Külföld

Huszonhetek: Nem tárgyalható újra a brit kiválási megállapodás

Merkel: Fel kell készülni a brit kiválási megállapodás elmaradására is

Semmiképp nem tárgyalható újra a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszerét rögzítő szerződés - szögezték le az Egyesült Királyság kilépését követően is az Európai Unióban maradó tagállamok vezetői csütörtökön tartott brüsszeli egyeztetésüket követően.

A huszonhetek nyilatkozatukban kiemelték, hogy az ír-északír határellenőrzés visszaállításának megakadályozását célzó tartalékmegoldás, amely a brit belpolitikai konfliktus alapja, mindössze biztosítékként szolgál, esetleges aktiválása esetén is csak addig lenne hatályban, amíg szigorúan szükséges, s nem váltja fel egy jövőbeli egyezmény.

Mint írták, az EU-nak eltökélt szándéka, hogy mihamarabb tető alá hozzák az egyezséget a jövőbeli viszonyról a tervek szerint 2020. december 31-ig tartó átmeneti időszakban, és így egyáltalán ne is legyen szükség erre a megoldásra.

Megerősítették, hogy a cél a lehető legszorosabb partnerségi kapcsolat megőrzése az Európai Unió és az Egyesült Királyság között.

A bennmaradó tagországok a felkészülés fokozására szólítottak fel a rendezetlen kilépés, az úgynevezett "kemény Brexit" esetére.

Theresa May brit miniszterelnök hétfőn bejelentette, hogy elhalasztják a másnapra tervezett parlamenti szavazást a Brexit-megállapodásról, ugyanis ha megtartják, akkor azt az alsóház elutasítaná, ezért előbb tárgyalni próbál az uniós intézményekkel és a huszonhetekkel a képviselők nagy része által aggályosnak tartott elemekről. 

Szakértők azonban kételyeiknek adtak hangot azzal kapcsolatban, hogy a most elfogadott nyilatkozat elegendő lesz a londoni ratifikáció sikerre viteléhez.

Az EU-csúcs csütörtöki nyitónapjának munkavacsoráján a huszonhetek vezetői először meghallgatták a brit kormányfőt, kérdéseket tettek fel neki - ez közel egy órán át tartott -, majd szűkebb körben folyt tovább az egyeztetés. 

Brit kormánytisztviselők szerint May "politikai és jogi biztosítékokat" kért annak kiküszöbölésére, hogy országa az ír-északír pótmegoldás nyomán esetleg végleg "beleragadjon" egy vámuniós viszonyrendszerbe az EU-val.
A miniszterelnök rámutatott: a londoni parlamenti többség a rendezett kiválás pártján áll, megfelelő garanciákkal így még lehetséges lenne a kiválási szerződés jóváhagyása.

"Változtatni kell azon a felfogáson, hogy a pótmegoldás valamiképp csapdába ejtheti az Egyesült Királyságot. Amíg ez nem sikerül, addig az egyezményünk veszélyben van" - mondta.

"Az elmúlt két év során remélem sikerült bizonyítanom, hogy bízhatnak bennem, hogy azt teszem, ami helyes, attól függetlenül, hogy az politikailag mennyire nehéz számomra" - tette hozzá May névtelenül nyilatkozó illetékesek szerint.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke közölte, hogy a brüsszeli testület december 19-én közzétesz egy dokumentumot a felkészülés szempontjából hasznos információkkal.


Merkel: Fel kell készülni a brit kiválási megállapodás elmaradására is

Merkel újságíróknak nyilatkozva elmondta, a Theresa May brit kormányfővel folytatott megbeszélést követően 27-es körben tartott ülésen az uniós vezetők hangsúlyozták, hogy politikai biztosítékokra van szükség a brit kilépést (Brexit) követő, korábban 2020 végéig tervezett átmeneti időszakra vonatkozóan.

 

"Olyan jövőbeli kapcsolatot akarunk, amelyben mindkét fél szabadon fejlődhet" - fogalmazott a kancellár.

Elmondta: nem tudja megmondani, mikor lépne életbe az Egyesült Királyság és az EU közötti átfogó kétoldalú kereskedelmi megállapodás, de reményeik szerint még az átmeneti időszakban sor kerülhet erre. Hozzátette: a kilépési megállapodásba foglalt tartalékmegoldás célja, hogy közös vámuniós szabályozással elkerüljék az ír-északír határon hosszú évek óta nem létező vámellenőrzés visszaállítását abban az esetben, ha a brit kilépés után tervezett átmeneti időszak végéig nem lép életbe a kereskedelmi megállapodás.

"Nem nevezhetünk meg más határidőt. Csak azt mondhatjuk, hogy mindkét félnek el kell végezni a feladatait. Ez ránk is vonatkozik, de arra kérjük Nagy-Britanniát, jó javaslatokkal álljon elő, hogy ez elkerülhető legyen" - fogalmazott, utalva a vámellenőrzés visszaállításának elkerülésére.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke az ülést lezáró sajtótájékoztatóján kijelentette: az általa irányított testület fokozza a felkészülést az Egyesült Királyság esetleges megállapodás nélküli uniós kiválására, a "kemény Brexitre", ugyanis számolni kell minden forgatókönyvvel. Tudatta azt is, hogy december 19-én közzétesznek egy dokumentumot a felkészülés szempontjából hasznos információkkal.

Sebastian Kurz, a tagországok állam-, illetve kormányfőit magában foglaló Európai Tanács soros elnökségét betöltő Ausztria kancellárja elmondta, a 27-ek egyetértettek abban, hogy az Ír-szigeten, Észak-Írország és az Ír Köztársaság közötti határellenőrzés visszaállítását elkerülő tartalékmegoldás kizárólag ideiglenes lehet. Valamint megegyeztek abban is, hogy a kiválási feltételekről szóló megállapodást nem lehet újratárgyalni.
Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök távozásakor kijelentette, a tartalékmegoldás nem állandósulhat, mindenképpen ideiglenesnek kell lennie. A legjobb megoldás az lenne, ha nem is kellene alkalmazni, ezért tovább kell dolgozni Nagy-Britanniával ennek elkerülése érdekében - mondta.

Értesülések szerint az ülésen felvetődött egy újabb Brexit-ügyi rendkívüli uniós csúcstalálkozó összehívása január folyamán. Brit források szerint ugyanis a megállapodás elfogadásának január 21-i határideje előtt a brit alsóház elé kerül a Brexit-feltételekről szóló 585 oldalas egyezmény.

A luxembourgi kormányfő ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: Brexit-csúcs után nem lesz még egy Brexit-csúcs. Nem a csütörtöki volt az "utolsó vacsora", több találkozó lesz még Nagy-Britanniával, de semmiképpen sem lesz több tárgyalás a kilépési feltételekről szóló megállapodásról - mondta. "A tárgyalások lezárultak, finito" - fogalmazott.

A megbeszélések részleteit ismerő diplomaták tájékoztatása szerin Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője a külügyekkel foglalkozó munkaülésen közölte: a Koszovó és Szerbia közötti feszültségek enyhítése érdekében 2013-ban uniós közvetítéssel megkezdett párbeszéd jól halad, elérhető közelségbe került egy jogilag kötelező erejű megállapodás.

Ehhez azonban még számos feltételnek teljesülnie kell, amelyeknek nem kedvez, hogy pénteken a biztonsági erők hadsereggé alakításáról dönthet a koszovói parlament.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom