Külföld
Határellenőrzés és migráció-csökkentés volt a téma Brüsszelben
„Tíz napon belül kézzel fogható eredmények kellenek”
Dimitrisz Avramopulosz sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, az Európai Unió és Törökország közötti március 7-i rendkívüli migrációs csúcstalálkozóig a tagországok mindegyikének fokoznia kell erőfeszítéseit, hogy végre tudja hajtani a már korábban jóváhagyott intézkedéseket. Mint mondta, a menedékkérők tagállamok közötti áttelepítésének felgyorsítására van szükség. „Nincs időnk koordinálatlan cselekedetekre” - tette hozzá.
A találkozón egyetértettek abban, hogy fel kell gyorsítani a migrációs hullám megfékezéséről Törökország és az uniós tagállamok vezetői között tavaly novemberben létrejött egyezmény végrehajtását is.
A sajtóértekezleten Klaas Dijkhoff, az EU soros elnöki tisztét betöltő Hollandia menekültügyekben illetékes államtitkára elmondta, támogatják az uniós külső határok ellenőrzésének megerősítését célzó tervezetet. Az Európai Bizottság tavalyi javaslata a schengeni határellenőrzési kódex módosítására irányul, annak értelmében mindenkit, az uniós állampolgárokat is ellenőriznék a külső határokon.
A belügyminiszterek az állandó uniós part- és határőrizeti szerv létrehozásáról is megbeszélést folytattak. Az új ügynökség feladata az lenne, hogy nyomon követi a migrációs áramlásokat, azonosítja a gyenge pontokat, valamint válaszintézkedéseket hajt végre azokban az esetekben, amikor az EU valamely külső határát veszély fenyegeti.
Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa a tanácskozást követően kijelentette, hogy rendbe kell tenni a migrációs intézkedések jelenleg kaotikus végrehajtását. Hozzátette: a válságot minden szinten kezelni kell, ide értve a szíriai humanitárius segélyek eljuttatását és a Szíriával határos, millióknak menedéket biztosító országok további segítését is.
A tisztségviselő úgy vélekedett, hogy nagyobb hangsúlyt kell fektetni a bevándorlás törvényes lehetőségének megteremtésére. Az illegális migrációs nyomás csökkentése érdekében alternatívát kell nyújtani azoknak, akik Európába akarnak jönni. Ehhez rövid időn belül meg kell teremteni a törvényes kereteket - mondta az ENSZ menekültügyi főbiztosa.
Svéd belügyminiszter: A menekültek elosztása jó Magyarországnak és Lengyelországnak
Athén hazahívta bécsi nagykövetét
Konzultáció céljával hazahívta bécsi nagykövetét Görögország - közölte csütörtökön a görög külügyi tárca. Nikosz Kociasz külügyminiszter azért hívta haza a diplomáciai misszió vezetőjét, hogy „megőrizze a görög és az osztrák állam, illetve azok népei közötti baráti kapcsolatokat” - áll a közleményben. Görögország nem kapott meghívást a szerdán Bécsben rendezett, a migrációs válság lehetséges megoldásait tárgyaló nyugat-balkáni konferenciára.
„Ausztria megérti a Görögországban kialakult feszültséget, miután növekszik az országra nehezedő nyomás a migrációs áradat csökkentésében való részvétel miatt” - olvasható az osztrák külügyminisztérium közleményében. Minden országnak jogában áll visszahívni diplomatáit, ugyanakkor remélhetőleg Görögország átgondolja a történteket - tették hozzá.
Hasonló szellemben nyilatkozott erről Morgan Johansson svéd igazságügy- és bevándorlási miniszter is. "Úgy tűnik számomra, hogy az EU-ra nézve nagyon drámai a helyzet. Azt kockáztatjuk, hogy visszacsöppenünk a húsz évvel ezelőtti, a schengeni övezet fennállása előtti állapotba. Ha nem találunk közös megoldásokat, az felbomlasztja az egész schengeni rendszert, és ez sokba fog kerülni, nem utolsósorban a gazdaságnak. Ez leginkább azokat az országokat fogja sújtani, amelyek ezt (a döntést, vagyis a kvótarendszert) ellenzik. Ezzel tisztában kell lenniük" - mondta Johansson.Az európai uniós menekültelosztási rendszer megfelel a kelet-európai országok, elsősorban Lengyelország és Magyarország érdekeinek - jelentette ki Anders Ygeman svéd belügyminiszter csütörtökön az Európai Unió bel- és igazságügyi minisztereinek brüsszeli tanácskozásának megkezdése előtt. "Az elosztási rendszer Lengyelország és Magyarország érdekében áll. Leginkább az új tagállamok nyernek az Európai Unión belüli mozgásszabadsággal. Ha az EU nem lesz képes szavatolni külső határait, egyre több ország vezet be határellenőrzést, és akkor nem lesz schengeni rendszerünk" - mondta Ygeman.
Berlin: Jó az együttműködés Béccsel
Ausztria és Németország az egyes nemzeti intézkedések eltérő értékelésétől függetlenül egyetért abban, hogy a menekültválság kezeléséhez „közös, európai szintű eszközökre” van szükség - hangsúlyozta Thomas de Maiziere német belügyminiszter.
A belügyi tárca vezetője szerint „a potyautasok ideje lejárt”, és nem működik többé az a hozzáállás, hogy mindig „más államoktól, például Németországtól várják a problémák megoldását”.
De Maiziere elmondta, ha a március 7-ei EU-Törökország csúcstalálkozó sem hoz eredményeket, akkor „más közös európai megoldások után kell nézni”. Azt nem fejtette ki, hogy pontosan mire gondol. A belügyminiszter ugyanakkor elmondta, nélkülözhetetlennek tartja a működőképes határvédelmet a török-görög határon.
Fókuszban a külső határok védelme
A csütörtöki tanácskozáson a miniszterek tárgyalnak arról a rendeletjavaslatról, amelynek célja a külső határokon végzett ellenőrzések megerősítése. A rendeletjavaslatot, amely a Schengeni határellenőrzési kódex módosítására irányul, az Európai Bizottság 2015 decemberében terjesztette elő. A leendő rendelet az unión belüli biztonság fokozását kívánja szolgálni azáltal, hogy kötelezővé teszi az uniós polgárokra vonatkozó információknak az összes rendelkezésre álló adatbázisban való ellenőrzését.
Ezen kívül a miniszterek megbeszélést folytatnak az európai határ- és parti őrségről szóló, a uniós bizottság által szintén decemberben előterjesztett rendeletjavaslatról. Az ügynökség a Frontex és az uniós tagállamok erőforrásait egyesítené, feladata pedig az lenne, hogy nyomon kövesse a migrációs áramlásokat, azonosítsa a gyenge pontokat, valamint válaszintézkedéseket hajtson végre azokban az esetekben, amikor az EU valamely külső határát veszély fenyegeti.
Szakértő: Ausztria menekültpolitikai héjává vált
A Budapesti Corvinus Egyetem tanára szerint Ausztria "menekültpolitikai galambból menekültpolitikai héjává vált". Kiss J. László elmondta, hogy az osztrákok jelentős bevándorlási szigorításaikkal "keményvonalasok" lettek. Sok német politikus is Ausztria mellé állt, és a német kormánypárt sem egységes a migráció kérdésében. "Mégis összetartást kell mutatniuk a tagoknak, mert március 13-án három tartományban is választást tartanak" - mondta el, hozzátéve, hogy "kisebb politikai földrengés várható", mert a közvélemény-kutatások azt jelzik, hogy az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű párt komoly eredményeket érhet el a voksolásokon.
A tanácskozáson részt vevő miniszterek megtárgyalják a szerdán Ausztria, Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Koszovó, Horvátország, Macedónia, Montenegró, Szerbia és Szlovénia illetékesei által Bécsben elfogadott közös nyilatkozatot, amely szerint határozottan csökkenteni kell a balkáni útvonalon zajló migrációs áradatot.
A bécsi megbeszélésen részt vevő illetékesek kijelentették, hogy a védelemre szorulóknak a származási országukhoz a lehető legközelebb kell védelmet nyújtani. Kiálltak amellett, hogy az európai országoknak egyenlő arányban kell viselniük a menekültügyi terheket, azonban a korlátozott befogadási és ellátási lehetőségek miatt, valamint a lehetséges stabilitási kockázat miatt nem lehet a menekülteket ellenőrizetlen mennyiségben befogadni. Kijelentették azt is, hogy a menekültjog nem jogosít fel arra, hogy szabadon lehessen megválasztani a célországot. Hangsúlyoztákl továbbá, hogy a menekültáradat csökkentésével enyhíteni kell a tranzitországokra eső nyomást is, fokozni kell az együttműködést és a kölcsönös támogatást, valamint közös szabályrendszer alapján kell kitoloncolni a menekülteket.