Külföld
Ismét tömegverekedés egy német menekültszálláson
Brüsszel nem vitatja az illegális határátlépés bűncselekménnyé nyilvánítását
Natasha Bertaud EB-szóvivő elmondta: a legtöbb uniós tagállam valamilyen módon szabályozza, feltételekhez köti a legális határátlépést - így például érvényes okmányok felmutatását követeli meg -, és ezzel párhuzamosan bűncselekménynek nyilvánítja az illegális határátlépést. Hogy Magyarország is így tesz, annak a jogszerűségét az Európai Bizottság nem vitatja a szóvivő szerint. A brüsszeli testület azt szorgalmazza, hogy Magyarországon törvényben biztosítsák a menedékkérők számára a cselekményükkel arányos bánásmódot és alapvető emberi jogaikat - tette hozzá Natasha Bertaud.
Buszokkal küldik a migránsokat
Rekordszámú, 12 ezer migráns érkezett Horvátországba az elmúlt hét végén, csupán hétfőre virradóra 5 ezer illegális bevándorló lépte át a szerb-horvát határt - közölte az Index.hr horvát hírportál hétfőn.Opatovacból huszonöt, migránsokkal teli autóbusz indult útnak Magyarország, vagyis Barcs és Beremend felé. A tábor kiürítése arra utalhat, hogy Horvátország készül a magyar-horvát zöldhatár lezárására, hiszen hasonló történt Szerbiában is, mielőtt Magyarország lezárta volna a közös zöldhatárt - hangzott el az M1-en. A tovarniki sátortábor is teljesen üres - mondta el a tudósító.
Hozzátette: ott száz ember számára elkezdtek építeni egy ideiglenes befogadóállomást, amely a héten el is készülhet. Az építkezést a menekültügyi kvótarendszer elfogadása folyományaként kapott uniós pénzből finanszírozza az ország. Mindkét befogadótábor a horvát-szerb határ horvát oldalán található.
Verekedés a német táborban
Továbbra is közlekednek a migránsokat szállító különvonatok Ausztria és Németország között, hétfőn délelőtt négyszáz ember szállításáról gondoskodtak a salzburgi városvezetés tájékoztatása szerint.
A befogadóállomáson délben, ebédosztás közben alakult ki konfliktus, amelyből kora délután verekedés lett. Nagyjából hatvan pakisztáni és hatvan albán menedékkérő esett egymásnak. Nyolc ember megsérült. A helyszínre mintegy ötven rendőr érkezett, és sikerült is helyreállítani a rendet, de este ismét elmérgesedett a helyzet. Ekkor egy hatvan és egy háromszáz tagú csoport verekedett össze, többen botokkal, gázspray-vel voltak felfegyverkezve.
A rendőrök csak több óráig tartó küzdelemmel tudták megfékezni az erőszakot. A sérültek száma a nap végére tizennégyre emelkedett, köztük hárman rendőrök.
Román szenátus: az EU kvótarendszere bátorítja a bevándorlást
Az Európai Unió menekültpolitikáját bíráló határozatot szavazott meg hétfőn a román szenátus, amely leszögezi: a kvótarendszer nem kezeli a jelenség okait, hanem bátorítja a tömeges bevándorlást.
A román szenátus elutasítja a "tagországok sajtosságait figyelmen kívül hagyó kötelező menekült-elosztási mechanizmusokat", és úgy véli: fontos, hogy menekült- és bevándorláspolitikájuk tekintetében a tagországok önállóan dönthessenek. A határozatot az európai ügyekkel foglalkozó szakbizottság jelentése alapján 98 szavazattal, egy ellenszavazattal és egy tartózkodás mellett fogadta el a román törvényhozás felsőháza. A dokumentumot megjelentetik a hivatalos közlönyben és megküldik az európai partnereknek.
A sátortáborba nagyjából húsz országból érkeztek menedékkérők, összesen ezerötszázan laknak a szálláson. Két hete is volt már erőszakos konfliktus az intézményben, akkor többen gázspray-vel rontottak egymásra, és a maró hatású anyagtól hatvan ember megsérült, köztük több gyermek.
Más befogadóállomásoktól eltérően ezen a szálláson a biztonsági szolgálat nem ellenőrzi, nem motozza meg a belépőket.
Megkongatták a harangot
Közben a rendőrszakszervezet (GdP) alelnöke megkongatta a vészharangot. "A rendőrség elérkezett a terhelhetőség határára" - mondta Jörg Radek a Die Welt című lapnak. Rámutatott, hogy a rendőrségi intézményrendszert sokkal nyugalmasabb időkre méretezték, így az utóbbi tizenkét évben tizenhatezer állást szüntettek meg a szövetségi rendőrségnél és a tartományi rendőrségi szervezeteknél.
Ezeket az állásokat újra be kell tölteni, de ez nem megy egykönnyen, mert egy rendőr kiképzése három évig tart. Közben viszont egyetlen hétvégén akár negyvenezer menekült is érkezhet az országba, ez egy kisváros lakosságát kitevő tömeg.
A szakszervezeti vezető szerint a menedékkérőket vallási csoportok szerint elkülönítve kellene elhelyezni, és erősebben kellene támaszkodni a magán biztonsági szolgálatokra. Ezek azonban egyelőre mérsékelt sikerrel tevékenykednek, és a vallási alapú konfliktusok kezeléséből legtöbbször kivonják magukat. Ezért a szállásokat üzemeltető önkormányzatoknak meg kell követelni a biztonsági szolgálatoktól, hogy "interkulturális kompetenciával" rendelkező embereket alkalmazzanak, akik ismerik a befogadóállomásokon lakó menedékkérők "kulturális sajátosságait" - mondta Jörg Radek.
További gond, hogy mivel az illegális határátlépés bűncselekmény, a rendőröknek minden egyes esetben hivatalból eljárást kell indítaniuk, amelyet azonban az ügyészség a bűncselekmény csekély súlyára hivatkozva később leállít. A rendőrök így többnyire teljesen feleslegesen végzik el az eljárást megindító adminisztrációt. A megoldás egy egységes európai szabályozás lehet - mondta Jörg Radek, rámutatva, hogy a legtöbb uniós tagországban az illegális határátlépés csak szabálysértés, és a rendőr önállóan dönthet arról, hogy intézkedik-e az ügyben.
Német szakértő: módosítani kell a német alaptörvényt
A berlini Humboldt Egyetem professzora egy keddi berlini háttérbeszélgetésen rámutatott, hogy Németországban az alaptörvény rögzíti a menekültügy legfőbb elveit, aminek történeti okai vannak, és nemigen találni a nyugati demokráciákban hasonló szabályozást. A területet az alaptörvény 16/a paragrafusa szabályozza, amelynek 1. pontja kimondja, hogy a "politikai üldözöttek menedékjogot élveznek" Németországban.
Az alaptörvény megalkotói (1948-49-ben) a náci Németországból a harmincas években elindult menekülthullámra, valamint a kommunista uralom alá került országokból várható menekülthullámokra tekintettel emelhették be a menedékjog biztosításának követelményét az alaptörvénybe. A 16. paragrafust 1993-ban ugyan kiegészítették, de a főszabály nem változott: továbbra is csupán abból a négy szóból áll, hogy a "politikai üldözöttek menedékjogot élveznek".
Ez azonban az utóbbi hetek, hónapok folyamatai miatt nem maradhat így, széles körű társadalmi vitát kell indítani a szabály módosításáról. Ebben a vitában pedig érdemes lenne érvényre juttatni a római jog egyik alapvetését, mely szerint senki nem köteles a képességein, lehetőségein felül teljesíteni (ultra posse nemo obligatur), különben előállhat az a helyzet, hogy Németország a menekültügyi rendszer túlterheltsége miatt egyáltalán nem tudja teljesíteni a politikai üldözöttek és háborús menekültek védelmére vonatkozó alkotmányos kötelezettségét - fejtette ki Heinrich August Winkler.
Hangsúlyozta: sokkal jobb lett volna, ha szeptember elején a Magyarországról elindult menedékkérők beengedéséről szóló döntés meghozatalával együtt rögzítették volna, hogy Németország és Ausztria kizárólag egy előre meghatározott létszámú csoportot, egy "kontingenst" enged be Magyarországról, és hogy minden további kérdésre az európai uniós együttműködés keretében kell választ találni.
A történész Angela Merkel kancellárnak arra a kijelentésére, mely szerint a menedékjog nem ismeri a felső határ fogalmát, illetve a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatalnak (BAMF) a szíriai menedékkérők ügyeinek átvállalásáról szóló döntésére utalva megjegyezte, hogy bizonyos kijelentések és döntések Németországon kívül azok valódi tartalmától eltérő értelmet nyertek. Ehhez azonban az is hozzájárult, hogy senki nem hívta fel a figyelmet egy fontos körülményre, mégpedig arra, hogy Németország befogadóképessége nem korlátlan.
Mindennek következtében veszélybe került Németország hitelessége, és az a látszat keletkezett, hogy az uniós együttműködéssel szakítva "különútra" lépett - tette hozzá Heinrich August Winkler. Kiemelte, hogy a válságot az Európai Unió tagjai csak összefogással tudják megoldani.
A Németországba érkezett százezrek integrációjáról szólva hangsúlyozta, hogy a második világháború utáni menekülthullám - amikor több mint 10 millió német menekült érkezett az országba Európa keleti részéről - "szinte gyerekjáték" volt a mostani feladatokhoz képest.
A legfontosabb a német nyelv elsajátítása és a német, "nyugati" értékrend elfogadása. Ezen értékek közé tartozik például a férfiak és nők egyenjogúsága, a vallásszabadság és a véleményszabadság, amelyhez még a vallás bírálata is hozzátartozik, "akár karikatúrák formájában" - mondta Heinrich August Winkler.
Hasonló gondolatokat fogalmazott meg Joachim Gauck államfő is egy vasárnapi beszédében. "Már bízunk magunkban annyira, hogy nyíltan beszéljünk ezeknek a napoknak az alapvető dilemmájáról: segíteni akarunk és a szívünk nagy, de a lehetőségeink végesek" - mondta a szövetségi elnök.
Hozzátette: a menekültek között sokan lesznek, akik a beilleszkedésre törekednek, de lesznek olyanok is, akik majd "bírálják a szekularizmust (állam és egyház szétválasztását) és a modernséget, és ragaszkodnak származási régiójuk szokásaihoz és joghagyományához", némelyek pedig vélhetően radikalizálódnak, és a német törvényekkel szembeszegülő ideológiákat követnek.
"Nekik azt üzenem, hogy mi ebben az országban nem akarunk vallási fanatizmust, (...) a jogállam nem tűri el az erőszakot" - hangsúlyozta Joachim Gauck. Rámutatott: ugyanez érvényes a "jobboldali radikális gyújtogatókra és uszítókra".
Tízezren bujkálnak Svédországban
A tudósítás szerint összesen tizenhétezer migránsnak utasították el eddig a menedékkérelmét. „Egyre kevesebben hagyják el az országot azok közül, akik nem kaptak tartózkodási engedélyt” - jelentette ki Fredrik Bengtsson, a bevándorlási hivatal szóvivője.
Anders Danielsson, a bevándorlási hivatal főigazgatója felhívta az újonnan érkezőket, hogy tanúsítsanak felelős magatartást. „Azok, akiknek nincs joguk Svédországban maradni, át kell, hogy adják helyüket azoknak, akiknek van” - mondta. Sok menedékkérő, akinek elutasították a tartózkodási engedély iránti kérelmét, még évekig él törvénytelenül a királyság területén.
Danielsson hozzátette: „az esetek többségében a hatósági döntést megtámadták a hivatalnál és a bíróságon is. Egyszer azonban a menedékkérőnek vállalnia kell a felelősséget, és el kell fogadnia a hatósági és bírósági döntést” - hívta fel a figyelmet a svéd illetékes.
Szíriába építenék a táborokat a törökök
A törökök azután javasolják a menekültek ellátására és regisztrálására szolgáló táborokat, hogy az unió felvetette: Törökország területén történjék mindez. „Megmondtuk az európaiaknak, hogy semmiféle befogadóközpont nem lesz Törökországban” - jelentette ki Ahmet Davutoglu török kormányfő. Davutoglu az ENSZ New York-i székhelyén török újságíróknak azt mondta, hogy három konténerváros elegendő lenne háromszázezer menekült számára. Ha az EU állja ezeknek a konténereknek a költségét, akkor Törökország vállalja azok megépítését.
Renzi: Az igazi probléma Magyarország
