Irán is felmondja az atomalkut, ha az Egyesült Államok kilép

Mohamed Dzsavád Zaríf szerint ha ez bekövetkezne, akkor Iránt már nem köteleznék a megállapodásban foglalt nemzetközi kötelezettségek, így például szabadon folytathatná dúsítási tevékenységét a 2015-ös nukleáris megállapodásban megszabott határokon túlmenően.

Az iráni külügyi tárca vezetője emellett úgy fogalmazott: az atomalku felmondása alááshatja az Egyesült Államoknak Észak-Koreával utóbbi nukleáris leszereléséről folytatandó tárgyalásokat is, Zaríf szerint ugyanis az Egyesült Államok azt a látszatot keltené, hogy nem tartja be az ígéreteit a nukleáris megállapodásokra vonatkozóan.
 

Az interjúban Zaríf leszögezte, hogy Irán üdvözölte, hogy csökkenőben a feszültség a Koreai-félszigeten. Ugyanakkor szerinte az amerikai elnök (az iráni atomalku lehetséges felmondásával) azt a látszatot kelti, hogy az Egyesült Államok "nem szavahihető, nem megbízható tárgyalópartner", ami miatt "nem tekinthető partnernek semmilyen más globális egyezményt illetően sem".

Irán 2015 nyarán egyezett meg Németországgal, Kínával, Oroszországgal, az Egyesült Államokkal, Nagy-Britanniával és Franciaországgal atomprogramjának korlátozásáról az ellene életbe léptetett szankciók fokozatos feloldásáért cserébe. A megállapodást azonban a tavaly hivatalba lépett amerikai elnök többször is megkérdőjelezte.

Trump január közepén - miután aláírta a dokumentumot arról, hogy Irán betartotta a 2015-ben kötött nemzetközi megállapodásban foglaltak előírásait - közölte: amennyiben az elkövetkező 120 napban - május 12-ig - nem vizsgálják felül és nem korrigálják a megállapodás egyes passzusait, az Egyesült Államok egyoldalúan kilép az egyezményből.