Izrael eltávolítja a fémdetektoros kapukat a Mecsetek terére vezető utakról

A kabinet keddre virradó éjjel jelentette be, hogy a detektoros kapuk helyett más, "fejlettebb technológiát" fognak alkalmazni. Az izraeli média korábban azt jelentette, hogy nagy felbontású, a takarásban lévő tárgyak érzékelésére is képes kamerák válthatják fel az ellenőrző kapukat.

A kabinet hétfőn több órán át tanácskozott a témáról. Döntése szerint a terv megvalósításáig az izraeli hatóságok fokozzák a biztonsági erők jelenlétét a szent hely körül. Az AP amerikai hírügynökség már a bejelentés előtt közzétett olyan képeket, amelyeken látszott, hogy munkások érkeznek a helyszínre a biztonsági kapuk leszerelésére.

Az izraeli média hétfői beszámolói szerint a lépés összefügg az Izrael jordániai nagykövetségén vasárnap történt halálos incidens rendezésével. Az incidens miatt, amelyben egy izraeli biztonsági őr agyonlőtt két jordániai férfit, az izraeli kormány azonnal evakuálni akarta a nagykövetség minden dolgozóját, mert attól tartott, hogy Ammánban zavargásokhoz, a követség épületének megtámadásához vezetnek a történtek. Jordánia azonban ragaszkodott ahhoz, hogy az őr csak a nyomozás lezárulta után távozhat az országból.

Az izraeli média értesülései szerint az ügyben olyan kompromisszum rajzolódott ki, amelynek értelmében Jordánia hozzájárult a biztonsági őr hazamenekítéséhez, Izrael viszont cserében vállalta a Jeruzsálemben konfliktus forrásává vált fémdetektorok eltávolítását.

Hírügynökségek az este azt jelentették, hogy Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és II. Abdalláh király közvetlenül tárgyalt egymással, és telefonos megbeszélésükön a hásimita uralkodó azonnali intézkedéseket sürgetett Izraeltől a Mecsetek tere körüli stabilitás helyreállítására, külön kitérve a biztonsági kapuk eltávolításának szükségességére.

Izrael és a muzulmán országok viszonya az elmúlt napokban rendkívül feszültté vált a biztonsági kapuk és térfigyelő kamerák miatt, amelyeket a hatóságok Jeruzsálem óvárosában, a Mecsetek terére vezető utakon állítottak fel nemrég, miután ott palesztin támadók tíz napja megöltek két rendőrt. Jordánia vasárnap azzal a kéréssel fordult az arab országokhoz, hogy sürgősen tartsanak külügyminiszteri tanácskozást a jeruzsálemi helyzet megvitatására.

A zsidók által Templom-hegynek nevezett Mecsetek terén áll az iszlám harmadik legszentebb létesítménye, az al-Aksza mecset, de a tér a zsidó vallás számára is kiemelkedően fontos, mert az ókorban itt állt az ő legszentebb helyük, a jeruzsálemi Szentély. Izrael az 1967-es háborúban elfoglalta Kelet-Jeruzsálemet, az al-Aksza mecset környéke azonban a történelmi megállapodások értelmében Jordánia gondnoksága alá került, és a szent hely körüli békét a kényes status quo megőrzésével igyekeznek biztosítani.

A világ muzulmánjai látogassanak el Jeruzsálembe és védjék meg a várost - mondta Recep Tayyip Erdogan török államfő a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) parlamenti frakcióülésén kedden Ankarában.

Erdogan kijelentette: akinek van lehetősége, menjen el az iszlám vallás harmadik legszentebb helyére, a jeruzsálemi al-Aksza-mecsetbe. Aki nem teheti meg, az küldjön segítséget az ottani "testvéreinknek" - tette hozzá a török államfő.
Izrael és a muszlim országok viszonya az elmúlt napokban rendkívül feszültté vált a jeruzsálemi óvárosban, a Mecsetek terére vezető utakon felállított, majd kedden elbontott biztonsági kapuk miatt. A kapukat azután állították fel, hogy palesztin támadók a közelmúltban megöltek ott két rendőrt.
Az izraeli biztonsági kabinet kedden úgy döntött, hogy a fémdetektoros kapukat eltávolítják, de helyettük más, "fejlettebb technológiát" fognak alkalmazni.
Erdogan üdvözölte a lépést, de hangsúlyozta, hogy Izrael látja majd a legnagyobb kárát, ha nem tartja tiszteletben az imahelyet és terroristáknak tekinti az odaérkező muzulmánokat. A török elnök arra szólította fel a zsidó államot, hogy tegyen lépéseket a régió békéje érdekében.
Egyúttal hangoztatta: amennyire a muzulmánok birtokukba veszik az al-Aksza-mecsetet, annyira megnehezül azoknak a dolga, akik szemet vetettek az épületre. Amikor az izraeli katonák egyszerű kifogásokat találva bakancsaikkal piszkítják az imahely kertjét és "muszlim vér" folyik Jeruzsálemben, annak az az oka, hogy nem sajátítottuk ki eléggé magunknak a mecsetet - fogalmazott az elnök. Erdogan emlékeztetett: Jeruzsálem 400 évig a török Oszmán Birodalomhoz tartozott. Erdogan május óta ismét a kormánypárt elnöke is, ezért szólalt fel a az AKP frakcióülésén.
A Mecsetek tere, amelyet Izraelben Templom-hegynek neveznek, a zsidó vallás számára is kiemelkedően fontos, mert az ókorban itt állt a legszentebb zsidó szentély, az eredetileg Salamon király által épített Templom, melyet előbb a babiloniak, majd az újjáépített szentélyt a rómaiak pusztították el időszámításunk szerint 70-ben. Ettől a dátumtól kezdődött a zsidóság szétszóratása a világban. A templomnak egyetlen, nyugati fala maradt fenn, mely ma is a zsidó vallás legfontosabb szent helye.
Erdogan felszólalásában arra is kitért, hogy Törökország meghozta a szükséges biztonsági óvintézkedéseket a zsinagógák és a keresztény templomok ellen tervezett támadásokkal szemben. Leszögezte: a zsidó és a keresztény imahelyek ellen irányuló támadások az iszlám szerint helytelenek és tilosak.
A török elnök májusban arra figyelmeztetett, hogy a palesztin kérdés megoldása nélkül a térségben nem lesz béke és stabilitás. Az államfő úgy véli, hogy a megoldás egy olyan független és szuverén palesztin állam kialakítása lenne az 1967-es határok alapján, amelynek fővárosa Kelet-Jeruzsálem.
Törökország és Izrael tavaly, hat év viszálykodás után békélt meg egymással, s neveztek ki ismét nagyköveteket Tel-Avivba és Ankarába. Erdogan korábban "hitlerinek" minősítette Izraelnek a palesztinok lakta Gázai övezet elleni fellépését.