Külföld
Hollande: Putyin a befolyását őrzi
Békülékenyebb hangot ütött meg a francia elnök Oroszországgal kapcsolatban, és komoly előrelépést vár az asztanai csúcstól
„Putyin nem akarja Oroszországhoz csatolni Kelet-Ukrajnát. Megmondta nekem. Nem kellene ezt elhinnem azután, amit a Krímben tett (a félsziget Oroszországhoz csatolásával – a szerk.), de a helyzet nem ugyanaz. A befolyását akarja megőrizni, és nem szeretné, hogy Ukrajna átálljon a NATO táborába” – jelentette ki Francois Hollande francia elnök a France Inter rádiónak adott szokatlanul hosszú, kétórás interjúban. Hollande elmondta, a Nyugat Moszkvával szemben támasztott igényei vezettek a jelenlegi geopolitikai patthelyzethez. A francia elnök beszélt továbbá arról, hogy ha lesz újabb előrelépés az asztanai csúcson – ilyen volt szerinte a fogolycsere az ukrán hadsereg és az oroszbarát kelet-ukrajnai szakadárok között –, akkor fel kell oldani az Oroszországra kivetett szankciókat, de ha nem, akkor a büntetőintézkedéseknek maradniuk kell.
A január 15–i csúcstalálkozón Hollande-on kívül Vlagyimir Putyin orosz és Petro Porosenko ukrán elnök, valamint Angela Merkel német kancellár ül tárgyalóasztalhoz. „Mi azt várjuk el Putyintól, hogy tartsa tiszteletben Ukrajna területi egységét, és hogy ne támogassa a szakadárokat” – tette hozzá a francia elnök.
Hollande kijelentésére reagálva Konsztantyin Koszacsov, az orosz parlament felsőháza külügyi bizottságának elnöke a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek kijelentette, hogy az európai vezetőknek a szankciók eltörléséről nem az érzelmek, hanem a józan ész alapján kellene dönteniük. Mint mondta, itt az ideje, hogy Brüsszel hallgasson a Magyarországról, Szlovákiából és Finnországból is érkező hangokra, „amelyek az elejétől fogva szkeptikusan viszonyultak a szankciókhoz”. Koszacsov szerint „az Európai Unióban új szakaszba érkezett az a felismerés, hogy a »pálcafegyelem« az EU-n belül nem mindig bizonyul a szervezet legjobb irányítási módszerének”.
Alekszej Puskov, az orosz parlament alsóháza külügyi bizottságának elnöke az Európai Unió Oroszországgal szembeni szankcióival kapcsolatban elmondta: az unió ezzel a „kiszámíthatatlanság érájába lépett”, amelynek két legkockázatosabb következménye az alacsony növekedési ráta, illetve Görögország esetleges kilépése az eurózónából.
Az ukránok számára vonzóvá tette a NATO-csatlakozás ötletét az ország keleti részén dúló polgárháború: a lakosság 53 százaléka támogatja a kezdeményezést, míg 22 százaléka ellenzi, holott két éve ennek éppen a fordítottja volt a helyzet – jelentette az ukrán média az IFAK ügynökség felmérésére hivatkozva.
Angela Merkel német kancellár Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnökkel találkozik csütörtökön Berlinben, hogy az Oroszországgal fenntartott kapcsolatokról, illetve az ukrajnai fejleményekről tárgyaljanak.