Iraki kommandósok hatoltak be Moszulba

Szíriába vonulhat vissza az ISIS
Az Iszlám Állam Moszul majd Rakka elvesztése után várhatóan kizárólag szír területekre szorul majd vissza - mondta Kis-Benedek József nemzetbiztonsági szakértő kedden, az M1 aktuális csatornának nyilatkozva. A szakértő elmondta, az Iszlám Állam gyengülő katonai ereje ellenére továbbra is jól működteti propagandagépezetét, amelynek egyik eleme, hogy Marokkótól Indonéziáig magára vállal szinte minden terrorcselekményt.Kis-Benedek József kiemelte, az egyre keményebb európai fellépés miatt nem várható, hogy az Iszlám Állam erőteljesebben megjelenne a kontinensen, a terrorszervezet "leányvállalata" ehelyett elsősorban Közép-Ázsiában válhatnak aktívabbá.

A tüzérségi fegyverekkel, harckocsikkal és géppuskákkal megindított támadást harckocsi-elhárító rakétákkal és kézifegyverekkel viszonozták a dzsihadisták. Az iraki erők támogatására az amerikai vezetésű nemzetközi koalíció harci gépei a levegőből támadták az ISIS állásait.

Az Iszlám Állam több mint két évvel ezelőtt foglalta el Irak második legnagyobb városát, további nagy területekkel együtt, de mostanra Moszul maradt az egyetlen bástyája az országban. Ha ezt is elveszíti, akkor az lesz az egyik legnagyobb vesztesége a Szíriára is kiterjedő háborúban.

Az iraki különleges erők egyik parancsnoka, Számi el-Aridi a tudósítónak azt mondta, hogy emberei már be is hatoltak Gogdzsali negyedbe. A beljebb lévő Karama negyedbe vezető utakat a dzsihadisták elaknásították és eltorlaszolták betontömbökkel. Gogdzsaliban heves harcok folynak - tette hozzá.

A Moszul elleni ostromhoz, a város alatt az utóbbi két hétben csatlakoztak az iraki hadsereghez  a vele szövetséges kurd erők, bizonyos szunnita törzsek és az Irán támogatta síita milíciák.

Az amerikai erők becslése szerint Moszulban 3-5 ezer dzsihadista lehet, és további 1500-2500 egy külső védőgyűrűt alkot. Összesen ezer külföldi harcos lehet közöttük. Az ellenük felvonuló iraki erőknek és szövetségeseiknek a létszáma több mint 40 ezer.

Az ISIS megölte az iraki fegyveres erők negyven volt tagját Moszul közelében, és a holttestüket a Tigris-folyóba hajította - közölte kedden az ENSZ egyik emberi jogi szóvivője Genfben, helyi hírforrásokra hivatkozva.

Ravina Shamdasani azt is elmondta, hogy az Iszlám Állam 25 ezer civilt elszállított a Moszultól délre fekvő Hammam al-Alil városból a hétfőn alkonyulat utáni órákban teherautókon és buszokon, valószínűleg azért, hogy az állásainál élő pajzsként használja őket. A Tel-Afar kerület felé tartó teherautók többségét a járőröző légierő visszafordította, de néhány busz megérkezett Abu Szaifba, ami Hammam al-Aliltól 15 kilométerre északra van.

"Mély aggodalommal vagyunk ezekért a tízezrekért és más civilekért, akiket a jelentések szerint kényszerrel áthelyezett az Iszlám Állam az elmúlt két hét alatt. A fegyveresek egyre közelebb viszik az embereket Moszulhoz, és ott az állásaik közelében helyezik el őket, amelyek katonai célpontokká válhatnak" - mondta a szóvivő.

"Ez úgy tűnik, alátámasztja azt az állítást, hogy ezeket az embereket élő pajzsként tervezik használni" - mondta Ravina Shamdasani.

Az iraki fegyveres erők terrorelhárító különleges alakulata Moszul keleti részébe behatolva elfoglalta az állami televízió ottani állomását, az első fontos épületet a városban. "Ez jó jel Moszul lakosainak, ez az igazi kezdete a város felszabadításának" - mondta az Irakíja televíziónak Taleb Seghati al-Kenani tábornok.

Az iraki fegyveres erők október 17-én indították meg a hadműveletet az ország második legnagyobb városának a visszavételéért az Iszlám Államtól.

A megviselt város
A Tigris folyó partján fekvő Moszul Bagdadtól 350 kilométerre északra található, és az olajban gazdag Ninive tartomány székhelye. A Törökországot, Szíriát és Irakot összekötő kereskedelmi úton fekvő ősi város, Mezopotámia egykori központja finom szövetéről, a muszlinról vált világhírűvé. Moszul az Egyesült Államok 2003-as iraki inváziója után a mindennapos erőszak színhelyévé vált. Szaddám Huszein Baasz pártjának utolsó fellegvára az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet, majd az ISIS kezére került. A dzsihadisták itt kiáltották ki a kalifátus létrehozását 2014. június 29-én az általuk megszerzett iraki és szíriai területeken. A többségében kurdok lakta térségben fekvő, nagyrészt szunnita lakosságú Moszul hagyományosan színes, számos vallási és etnikai kisebbségnek otthont adó város volt. A dzsihadisták érkezésével több tízezren menekültek el a településről, köztük a keresztények, akik az ISIS ultimátumával szembesültek: muszlimmá válnak, különadót fizetnek, vagy fővesztés terhe mellett elhagyják a várost. A terrorszervezet az eretnekeknek tartott síitákat sem kímélte: a dzsihadisták megrongálták, lerombolták a gazdagon díszített síita szentélyeket és mauzóleumokat, például Jónás próféta sírhelyét és Sét szentélyét, aki a zsidó, keresztény és muszlim hagyományok szerint Ádám és Éva harmadik fia volt. 2015 februárjában a dzsihadisták filmre vették magukat, ahogy nekiesnek a moszuli múzeumnak, amely számos fontos emléket őrzött az asszír és a hellén korból. Az arabok 641-ben foglalták el a város, amelyet később a szeldzsukok, a mongolok, a perzsák és az oszmánok is meghódítottak. Az első világháború után Moszult a britek az általuk felügyelt Irakhoz csatolták, miközben a franciák szerették volna hozzácsatolni azt szíriai mandátumterületükhöz. Nagy-Britannia végül 1932-ben ismerte el Irak függetlenségét.

További harckocsikat és munkagépeket indított kedden a török haderő az iraki határhoz, a főként kurdok lakta délkelet-törökországi Sirnak tartomány Silopi körzetébe - jelentette a Dogan török hírügynökség katonai forrásokra hivatkozva.

Recep Tayyip Erdogan török elnök szombaton úgy fogalmazott, hogy Törökország megerősített katonai jelenléte az iraki határnál jelzés értékű lesz azon síita fegyveresek számára, akik az iraki Tal-Afar város felszabadítására törekednek az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet uralma alól. A területen jelentős számú türkmén lakosság él, amely történelmi és kulturális kapcsolatokat ápol Törökországgal. Bár a türkmének egy része az iszlám síita ágához tartozik, de szunniták is vannak közöttük, emiatt Ankara egy esetleges etnikai és felekezeti támadástól tart. Tal-Afar mintegy 85 kilométerre délre fekszik a török-iraki határtól. A Törökországgal szemközti iraki területek mind a Maszúd Barzani vezette Kurd Regionális Kormányzat fennhatósága alatt állnak, amellyel Ankarának jó a viszonya.

A harckocsi-szállítmány indulását követően Erdogan és Binali Yildirim török miniszterelnök rendkívüli találkozó keretében egyeztetett Ankarában, ami előzetesen nem szerepelt a keddi napirendjükben.

Észak-Irakban jelenleg átfogó nemzetközi hadművelet zajlik az IÁ kiűzésére Moszulból, amely kapcsán meglehetősen heves szóváltás alakult ki az utóbbi hetekben a török, illetve az iraki vezetés között. A beavatkozást az Egyesült Államok és az iraki kormányerők irányítják. Törökország ragaszkodott ugyan a részvételhez és azt állította, hogy tüzérségével, valamint légierejével csatlakozott az offenzívához, de Bagdad cáfolta ezeket. A török vezetés aggodalmát fejezte ki továbbá amiatt, hogy az iraki kormányerők síita fegyveresei tisztogatást tervezhetnek a többségében szunnita térségben. Bagdad ugyanakkor azt nehezményezi, hogy a Moszul közelében található Basika táborban török katonák állomásoznak, ami az iraki kormány szerint sérti az ország szuverenitását.

Az első török páncélosok Moszul ostromának október 17-ei kezdete előtt érkeztek az iraki határon fekvő Habur átkelőhelyhez.

Fikri Isik török védelmi miniszter az a Haber török hírtelevíziónak az újabb harckocsi-szállítmányra vonatkozóan azt nyilatkozta, hogy Törökországnak minden eshetőségre előre fel kell készülnie. Mint fogalmazott: a délkeleti határ megerősítése a terrorizmus elleni küzdelemmel és az iraki konfliktus fejleményeivel áll összefüggésben.

Sirnak tartomány a terrorszervezetként kezelt Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) szeparatista lázadói ellen folytatott török katonai beavatkozás egyik fő helyszíne. Ráadásul a PKK a török-iraki határtól 105 kilométerre délnyugatra található iraki Szindzsár város környékén is készül megvetni a lábát a keletebbre fekvő Kandil-hegység után.

Isik kijelentette: Törökországnak nem kötelessége saját határai mögött várakoznia és megteheti a szükséges lépéseket. A védelmi tárca vezetője ráadásul felvetette, hogy a Moszul melletti Basikába is további csapatokat küldhetnek, ha kell.

Az interjúban azt is jelezte, hogy Törökország 24 darab új F-35-ös lopakodó vadászbombázó beszerzésére készül az Egyesült Államoktól.