Külföld
Iszlamista harcosok lapulhatnak a Líbiából induló csónakokban
Uniós támogatási pénzeket vonnának meg hazánktól német EP-képviselők
A Földközi-tengeren keresztül érkező menekültcsónakokkal az Iszlám Állam terrorszervezet harcosai is eljuthatnak Európába – figyelmeztetett szerdán Fájez esz-Szarrádzs, az ENSZ támogatta líbiai egységkormány vezetője. A Corriere della Sera című olasz napilapnak nyilatkozó politikus rámutatott: „ez egy roppant veszélyes szervezet”. „Nem lennék meglepve, ha kiderülne, hogy a terroristák a partjaitok felé tartó csónakokon húzzák meg magukat. Erre a problémára közösen kell megoldást találnunk (…) Az Iszlám Állam mindannyiunkra egyszerre jelent fenyegetést” – tette hozzá.
Német európai parlamenti képviselők az uniós támogatási pénzek megvonását sürgették azoktól a tagországoktól, amelyek értékelésük szerint nem tanúsítanak szolidaritást az Európai Unió menekültpolitikájában. Ilyen értelmű nyilatkozatot adott a Die Welt lapnak Inge Grässle, az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottságának CDU-s elnöke, továbbá Alexander Graf Lambsdorff, a parlament szabaddemokrata (FDP) alelnöke. Grässle szerint meg kellene vonni a támogatási pénzeket azoktól a tagállamoktól, amelyek – mint fogalmazott – nem tartják tiszteletben az európai jogot, továbbá azoktól a tagországoktól, amelyek nem közreműködnek kielégítően a menekültek átvételében vagy regisztrálásában. Lambsdorff úgy vélte, „a német kormánynak az uniós költségvetés tervezett őszi felülvizsgálatakor fel kell lépnie annak érdekében, hogy az olyan nettó haszonélvező országok, mint Lengyelország és Magyarország a menekültkérdésben szolidáris magatartást tanúsítsanak és tiszteletben tartsák az európai értékeket”.
A Die Welt ezzel összefüggésben ismertette az Európai Bizottság legújabb statisztikai adatait. Ezek szerint 2015-ben is Németország volt a legnagyobb nettó befizető, majd a sorban Nagy-Britannia, Franciaország és Hollandia következett. A legnagyobb nettó haszonélvező tagállam a Die Welt által közzétett statisztika szerint Lengyelország volt. Lengyelországot sorrendben Csehország, Románia, Görögország és Magyarország követte. Ugyanakkor zsúfolásig megteltek az égei-tengeri görög szigeteken felállított regisztrációs központok: a nyilvántartásba vett menedékkérők száma szerdán átlépte a tízezret –közölte a menekültválság kezeléséért felelős görög válságstáb. Az úgynevezett hot spotokban, az uniós üzemeltetésű menedékkérő-regisztrációs központokban azonban mindössze 7450 ember számára tudnak szállást biztosítani. Görög kormányközeli források szerint Athén azt tervezi, hogy a görög szárazföldre szállítja az Égei-tenger szigetein rekedt embereket. Ugyanis a júliusi, sikertelen török puccsot követően elindított tisztogatási hullám miatt a görögországi menekültek ügyeiben döntő bírák késleltetik azok visszaküldését Törökországba.
Röviden
Erősítik a biztonságot Németországban
- Németországban az utóbbi hetek támadásai nyomán terrorellenes intézkedési csomagot készít a szövetségi kormány. A tervek között az orvosi titoktartási kötelezettség lazítása is szerepel. Thomas de Maizière szövetségi belügyminiszter várhatóan csütörtökön ismerteti A biztonság erősítése Németországban című programot, amely elsősorban az ország elhagyására kötelezett vagy közveszélyesként számon tartott külföldiek gyorsabb és szigorúbb eltávolítását szolgálja.
- Házkutatásokat tartottak szerdán a németországi Észak-Rajna–Vesztfália és Alsó-Szászország tartományokban feltételezett szélsőséges iszlamistáknál. Az intézkedés három férfi ellen irányul, akikről feltételezik, hogy tavaly január, illetve tavaly július óta tagokat és támogatókat toboroztak az Iszlám Államnak.
- Miután a svájci hatóságok az elmúlt hetekben több száz, az ország területére lépett embert fordítottak vissza Olaszországba, Milánó önkormányzata szerdán felvetette, hogy sátrakat állítanának fel az ott rekedt 3300 menedékkérőnek.
- Szlovénia megtagadta Ausztriától huszonkét migráns fogadását, akiket az osztrák hatóságok még a hét elején tartóztattak fel a szlovén–osztrák határ mellett, a Karavanka-alagútnál. Bécs azt kéri, hogy a toloncegyezmény alapján fogadják vissza az Ausztriában feltartóztatott bangladesi, afganisztáni, pakisztáni és török – illegális – bevándorlókat. A szlovén hatóságok szerint Ausztriának nincs bizonyítéka arra, hogy ezek a migránsok Szlovéniából jutottak volna át Ausztriába, vagy korábban szlovén területen tartózkodtak volna.