Janukovics valóban katonai beavatkozásra kérte Putyint

Mogherini: Ukrajna bekebelezése nemzetközi veszélyt jelent
A jogilag Ukrajnához tartozó Krím félsziget Oroszország általi illegális bekebelezése továbbra is közvetlen veszélyt jelent a nemzetközi biztonságra, és súlyos következményekkel jár az államok egységét és szuverenitását védő nemzetközi rendre nézve - emelte ki Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője pénteki közleményében, amelyet a terület annektálásának harmadik évfordulóján adott ki. Nyilatkozatában Mogherini felszólította az ENSZ tagországait, hogy fontolják meg az unió politikájához hasonló intézkedések alkalmazását a Krímmel szemben. A közleményből az is kiderül, hogy az EU-t továbbra is aggasztja a fokozódó katonai jelenlét a félszigeten, valamint az emberi jogok romló állapota, a szólásszabadság korlátozása és a nemzeti kisebbségek, különösen a krími tatárok üldözése.

Oroszországnak nincsenek forgatókönyvei a szakadár területek integrálására
Oroszországnak nincsenek kész forgatókönyvei a kelet-ukrajnai szakadár területek integrálására - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken Moszkvába újságíróknak. Peszkov ugyanakkor elismerte, hogy társadalmi vita folyik a függetlenségüket önhatalmúlag kikiáltó Donyecki és Luhanszki Népköztársaság sorsáról. "Önök tisztában vannak azzal az állásponttal, amelynek a Donyec-medence képviselői nem egyszer hangot adtak, de ezzel kapcsolatban nincsenek megírt forgatókönyvek, éppen ezért aggodalommal figyeljük, ahogy egy ország (Ukrajna) tudatosan eltaszít magától egy hatalmas térséget" - mondta. A szóvivő azt állította, hogy Ukrajna "tudatosan aknázza alá saját területi épségét". Megfogalmazása szerint Kijev milliókat ítélt arra, hogy nyugdíj-, banki, egészségügyi, jogi és okmányirodai szolgáltatások nélkül éljenek. Úgy vélekedett, még nem jött el az ideje annak, hogy Moszkva visszavonja a szakadárok Donyec-medencében kiadott személyi okmányainak elismerésére vonatkozó, humanitárius megfontolásokkal indokolt ideiglenes rendeletet.

Egy nappal korábban Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője úgy nyilatkozott, hogy a Kreml nem kapott olyan levelet, amelyben Janukovics azt sürgette volna Oroszországtól, hogy vezényeljen csapatokat Ukrajnába.
Zaharova kijelentette, hogy a volt ukrán elnök nem "levelet", hanem "nyilatkozatot" írt, és sohasem tagadta, hogy azt a kézjegyével látta el. A diplomata azt nem tisztázta, hogy értelmezése szerint mi a különbség a két dokumentumtípus között.
A katonai beavatkozásért folyamodó dokumentum kulcsfontosságú bizonyíték a Janukovics ellen Ukrajnában hazaárulás miatt indított eljárásban. Ezért is okozott zavart az ukrán exelnök "levelének" létezését tagadó Peszkov-nyilatkozat. Ugyanis a nemrég elhunyt orosz ENSZ-nagykövet, Vitalij Csurkin 2014. március 3-án a világszervezet Biztonsági Tanácsának (BT) a krími orosz katonai beavatkozást tárgyaló rendkívüli ülésén bejelentette, hogy Janukovics beavatkozásra kérte fel Putyint.
A diplomata közölte, hogy felhatalmazták a 2014. február 26-án Oroszországba menekített ukrán elnök nyilatkozatának felolvasására és bemutatására. A 2014. március 1-ji keltezésű dokumentum szerint - amely bekerült a BT-ülés hivatalos jegyzőkönyvébe - az ukrán elnök országának "törvényesen megválasztott képviselőjeként" úgy ítélte meg, hogy "Ukrajna a polgárháború szélére sodródott". Janukovics a nyilatkozat szerint "a törvényesség, a béke, a rend, a stabilitás és az ukrán nép megvédése érdekében" kérte Putyintól a beavatkozást.
Putyint egyébként a Szövetségi Tanács (az orosz parlament felsőháza) 2014. március 1-jén - vagyis éppen a felhívás megírásának napján - hatalmazta fel arra, hogy katonai erőt alkalmazzon a Krímben. A dokumentum akkor érvet szolgáltatott Moszkvának ahhoz, hogy megindokolja az orosz erők jelenlétét a félszigeten.