína továbbra is együttműködéséről tesz tanúbizonyságot az ENSZ Biztonsági Tanácsában, amely helyi idő szerint kedden délután ül össze a világszervezet New York-i székházában, hogy megvitassa az észak-koreai helyzetet.

Szakértők szerint a kedden elindított észak-koreai rakéta közepes hatótávolságú volt, típusa Hvaszong-12.