Külföld
Izrael berendelte azokat a képviselőket, akiknek országai aláírták a telepbővítés leállítását
Összesen tíz nagykövetnek kell megjelennie Netanjahu hívására
Összesen tíz nagykövetet rendeltek karácsony első napján a külügyminisztériumba, hogy Izrael nemtetszését kifejezzék a döntés miatt, de az Egyesült Királyságból és Spanyolországból a nagykövetek távollétében csak helyetteseiket tudták Jeruzsálembe kéretni.
Az amerikai nagykövetet is bekérették
Netanjahu hivatalába kérette vasárnap az Egyesült Államok nagykövetét, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsában előző nap elfogadott, az izraeli telepbővítéseket elítélő határozatról beszéljen vele - közölte Emmanuel Nahson izraeli külügyi szóvivő.
Az Egyesült Államok ENSZ-beli képviselője nem szavazta meg a határozatot, ugyanakkor a határozat elfogadását az tette lehetővé, hogy Washington - a BT állandó tagja és Izrael szövetségese - e kérdéskörben 1979 óta először nem élt a vétójogával, hanem tartózkodott a szavazáson. A BT többi 14 tagállama igennel szavazott.
A pénteken elfogadott, jogilag kötelező érvényű ENSZ BT-határozat azt követeli Izraeltől, hogy "azonnal és teljes körűen vessen véget a telepépítéseknek a megszállt palesztin területeken, köztük Kelet-Jeruzsálemben". A dokumentum szerint az izraeli telepes tevékenységnek "nincs jogi alapja és súlyosan sérti a nemzetközi jogot".
"Az amerikai és az izraeli kormány között évtizedek óta nézetkülönbség volt a telepekkel kapcsolatban, de abban egyetértettünk, hogy nem a Biztonsági Tanácsban kell megoldani ezt a kérdést" - mondta az izraeli miniszterelnök. Hozzátette: az amerikai elnök kifejezetten kötelezte magát, hogy elkerüli az efféle lépéseket.
Kína, Oroszország, Franciaország, Egyiptom, Japán, Ukrajna és Uruguay nagykövetei már vasárnap délután találkoznak a külügyminisztérium képviselőjével, de a határozatot megszavazó Szenegálnak és Új-Zélandnak nincs követsége Izraelben, Venezuelának és Malajziának pedig nincs diplomáciai kapcsolata az országgal.
Benjámin Netanjahu miniszterelnök a szokásos vasárnapi kormányülés kezdetén azt mondta, hogy ő is "osztja a kormány tagjainak frusztrációját a Biztonsági Tanács által elfogadott, szerinte kiegyensúlyozatlan, és Izraellel szemben ellenséges döntés miatt".
Netanjahu azt is kijelentette: semmi kétsége sincs afelől, hogy Barack Obama amerikai elnök kezdeményezte és állt a határozat mögött, ő fogalmazta meg és gondoskodott elfogadtatásáról, egyértelműen szembehelyezkedve az amerikai politika hagyományos elkötelezettségével, miszerint nem próbálnak végleges rendezést kikényszeríteni az ENSZ BT-ben.
"Az amerikai és az izraeli kormány között évtizedek óta nézetkülönbség volt a telepekkel kapcsolatban, de abban egyetértettünk, hogy nem a Biztonsági Tanácsban kell megoldani ezt a kérdést"- mondta az izraeli miniszterelnök. Hozzátette: az amerikai elnök kifejezetten kötelezte magát, hogy elkerüli az efféle lépéseket.
Hangsúlyozta: Izrael mindent elkövet, hogy ne érje kár a szégyenteljes döntés nyomán.
A pénteken elfogadott, jogilag kötelező érvényű ENSZ BT-határozat azt követeli Izraeltől, hogy "azonnal és teljes körűen vessen véget a telepépítéseknek a megszállt palesztin területeken, köztük Kelet-Jeruzsálemben". A dokumentum szerint az izraeli telepes tevékenységnek "nincs jogi alapja és súlyosan sérti a nemzetközi jogot".
A határozat elfogadását az tette lehetővé, hogy az Egyesült Államok - amely a BT állandó tagja és Izrael fontos szövetségese - e kérdéskörben 1979 óta először nem élt a vétójogával, hanem tartózkodott a szavazáson. A BT többi 14 tagállama igennel szavazott.