Izrael: Aszad rendelte el a vegyitámadást

Oroszország: Egy lőszergyár felrobbantása juttatta a levegőbe a mérgező anyagokat
A szíriai légierő nem vegyi támadást, hanem a felkelők egy nagy fegyverraktára elleni légicsapást hajtott végre Idlíb tartományban - közölte szerdán Moszkvában Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője. A szóvivő közlése szerint, amelyet az Interfax orosz hírügynökség idézett, a szíriai légteret ellenőrző orosz eszközök adatai arról tanúskodnak, hogy kedden Han Sejkun település keleti részén a szíriai légierő mért csapást a felkelők egy fegyver- és lőszerraktárára, amelynek területén olyan "műhelyek voltak, amelyekben mérgező anyagokkal töltött tüzérségi lövedékeket állítottak elő". Az orosz védelmi tárca állítása szerint ebből az üzemből szállítottak vegyi fegyvereket Irakba is, mint azt a nemzetközi ellenőrök, valamint a helyi hatóságok korábban megállapították.

A brüsszeli tárgyalások lényege a genfi béketárgyalások segítése
A Szíriáról Brüsszelben folyó tárgyalások jelentősége az, hogy kinyilvánítsa a nemzetközi közösség támogatását és lendületet adjon az ENSZ közvetítésével Genfben zajló, a szíriai politikai rendezést szolgáló béketárgyalások sikerének - jelentette ki Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője a kétnapos konferencia befejező, szerdai tárgyalásait megelőzően. Hangsúlyozta: a brüsszeli tárgyalások sikere segítheti a szíriai feleket abban, hogy megegyezés szülessen közöttük, mivel kizárólag ők tudnak pontot tenni az erőszak végére és számukra is elfogadható megoldást találni a béketeremtésre. Hozzátette: ehhez a nemzetközi közösség komoly elköteleződésére is szükség van.

Ferenc pápa imádkozik a sérültekért
Elfogadhatatlannak nevezte a szíriai Idlíb tartományban végrehajtott légicsapást Ferenc pápa szerdán a Szent Péter téri általános audiencián, békét és humanitárius segítséget sürgetve a térség számára. Ferenc pápa kijelentette, "elborzadva" követi a Szíriában zajló eseményeket és határozottan elítéli az Idlíb térségében történt "elfogadhatatlan tömeggyilkosságot", amelyben több tucat ember halt meg, közöttük gyermekek is. A katolikus egyházfő hozzátette, imádkozik az áldozatok családtagjaiért, és felhívást intéz a helyi és nemzetközi szinten felelős politikusokhoz, hogy "legyen vége ennek a tragédiának, és enyhülést kapjon a háborútól túl régóta elgyötört lakosság". Ferenc pápa hangsúlyozta, minden erőfeszítést meg kell tenni, hogy a bizonytalanság és nehézségek közepette is segítségben részesüljenek a térség lakosai. Ferenc pápa megválasztása óta sürgeti a békét Szíriában, amelyért 2013 szeptemberében imanapot is tartott a Vatikánban.

Izraelben úgy vélik, hogy a támadás célja a fegyveres ellenzéki csoportok elleni fenyegető üzenet volt, és a döntés az Aszad-rezsim növekvő önbizalmán alapult. Jeruzsálem szerint egyelőre nem világos, hogy mindez Aszad pártfogóinak, Iránnak és Oroszországnak a jóváhagyásával történt-e.

Noha a szíriai hadsereg kiadott egy nyilatkozatot, amelyben tagadta a vegyi fegyverek alkalmazását, Izraelben nem tekintik hitelesnek Damaszkusz hivatalos változatát, miszerint csak hagyományos fegyvereket vetettek be, ám az egyik támadásban megsérült egy, a lázadók birtokában lévő, vegyi fegyvert tartalmazó tartály.

Meg nem nevezett izraeli biztonsági források a Háárecben úgy vélik, hogy azért hajtottak végre csapást a lázadók kezén lévő Idlíb tartomány ellen, mert ott az utóbbi két hétben megsértették a tűzszüneti megállapodást.

Izraelben úgy tartják, hogy maga Aszad vagy rendszerének valamely vezető tisztségviselője hagyta jóvá a különösen halálos szarin bevetését, miután - az észak-szíriai Aleppó decemberi elfoglalását követően - a katonai sikerek megnövelték a rendszer önbizalmát.

Izrael szerint a rezsim birtokában a vegyi- és biológiai fegyverek tilalmáról született 2003-as egyezmény után is maradtak titokban vegyifegyverkészletek, köztük szarin ideggáz.

2013-ban a megállapodás keretében felszámolták a vegyifegyver-arzenált előállító infrastruktúra döntő többségét, de Szíria az utóbbi hónapokban az izraeli szakértők szerint megpróbálja újjáépíteni a vegyi fegyverek fejlesztéséért felelős tudományos szervezetét, és igyekszik újraindítani ezen fegyverek gyártását.

Izraelben aggodalommal figyelik a vegyi fegyverek szíriai bevetését. A katonai rádióban szerdán elmondták, hogy a polgárháború esetleges áthúzódásának esetén a Szíriához legközelebbi Golán-fennsíkon az izraeli hadsereg polgári védelmi alakulatai felkészültek a lakosság biztonságának biztosítására.

Külföldi források szerint Izrael jelentős erőfeszítéseket tesz a szomszédságában található fegyverarzenál feltérképezésére, és több alkalommal légicsapást hajtott végre, amikor Szíria területéről Libanonba, a Hezbollah radikális síita szervezethez próbáltak fegyverszállítmányokat eljuttatni.

Legalább 26 ember, köztük 14 rendőr meghalt, és több mint negyvenen megsebesültek az Iszlám Állam dzsihadista szervezet támadásában szerdára virradóra az észak-iraki Tikrít városában - közölték biztonsági és kórházi források.

Háled Mahmúd rendőr ezredes elmondta, hogy a szélsőségesek rendőrruhába öltözve, rendőrautókkal érkeztek a Bagdadtól 175 kilométerre északra fekvő városba. Tízen voltak, köztük két öngyilkos merénylő. A támadók egy rendőrőrsöt és egy rendőr ezredes házát támadták meg. Az ezredes négy családtagjával együtt életét vesztette a merényletben.

Berlin a támadás kivizsgálását sürgeti
A német kormány szerint haladéktalanul fel kell tárni a feltételezett vegyifegyver-támadás ügyét és meg kell büntetni a háborús bűncselekmény felelőseit. Ulrike Demmer helyettes kormányszóvivő szerdai berlini tájékoztatóján hangsúlyozta, hogy felelősségre kell vonni mindenkit, aki érintett az  "embertelen bűncselekményben", köztük Bassár el-Aszad szíriai elnököt és kormányának tagjait. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy más esetekben már rábizonyították az Aszad-rezsimre vegyi fegyverek háborús bűncselekménynek számító bevetését - tette hozzá a szóvivő. Németország felszólítja Oroszországot és Kínát, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsában támogassa egy független vizsgálóbizottság felállítását - mondta Ulrike Demmer.
Kiemelte, hogy Berlin megítélése szerint Oroszország, Irán és az Aszad-rezsim összes többi külső támogatója is felelős a történtekért, hiszen már régen sikerülhetett volna a polgárháború politikai rendezését célzó komoly tárgyalásokra késztetni a damaszkuszi vezetést, ha nem kapott volna szövetségeseitől erőteljes katonai segítséget.

Két öngyilkos merénylő felrobbantotta robbanóanyaggal megpakolt mellényét, amikor a rendőrök körülvették, három másik támadó pedig a biztonságiakkal vívott tűzharcban halt meg. Háled Mahmúd szerint öt további támadó feltehetően elrejtőzött a városban, ezért a hatóságok éjszakai kijárási tilalmat hirdettek ki. A reggeli órákban is fegyverropogást lehetett hallani Tikrítben.

Az Iszlám Állam fegyveresei három évvel ezelőtt elfoglalták Irak területének mintegy harmadát, megszállták a zömében szunnita arabok lakta városok többségét Bagdadtól északra és nyugatra, köztük Tikrítet is. Az iraki erők az Irán által támogatott síita milíciák segítségével két évvel ezelőtt kisöpörték őket Tikrítből, Szaddám Huszein néhai diktátor szülővárosából. Javában zajlik a dzsihadista szervezet utolsó nagy fellegvárának, Moszulnak a felszabadítása is. A keleti városrészből már teljesen kiszorították őket, a nyugatiban viszont még néhány kerület a kezükön van.

Haszan Hadzs Ali, a felkelők Szabad Idlíbi Hadseregének parancsnoka szerdán kijelentette, hogy a területen nem volt semmilyen katonai állásuk. A parancsnok a Reuters hírügynökségnek nyilatkozva kifejtette: "mindenki látta, hogy gázzal bombáznak". "Hasonlóképpen a térség minden lakosa tudja, hogy nincsenek ott katonai állások vagy (fegyver)gyártó helyek. A felkelői frakciók nem képesek ezeket az anyagokat előállítani" - mondta Haszan Hadzs Ali, az orosz közlésben szereplő mérgező anyagokkal töltött tüzérségi lövedékekre utalva. 
Hozzátette, hogy az orosz nyilatkozat "hazugság".
Miközben Damaszkusz és az orosz védelmi tárca egyaránt cáfolta, hogy vegyi fegyvereket vetett volna be a település ellen, a londoni székhelyű Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) szerdán arról számolt be, hogy 72-re emelkedett a Han Sejkun ellen előző nap végrehajtott feltételezett vegyifegyver-támadás halálos áldozatainak száma. Más források korábban már száz halálos áldozatot is említettek.

"Egyesek szerves foszforvegyületeknek való kitettség jeleit mutatják" - írta a WHO. A foszfor alapú idegmérgek közé tartozik a szarin, cikloszarin, tabun és a szomán.
Míg a keddi hírek legalább 100 halálos áldozatról és 400 sebesültről szóltak, a WHO tudomása szerint 70 ember életét követelte a támadás.
"A vegyifegyver-támadás valószínűségét növeli a külső sérülések hiánya, és az egymást gyors ütemben követő tünetek hasonlósága, amelyek végén a halál leggyakoribb oka a fulladás" - tette hozzá a szervezet, amelynek szakértői ennek megfelelően állapították meg a kezelés mikéntjét.
"Az ilyen típusú fegyverek használatát azért tiltja a nemzetközi jog, mert a tűrhetetlen barbárságot jelképezik" - idézte a közlemény Peter Salamát, a WHO egyik vezető tisztségviselőjét.
A szíriai kormányt azzal vádolják, hogy kedden gáztámadást hajtott végre az északnyugat-szíriai Idlíb tartományban található Hán Sejkún közelében, amit Damaszkusz tagad. A közel-keleti ország 2013-ban ratifikálta a Vegyifegyver-tilalmi Egyezményt, valamint egy amerikai-orosz megállapodás keretében kötelezettséget vállalt vegyifegyver-arzenáljának megsemmisítésére.
Ugyanakkor az immár hat éve tartó szíriai polgárháború alatt a damaszkuszi rezsim vélhetőleg több alkalommal vetett be ellenfeleivel szemben harci gázokat, köztük szarint és klórgázt. A felkelők kezén lévő Gúta ellen 2013-ban elkövetett gáztámadás több száz ártatlan ember - köztük számtalan gyermek - életét követelte.

A nemzetközi közösség köteles valamilyen globális megoldást találni a szíriai-iraki helyzetre, a térségbeli konfliktus ugyanis az egész világra komoly veszélyt jelent - jelentette ki Mikola István külügyi államtitkár szerdán Brüsszelben, a kétnapos Szíria-konferencia zárónapján.

A biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkár "katasztrofálisnak" nevezte a szíriai humanitárius helyzetet, rámutatva, jelenleg a világ nem találja a módját, hogy "ezzel a rettenettel boldogulni tudjon".

Mikola elmondta, a konferencián tett magyar felajánlások három csoportba sorolhatók: ötmillió eurót ajánlottak fel a szíriai egészségügyi katasztrófa kezelésére, 14,6 millió eurót a törökországi menekülttáborokban tartózkodó emberek támogatására, illetve 250 férőhelyet biztosítanak szíriai diákok számára magyar egyetemeken.

Az államtitkár úgy vélekedett, hogy az iraki és a szíriai válság egyre mélyül, valamint kijelentette, szkeptikus azt illetően, hogy a közeljövőben "megváltozik majd ez a negatív trend és valamifajta rendezés következik, de nem tehetjük meg, hogy nem hiszünk egy hosszabb távú megoldásban"

Mint mondta, a helyzet rendkívül súlyos, soha nem látott humanitárius válság bontakozott ki, amellyel nehezen birkózik meg a nemzetközi közösség. Az értekezleten tett felajánlások célja nem kizárólag a humanitárius helyzet kezelése, hanem a konfliktus tartós rendezése, valamiféle hosszú távú konszolidáció elindítása - közölte.

Irán elítéli a vegyi fegyverek használatát
Az iráni külügyi tárca szerdai közleményében élesen elítélte a támadást - jelentette szerdán a Tasznim félhivatalos iráni hírügynökség. Bahram Ghaszemi, a teheráni külügyminisztérium szóvivője részvétét fejezte ki a szíriai népnek az Idlíb tartományban található Hán Sejkún közelében elkövetett előző napi állítólagos gáztámadás miatt, amelyben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint 70 ember halt meg, és százak egészsége károsodott."Erősen elítélünk minden vegyifegyver-használatot, függetlenül attól, ki követte el azt, és kik voltak annak áldozatai" - mondta Ghaszemi. Hozzáfűzte: Irán kész egészségügyi ellátásra befogadni a támadásban megsérült embereket.
Teherán ugyanakkor bírálta az Irán és Oroszország ellen irányuló, "politikailag motivált" vádaskodásokat az állítólagos gáztámadással kapcsolatban. "A korai elítélő nyilatkozatok bizonyos államok politikailag motivált propagandájának a számlájára írhatóak" - hangoztatta a szóvivő. Szerinte egy ilyen politika akadálya a konfliktus szereplői által kívánt politikai rendezésnek Szíriában.
A teheráni külügyi tárca szóvivője emlékeztetett: nem szabad megfeledkezni arról, hogy a terroristáknak is vannak vegyi fegyvereik, amelyek birtokában komoly veszélyt jelentenek. Ghaszemi szerint ezért elsősorban külön kell választani a terrorista csoportokat a szíriai ellenzéki fegyveresektől, hogy az ilyen jellegű tragédiák a jövőben megakadályozhatóak legyenek, és a békefolyamat ismét megindulhasson.

Törökország a tavaly december 30-án életbe lépett általános szíriai tűzszünettel kapcsolatos kötelezettségeire és felelősségeire emlékeztette Oroszországot és Iránt ankarai nagykövetségeiken keresztül a támadást követően - írta közleményében a török külügyminisztérium szóvivője, Hüseyin Müftüoglu szerdán.

A tárca internetes oldalán található szöveg szerint a keddi eset a tűzszüneti megállapodás rendkívül súlyos megsértése, amely nagyon kockázatos a fegyvernyugvásra nézve. Müftüoglu leszögezte: Törökország és Oroszország kétszintű megfigyelő mechanizmust alakított ki a fegyvernyugvást sértő erőszakcselekedetek felderítése és azok megismétlődésének megelőzése érdekében. Az összegyűjtött információkat Ankara az ENSZ és a Szíriát Támogató Nemzetközi Csoport (ISSG) rendelkezésére bocsájtja. A március 14-15-ei asztanai találkozón a tűzszünet megszilárdítására irányuló lépések keretében Irán hivatalosan bejelentette, hogy ő is a szerződés garantáló országa lesz - hívta fel a figyelmet a külügyi szóvivő.

Müftüoglu rámutatott: Törökország azt vállalta, hogy az egyezménybe foglalt ellenzéki csoportokkal, Oroszország és Irán pedig azt, hogy a szíriai rezsimmel és annak támogatóival igyekszik betartatni a megállapodást.

Az Idlíbbel határos dél-törökországi Hatay tartomány kormányzói hivatalának szerdai közleménye alapján 58 szíriai áldozatot kezelnek török kórházakban. Recep Akdag egészségügyi miniszter azt nyilatkozta, hogy a tünetek vegyi támadásra utalnak. Hozzátette: Törökország megosztja a vizsgálatok eredményeit az Egészségügyi Világszervezettel.

Szankciókat követelt Bassár el-Aszad szíriai elnök rendszere ellen szerdán Francois Hollande francia elnök, miután előző nap nemzetközi felháborodást kiváltó támadást hajtottak végre feltehetően vegyi fegyverrel a nyugat-szíriai Idlíb tartományban.

"Franciaország azt követeli,  hogy a következő órákban szülessen határozat az ENSZ Biztonsági Tanácsában annak érdekében, hogy felgyorsítsák a történtek kivizsgálását, a vizsgálat után pedig büntetőintézkedéseket kell hozni a szíriai rendszer ellen" - jelentette ki újságíróknak a francia államfő az észak-franciaországi Noyonban.

"Régóta bíráljuk már ezt a rezsimet. A vele szemben elnézőknek szintén számot kell adniuk, mindenekelőtt a cinkosainak, akik lehetővé teszik, hogy Bassár el-Aszad repülőgépei gázpalackokkal bombázhassanak" - tette hozzá Hollande.  A francia elnök felelősségre vonta azokat a politikusokat, közöttük franciákat, akik  Bassár el-Aszad rendszerének hívei és elnézőek vele szemben.

Franciaország ENSZ nagykövete, Francois Delattre ezalatt New Yorkban az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésére érkezve elítélte "a háborús bűnöket, a súlyos háborús bűncselekményeket, a vegyi fegyverrel elkövetett háborús bűnöket.

A 72 polgári lakos halálát és 160 társuk sebesülését okozó, feltételezett vegyifegyver-támadás miatt sürgősséggel összehívott tanácskozáson Matthew Rycroft brit nagykövet kijelentett: "az orosz vétó azt jelentené, hogy azzal töltik az idejüket, hogy védjék a védhetetlent". Oroszország szerdán elfogadhatatlannak nevezte az Egyesült Államok, Franciaország és Nagy-Britannia által benyújtott határozattervezetet.

Oroszország számára jelenlegi formájában teljességgel elfogadhatatlan az ENSZ Biztonsági Tanácsában a szíriai vegyifegyver-támadással kapcsolatban beterjesztett határozattervezet, Moszkvának konkrét javaslatai vannak azzal kapcsolatban - jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szerdai sajtótájékoztatóján. "Nem gondoljuk, hogy célravezető lenne a jelenlegi formájában elfogadni a határozatot" - mondta Zaharova.

A szóvivő az incidens körülményeinek részletes kivizsgálását sürgette. Megjegyezte, a szakértők között nem kellene meghatározó számban nyugatiaknak lenni, akik számára a legfontosabb szempont Szíriában Bassár el-Aszad szíriai elnök megdöntése. Kifogásolta, hogy a határozattervezet kizárólag nyugati támogatásban részesülő szervezetektől származik.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdán kijelentette, hogy Moszkvának Aszad elnök rendszerével kapcsolatos álláspontja változatlan. Lavrov kitért annak a kérdésnek a megválaszolása elől, hogy miként hat majd ki az incidens az orosz-amerikai kapcsolatokra. Szíria ügye mindenesetre fontos helyen szerepel a jövő heti moszkvai külügyminiszteri tárgyaláson.

A szíriai vegyifegyver-bevetés esetére katonai akcióval fenyegető Barack Obama volt amerikai elnököt tette felelőssé a Szíriában történt  vegyifegyver-támadásokért Oroszország helyettes ENSZ-nagykövete a Biztonsági Tanács szerdai rendkívüli ülésén.  

"Ez a döntés volt a kiindulópont a vegyi fegyvert is bevető terroristák és szélsőséges szervezetek későbbi provokációi számára, le kívánták járatni a damaszkuszi rendszert, és ürügyet akartak teremteni egy szuverén állam elleni beavatkozásra" - jelentette ki Vlagyimir Szafronkov.

Az Egyesült Államok állandó ENSZ-képviselője kijelentette: Ha a világszervezet következetesen elmulasztja, hogy kollektíven lépjen fel,  megtörténhet, hogy az országoknak önállóan kell cselekedniük.

Nikki Haley egyben Oroszországot ostorozta, amiért nem mérsékelte szíriai szövetségesét.