Külföld
Hollande: Putyin nem akarja elcsatolni Kelet-Ukrajnát
A francia elnök előrelépést vár az ukrán válság megoldásában az asztanai csúcstól
A Moszkva elleni szankciók feloldása a tét
Francois Hollande a France Inter rádióban beszélt hétfőn több témáról. Hangsúlyozta, hogy ha lesz újabb előrelépés az asztanai csúcson - ilyen volt szerinte a fogolycsere az ukrán hadsereg és az oroszbarát kelet-ukrajnai szakadárok között -, akkor fel kell oldani az Oroszországra kivetett szankciókat, de ha nem, akkor a büntetőintézkedéseknek maradniuk kell.
A csúcstalálkozón Hollande-on kívül Vlagyimir Putyin orosz és Petro Porosenko ukrán elnök, valamint Angela Merkel német kancellár ül tárgyalóasztalhoz.
A görögök kilépése nem lenne végzetes
Többen Európában úgy vélik, hogy ha a Sziriza győz - aminek nagy az esélye -, akkor az általa vezetendő új kormány nem akarja majd teljesíteni azokat a feltételeket, amelyekkel az ország hatalmas összegű nemzetközi pénzügyi mentőcsomaghoz jutott. Emiatt merült fel az, hogy Görögországnak egyáltalán bent kell-e maradnia az eurózónában - jegyezte meg az AP.
A görög eurózóna-tagságról amiatt beszélt, hogy egy sajtójelentés szerint a német kormány már úgy gondolja: az euróövezet túlélné, ha Görögország kilépne belőle. "A görögök döntenek a saját sorsukról, de vannak vállalások, amelyeket természetesen teljesíteni kell" - jelentette ki Hollanda arra a felvetésre reagálva, hogy esetleg a Sziriza radikális baloldali párt nyer a január 25-re kiírt, előrehozott parlamenti választásokon.
Hollande ismét elmondta a már sokszor ismételt nézetet, hogy az eurózónának inkább a növekedésre kell koncentrálnia, semmint a deficitcsökkentésre, de most hozzátette: el kell érni, hogy Európát ne a megszorítással azonosítsák.
Hollande elvetette azt az ötletet, miszerint Franciaországnak katonailag be kellene avatkoznia Líbiában. Ismét azzal érvelt, hogy e pillanatban elsősorban a nemzetközi közösségnek kell vállalnia a felelősséget azért, ami az arab országban történik és el kell érnie, hogy meginduljon ott a politikai párbeszéd és, hogy helyreállítható legyen a rend".
Moammer Kadhafi volt líbiai diktátor bukásához hozzájárult az a külföldi katonai beavatkozás, amelynek élén az akkor még Nicolas Sarkozy elnök irányította Franciaország állt - jegyezte meg az AFP hírügynökség.
Forrás: AFP, Reuters, MTI