Külföld
Ha Bécs és Ljubljana lezárja a határokat, Zágráb sem fogad migránsokat
Ankara és Athén megállapodott
A török és görög kormányfő megállapodott a menekülttragédiák megelőzését célzó
Törökország és Görögország a jövőben együttműködik annak megelőzése érdekében, hogy az Égei-tengeren újabb tragédiák történjenek az Európába tartó menekültekkel - jelentette be szerdán Ankarában a két ország kormányfője.
Ahmet Davutoglu török és Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök a találkozójukat követő közös sajtótájékoztatón ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a menekültek által jelentett terhet nem viselheti kizárólag Törökország és Görögország, a felelősségvállalásból ugyanis a többi európai nemzetnek is ki kell vennie a részét. Davutoglu közölte, hogy a két ország hamarosan Németországgal közösen tárgyal majd a menekültválságról, és egyúttal bejelentette azt is, hogy februárban Görögországba utazik.
Osztrák belügyminiszter: Európának le kell mondania a szíveslátás kultúrájáról
Európának le kell mondania a szíveslátás kultúrájáról, a kontinens ugyanis már nem tud több menekültet befogadni - jelentette ki Johanna Mikl-Leitner szerdán a bolgár fővárosban, Szófiában, ahol a Salzburgi Fórum kétnapos belügyminiszteri konferenciáján vesz részt.
Az osztrák tárcavezető a rendezvény megnyitóján hangsúlyozta, hogy a terrorizmus és a menekültválság legyőzése olyan kihívás, amellyel egyetlen ország sem tud egyedül megbirkózni.
"Ezért közös megoldásokat kell keresnünk" - hangsúlyozta Mikl-Leitner. Hozzátette: "Európa egyedül nem tud minden menekültet befogadni."
Az osztrák tárcavezető egyúttal felszólított a menedékkérők rendezett regisztrációjára és elhelyezésére. "Garantálnunk kell a biztonságunkat, és fel kell lépnünk a csempészek ellen" - mondta.
Az osztrák miniszter kitért a védelemre szoruló emberek és a migránsok különválasztásának szükségességére, utóbbiaknak ugyanis nincs esélyük arra, hogy menekültstátust kapjanak. "Ezért kellenek a hot spotok (uniós regisztrációs központok)" - szögezte le.
Mikl-Leitner a hét végi párizsi merényletsorozattal kapcsolatban azt mondta, hogy a terror Európa szívét találta el, és nem először történik ez meg. "Bár a terrorizmus elleni harcot szakértők vezetik, szoros együttműködésre és jobb információcserére van szükségünk Európában" - mondta.
Ciprasz ismételten hangsúlyozta annak szükségességét, hogy Törökországban is létesítsenek európai uniós regisztrációs központokat, úgynevezett hot spotokat, lehetővé téve így a menekülteknek azt, hogy biztonságban elhagyhassák Törökországot. Davutoglu nem nyilatkozott a török kormány ezzel kapcsolatos álláspontjáról. A görög kormányfő egyúttal azt is kérte török kollégájától, hogy Ankara lépjen fel hatékonyabban az embercsempészek ellen.
Év eleje óta már több mint 650 ezer migráns indult útnak Törökországból - Görögország érintésével - Nyugat-Európába, és közülük sokan belefulladtak az Égei-tengerbe.
A török kormányfő arról is beszélt, hogy a két országnak most lehetősége van arra, hogy Ciprus megosztottsága ügyében cselekedjen. Ezt alátámasztja az egyedül Ankara által elismert Észak-ciprusi Török Köztársaság külügyminiszterének, Emine Colaknak szerdai nyilatkozata is, amely szerint Ciprus minden eddiginél közelebb áll ahhoz, hogy pontot tegyen a négy évtizede tartó megosztottsága végére. A Reuters brit hírügynökségnek nyilatkozó Colak azt mondta, a szemben álló felek akár jövő májusra, egy népszavazást követően megegyezhetnek a megállapodás szövegéről. "Óvatos derűlátás jellemez minket. Azt gondoljuk, hogy most közelebb vagyunk (a megállapodáshoz), mint bármikor máskor" - hangsúlyozta.
Ciprus megosztottsága folyamatos feszültségforrás Görögország és Törökország között, és az egyik akadálya Törökország európai uniós csatlakozásának.
Ciprasz a Davutogluval folytatott megbeszélését követően elmondta, hogy hazája - bizonyos feltételek teljesülése mellett - "pozitív fényben" látja Törökország európai integrációs törekvéseit.
A görög kormányfő kedden érkezett Isztambulba, ahol aznap este Davutogluval együtt megtekintette a Törökország-Görögország barátságos labdarúgó-mérkőzést. A meccset azonban beárnyékolta, hogy néhány török szurkoló kifütyülte a görög csapatot a párizsi merényletsorozat áldozatainak tiszteletére tartott egyperces csend alatt. Ciprasz szerdán utazott tovább Ankarába, ahol még Recep Tayyip Erdogan török elnökkel is megbeszélést folytat.
Egy német határzár esetén Horvátország sem fogad migránsokat
Amennyiben Ausztria vagy Szlovénia lezárja határait, mert Németország úgy dönt, hogy nem enged be területére több menekültet, Horvátország sem fogadhatja tovább a migránsokat - jelentette ki Ranko Ostojic horvát belügyminiszter.
A belügyminiszter megismételte korábbi nyilatkozatát, miszerint nem támogatja a drótkerítést, de Zágráb nem fogja megengedni, hogy az országban több tízezer migráns torlódjon fel.
A Vecernji List meg nem nevezett rendőrségi forrásra hivatkozva azt írta: „ha Ausztria és Szlovénia lezárja határait, akkor Horvátországnak is ezt kell tennie, de azt senki sem tudja, hogyan”.
Szerbia és Horvátország között több száz kilométeres határ húzódik, a horvát-boszniai határ pedig több mint ezer kilométer hosszú.
A forrás szerint mivel Horvátország nem épített kerítést, Szerbia bárhol ráengedheti Horvátországra ellenőrizetlenül a migránsokat, ami pedig „igazi katasztrófához vezethet”.
A lap úgy véli: Horvátország és Szerbia is könnyen gyűjtőközponttá válhat, a kormány pedig jobban tenné, ha szomszédos országoktól - Magyarországtól és Szlovéniától - megérdeklődné, „hol lehet a legolcsóbban drótot vásárolni”.
Közben Ljubljana továbbépíti a kerítést Horvátországgal közös határán
Bostjan Sefic, a szlovén belügyminisztérium államtitkára újságíróknak nyilatkozva elmondta: a tervezett nyolcvannyolc kilométer hosszú műszaki akadályból hétfőig huszonhat, kedden pedig újabb tizenegy kilométert építettek meg.
Inetgrációs tervet készítettek az osztrákok
A menekültek társadalmi befogadására készítettek tervet Ausztriában. A szakértők által kidolgozott, ötven pontból álló integrációs terv sarokpontjait a Die Presse című napilap ismertette szerdán, hivatalosan csütörtökön mutatják be.
A szakértők szerint a menekültek integrációját, az együttélés alapértékeinek, valamint az ország nyelvének elsajátítását az óvodai nevelés alatt kell elkezdeni. Az óvodákat emiatt köteleznék arra, hogy az alapításkor lefektessék az általuk képviselt világnézeti elveket.
Az osztrák külügyi és integrációs minisztérium adatai szerint Bécsben százötven olyan óvoda van, amely iszlám elvek szerint nevel, azonban arról, hogy pontosan hány iszlám óvodai pedagógus és milyen képzettséggel dolgozik az országban, eddig még nem született felmérés. A bécsi egyetem várhatóan év végéig elkészíti tanulmányát, amely a bécsi kisgyerekek óvodai nevelésével foglalkozik, részletesen kitérve az ott alkalmazott pedagógia elvekre.
A szakértők által összeállított terv szerint az iskolákban a bevándorlók az osztrák demokráciafelfogásról és az emberi jogokról szóló politikai képzésben részesülnének, továbbá etikai oktatást is kapnának. Azokat a diákokat pedig, akiknél észlelnék, hogy szélsőséges eszmék iránt mutatnak érdeklődést, külön feladatokkal és iskolán kívüli foglalkozással próbálnák lekötni.
A menekültstátusszal rendelkezők számára olyan tanfolyamokat tartanának, amelyek bemutatják a társadalmi együttélés szabályait és a magatartásmintákat.
A szakértők szerint szorgalmazni kell továbbá az európai értékekkel és az alkotmánnyal összhangban lévő iszlám vallás megélését, és figyelemmel kell követni azon iszlám hátterű szervezeteket, amelyek a menekültek közül szeretnének tagokat toborozni.
A Die Presse által közölt adatok szerint a csaknem 8,5 milliós Ausztria lakosságának hat százaléka muszlim, és a közösség fele osztrák állampolgársággal is rendelkezik. A MedienServicestelle nevű osztrák portál nyáron közölt adatai alapján Ausztria iszlám lakosságának többsége török és bosnyák származású, a muszlimok mintegy 400 szervezetbe és egyesületbe tömörülnek.
Dienstbier: Zeman a cseh társadalom fasizálódásának táptalaját készíti elő
Milos Zeman cseh államfő nyilatkozataival a cseh társadalom fasizálódásának táptalaját készíti elő - vélekedett Jirí Dienstbier cseh emberi jogi miniszter szerdán az elnök keddi beszédére utalva.
A szociáldemokrata miniszter szerint Zeman több nyilatkozata idegen- és iszlámellenes érzelmet vált ki a társadalomban. Az államfő kedden beszédet mondott az Iszlámellenes Blokk rendezvényén, és ezzel a miniszter szerint minden határt átlépett.
Kedden elhangzott beszédében Zeman a többi között azt hangsúlyozta, hogy nem lenne szabad megbélyegezni és iszlámellenesnek, rasszistának vagy fasisztának minősíteni azokat, akik ellenzik a migránsok befogadását. Úgy vélte, tisztelni kell az ilyen nézeteket is.
Dienstbier rámutatott: Csehországban jelenleg több tízezer muzulmán és nincs velük semmi gond. A miniszter úgy véli: az elnöknek meg kellene nyugtatnia a társadalmat, és keresnie a közös megoldást.
"Soha nem tudtam elképzelni, hogy államfőnk a szélsőséges nézeteket fogja támogatni, ily módon megosztja a társadalmat és félelmet kelt az emberekben" - fogalmazott Jirí Dienstbier újságírók előtt Prágában.
"Nem tudom elképzelni, hogy bármely civilizált országban így lépne fel az államfő, és a társadalom gyűlölködő csoportjait támogatná" jelentette ki az emberi jogi miniszter.
Martin Konvicka, az Iszlámellenes Blokk vezetője a napokban egy röplapon úgy fogalmazott, hogy "lisztté kellene őrölni a muszlimokat". Megerősítette: az Iszlámellenes Blokk célja, hogy "megtisztítsa" Csehországot a muzulmánoktól.
A cseh államfő részvételét az Iszlámellenes Blokk rendezvényén a cseh politikusok többsége és a szerdai prágai sajtó is egyaránt bírálta és kifogásolta.
Jirí Ovcácek, az államfő szóvivője ugyanakkor azt hangsúlyozta: Dienstbier szerdai nyilatkozatával ismét bebizonyította, hogy nem ismeri a cseh emberek aggodalmait.