Külföld
Hadihajókkal fékezné meg London az embercsempészeket
Tizennégy újabb befogadóközpontot nyit Athén
David Cameron brit miniszterelnök hivatala hétfőn bejelentette, hogy a királyi haditengerészet Mounts Bay nevű partra szállító hajója és a brit tengeri határrendészet két kisebb naszádja tart a térségbe, ahol napokon belül elkezdik tevékenységüket. A Mounts Bay fedélzetéről egy Wildcat típusú helikopter is segíti a felderítést.
A NATO hajói hétfőtől akcióban
A NATO kibővített égei-tengeri missziójában részt vevő hajók hétfővel megkezdik tevékenységüket a görög és török part menti vizeken - jelentette be Jens Stoltenberg, a katonai szervezet főtitkára Brüsszelben.
"Fokozzuk együttműködésünket az Európai Unió határvédelmi ügynökségével, a Frontexszel, és növeljük a küldetésben részt vevő hajók számát" - mondta Stoltenberg a görög és török partok közelében az embercsempész-hálózatok ellen indított tengeri műveletről.
A NATO-főtitkár üdvözölte, hogy Franciaország és Nagy-Britannia úgy döntött, hadihajókat bocsát a misszió rendelkezésére, a jelenleg három hajóból álló kötelék támogatására. A Németország vezette tengeri műveletben eddig kanadai, török és görög hajók vettek részt.
Stoltenberg emellett arról is beszámolt, hogy a szíriai válságra való tekintettel a NATO fokozni fogja hírszerzési és megfigyelési tevékenységet a török-szíriai határ mentén.
A Downing Street hétfői közleménye szerint a kötelék feladata a menekülteket tengeri úton Görögországba szállító embercsempészek azonosítása, és az összegyűjtött információ átadása a török parti őrségnek, hogy ennek hajói megállíthassák az embercsempészetre használt hajókat. A londoni miniszterelnöki hivatal hangsúlyozta, hogy februárban naponta átlagosan 1800 - az év eleje óta eddig összesen 116 ezer - migráns érkezett Görögországba az Égei-tengeren, ezért kell "megtörni az embercsempészek üzleti modelljét".
A Downing Street szerint emellett meg kell törni azt a felfogást is, hogy ha valaki feljut egy hajóra, az le is telepedhet Európában, és ennek eszköze a csempészbandák szétzúzása, valamint az illegális migránsok visszaküldése minél nagyobb számban. Ehhez a török kormányt is segíteni kell, tekintettel arra, hogy Törökország már 2,6 millió migránsnak nyújt menedéket, de technikai segítségben kell részesíteni Görögországot is a menedékkérők folyamodványainak gyorsabb feldolgozása és az illegális migránsok visszaküldésének felgyorsítása végett - áll a Downing Street hétfői bejelentésében.
A kormányfői hivatal közleménye idézi David Cameron miniszterelnök személyes üzenetét is, amely szerint Nagy-Britannia - mivel nem tagja a schengeni övezetnek - közel sem szembesül olyan migrációs nyomással, mint más európai országok, de Londonnak ettől függetlenül segítenie kell, ahol csak tud.
A Downing Street tájékoztatása szerint a Mounts Bay vezette kötelék német, kanadai, török és görög haditengerészeti egységekkel együtt vesz részt a kijelölt tengeri térség figyelésében. A brit miniszterelnöki hivatal hangsúlyozza, hogy ez az első összehangolt NATO-művelet a migránsválság kezdete óta.
Athén tizennégy új befogadóközpontot nyit meg a héten
Görögországban regisztrált mintegy 150 menedékkérő érkezik hétfőn Franciaországba az uniós áthelyezési mechanizmus keretében - jelentette be Bernard Cazeneuve francia belügyminiszter. "Eddig Franciaország fogadott be a legnagyobb számban áthelyezett menekülteket, közülük 152-en március 7-én hétfőn érkeznek hazánkba Görögországból, és menedékkérőknek fenntartott befogadóközpontokban kerülnek elhelyezésre több francia régióban" - írta a tárcavezető. A hétfőn érkezőkkel együtt háromszázra tehető azoknak a menedékkérőknek a száma, akiket Franciaország a tavaly nyáron elfogadott európai áthelyezési program keretében vett át.
A bejelentéssel párhuzamosan Jean-Marc Ayrault külügyminiszter azt hangsúlyozta, hogy Franciaország "nem csak egyszerűen be kívánja tartani az ígéretét" a menekültek átvételét illetően, hanem "nagyobb kezdeményezéssel fel akarja gyorsítani" a folyamatot. "Kivesszük a részünket, de kezdeményezőbbnek kell lenni. Mégpedig azért, mert a menedékkérők befogadására megvannak az eszközök Franciaországban" - mondta a külügyminiszter a France Inter közszolgálati rádióban. "Fel kell például ajánlani Görögországnak, hogy azok az emberek, akik regisztráltak a hotspotokban, és akik jogosultak menekültstátuszra, átjöhetnek Franciaországba" - tette hozzá.
Szijjártó Péter: Képmutatás jellemzi Európát
Jelenleg képmutatás jellemzi Európát: azt nevezik szolidárisnak, ha egy ország fittyet hány a közös schengeni szabályokra, az európai biztonságra, valamint napi több ezer bevándorlót enged be a kontinensre, vagy szállít át szomszédos országokba - hangoztatta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
A tárcavezető abszurdnak tartja, hogy miközben egy repülőtéri ellenőrzés alkalmával még a fogpasztát is ki kell rakni átlátszó zacskóba, Európa külső határain naponta ezreket engednek be anélkül, hogy tudni lehetne, „kik ők, milyen céllal jönnek és mit hoznak”.
Szijjártó Péter szerint a szolidaritás többek között a közös szabályok betartását és a szomszédos országok folyamatosan növekvő terhelésének megakadályozását jelenti, ebben a tekintetben pedig Magyarország az egyik legszolidárisabb, mivel az országon keresztül egyetlen illegális bevándorló sem érkezik Ausztriába vagy Németországba.
Megnyílt az első humanitárius tábor Franciaországban
Megnyílt az első, nemzetközi normáknak megfelelő migránstábor az észak-franciaországi Grande-Synthe-ben, alig negyven kilométerre Calais-tól, ahol második hete folyik a dzsungelnek is nevezett sátortábor felszámolása.
A fából épült, fűtött, árammal ellátott, fürdőszobás bungalók négy személyesek, a táborhoz egy közösségi konyha étteremmel, egy elsősegélyhely és egy iskola is tartozik. Ide költözteti át az önkormányzat három nap alatt mintegy száz önkéntes és öt busz segítségével azt a több mint ezer iraki kurd migránst, akik a településtől mintegy másfél kilométerre, az autópálya mentén egy, a calais-ihoz hasonló, illegális nyomortelepen élnek. A sátortábort az önkormányzat kérésére az átköltöztetés után felszámolja a rendőrség.
Az első franciaországi humanitárius tábort az Orvosok Határok Nélkül nevű nemzetközi humanitárius szervezet és Grand-Synthe önkormányzata finanszírozta, a telepet az Utopia56 nevű egyesület működteti. Ez a szervezet felelős egyébként a legnagyobb franciaországi nyári könnyűzenei fesztivál, a Vieilles Charrues működtetéséért is, amelyen nyaranta több száz önkéntes működik közre. Az önkormányzat azt reméli, hogy a professzionális fesztiválszervezőknek köszönhetően szervezettebb lesz a táborban az étel- és ruhaosztás.
"Jelenleg 220 bungaló áll rendelkezésre, s azt reméljük, hogy rövid távon 375 bungaló lesz" majd - mondta Angélique Muller, az Orvosok Határok Nélkül koordinátora.
A humanitárius tábor 3,1 millió euróba került, amelyhez az Orvosok Határok Nélkül 2,6 millió euróval, Grande-Synthe városa pedig félmillió euróval járult hozzá.
"A szervezettséggel bebizonyítjuk az államnak, hogy nincs szükség tízmillió euróra egy-két ezer migráns méltó körülmények közötti elhelyezéséhez" - mondta az Orvosok Határok Nélkül koordinátora a Le Monde című napilapnak adott interjúban.
A calais-i dzsungel mentén a prefektúra által felállított fűtött konténerekkel ellentétben a Grand-Synthe-i telep nyitott, nem őrzik a hatóságok, a táborlakóktól nem vesznek ujjlenyomatot, nem regisztrálnak senkit.
Az új tábor megnyitásával párhuzamosan Calais-ban hétfőn továbbra is jelentős rendőri készültség mellett folytatódott a sátortábor déli részének fokozatos felszámolása, amit hétvégére felfüggesztettek a hatóságok.
Az állam által megbízott magáncég egyesével takarítja el a sátrakat, amit a rendőri kordon mögül figyelnek a migránsok, akiknek egy része táblákkal tiltakozik a felszámolás ellen. Kilenc iráni, akik múlt héten a szájuk bevarrásával tiltakoztak, jelezték, hogy éhségsztrájkba kezdtek.
A 18 hektáros "dzsungel" 7,5 hektáros déli részének felszámolása február 29-én kezdődött meg és várhatóan három hétig tart, eddig a terület negyedét ürítették ki a hatóságok.
A Nagy-Britanniát Franciaországgal összekötő Csatorna-alagút francia oldalán található kikötőváros egykori szeméttelepén tavaly tavasszal illegálisan kialakult, de a hatóságok által mostanig megtűrt sátortábor mellett január elején állított fel a prefektúra 125 fűtött lakókonténert, amelyekben 1500 embernek tudnak szállást biztosítani, még 150 hely szabad. A hatóságok ide akarják beterelni az elsősorban Szíriából, Afganisztánból, Szudánból és Eritreából érkezett migránsokat, vagy pedig az ország távolabbi részein található mintegy száz befogadóközpontban ajánlanak fel nekik szállást, abban az esetben, ha a migránsok lemondanak arról, hogy átjussanak Nagy-Britanniába, és menekültkérelmet nyújtanak be Franciaországban. A felszámolás kezdete óta 138-an, október óta 2700-an fogadták el ez utóbbi megoldást.
Hétfőn délután mintegy ötszáz calais-i vállalkozó tiltakozott Párizsban amiatt, hogy a több ezer migráns jelenléte miatt jelentősen visszaesett a turizmus a városban és csökkent az üzletek és vendéglátóhelyek forgalma. A tiltakozók állami segítséget követelnek a bevételkiesések kompenzálására. Natacha Bouchart polgármester jelezte, hogy Francois Hollande államfő adókedvezményeket ígért a helyi vállalkozóknak, akik a pénzügyminisztérium épülete elé vonultak, ahol "a rendkívüli gazdasági katasztrófaállapot" kihirdetését is követelték Calais környékére.
Akár erőszakkal is megvédhető az uniós külső határ az osztrák alkancellár szerint
Az alkancellár minderről az ATV osztrák televízió politikai műsorában beszélt, amelyet a csatorna hétfőn későn este tűz műsorra.
Az uniónak az a feladata, hogy szükséghelyzetben jelét adja, hogy egy határ valóban határvonalat jelent - jelentette ki a néppárti politikus és hozzátette: lehetőség szerint azonban kíméletesen, emberéletek veszélyeztetése nélkül kell eljárni. Mitterlehner szerint az erőszakot nem lehet elrettentésként alkalmazni.
Az osztrák politikus hangsúlyozta, hogy törekszenek rá, de elmondása szerint nem lát arra garanciát, hogy a schengeni egyezmény még 2017-ben is érvényben lesz.
Az alkancellár szerint nem volt más választása Ausztriának, ezért vezette be a menekültek befogadásának felső határát. Kijelentette: Ausztria és Szlovénia nem lehet egész Európa előszobája.