Külföld
Horvát belügyminiszter: A rendszer gyengeségeire világít rá a migránsválság
„Védelmet csak azok kaphatnak, akiknek valóban szükségük van rá"
Vlaho Orepic a tanácskozás utáni sajtókonferencián elmondta, Európának komoly módosításokat kell bevezetnie, hogy végleg megszüntesse a csempészútvonalakat és biztonságos migrációs útvonalakat hozzon létre.
A tárcavezető szerint az aktuális kérdésekre a megoldás „a közösség szóban rejlik”. Horvátországban 686 ezer illegális bevándorlót vettek nyilvántartásba a közelmúltban. Míg minden ország egyedül kereste a megoldást a migránsválságra, addig nem tudott sikereket elérni, ahogy viszont közösségben kezdett gondolkodni, a korábbi illegális migránsútvonalak megszűntek és jelenleg ellenőrzés alatt van a folyamat - hangsúlyozta Orepic.
„Arra a közös álláspontra jutottunk, hogy védelmet csak azok kaphatnak, akiknek valóban szükségük van rá" - jelentette ki a tárcavezető, majd hozzátette, hogy ehhez meg kell erősíteni az együttműködést, mégpedig információcserével, amelyhez erősebb és hatékonyabb információs rendszerre van szükség.
Sobotka: Meg fogjuk védeni a külső határainkat
Wolfgang Sobotka osztrák belügyminiszter elmondta: közös állásfoglalás, hogy meg kell védeni a határokat és az EU állampolgárait, a migránsoknak pedig biztonságos helyet kell kialakítani a hazájukhoz közeli országokban.
„El kell mondanunk a migránsoknak, hogy tudják, meg fogjuk védeni külső, schengeni határainkat” - szögezte le.
Klaas Dijkhoff, az EU soros elnökségét képviselő Hollandia bevándorlási minisztere úgy értékelte, hogy az unió a migránsválság kezdetén nem kezelte jól a helyzetet.
„A megoldás akkor született meg, amikor elkezdődött a határok védelme úgy, hogy a migránsok többé nem tudtak utat törni maguknak” - mondta. Ez volt az első lépés, a második pedig a török megállapodás - tette hozzá. A miniszter szerint meg kell állítani a migránsok áradatát, és azon kell dolgozni, hogy visszaküldhessék őket azokba az országokba, ahonnan jöttek.
A kétnapos miniszteri tanácskozásnak a migráció, a határvédelem és a terrorizmus elleni küzdelem volt a fő témája. A jelenlévők stratégiai célkitűzéseket fogalmaztak meg 2016-ra és közös nyilatkozatot is elfogadtak, amely a további együttműködés és párbeszéd irányelveit tartalmazza.
A közép-európai országok 2000-ben osztrák kezdeményezésre alakították meg a Salzburgi Fórum nevű belbiztonsági partnerséget, amelyet kilenc EU-tagállam hozott létre, Ausztria, Bulgária, Horvátország, Csehország, Magyarország, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Szlovénia.
Magyarországot az idei dubrovniki konferencián Pintér Sándor belügyminiszter képviselte. A konferencia kiemelt vendége volt Klaas Dijkhoff, és Dimitris Avramopoulos EU-biztos. A tanácskozásra meghívást kaptak a szomszédos országok képviselői is.
Horvátország először mint megfigyelő vett részt a fórumon 2006-ban, teljes jogú tagja 2012-ben lett a csoportnak. Horvátország az elnöklő szerepét Bulgáriától vette át az év elején, június 30-tól pedig a cseheknek adja át.