Gorbacsov: Európának új biztonsági felépítményre van szüksége

Az egykori szovjet elnök, Mihail Gorbacsov a politikai válság áthidalására és egy új európai biztonsági felépítmény létrehozására szólította fel a Nyugatot és Oroszországot. Gorbacsov! a Novaja Gazeta című kormánykritikus orosz napilapban reményteljes fejleménynek nevezte a szíriai fegyvernyugvást és az iráni atomprogram körüli viták elcsitulását, az amerikai-orosz kapcsolatok jelenlegi, aggasztó állapotáért pedig az Egyesült Államokat tette felelőssé: „Minden azzal kezdődött, hogy a Nyugat kikiáltotta magát a hidegháború győztesének” – mondta.! Szerinte a problémák forrása a két fél közti bizalom megrendülése, Oroszország elszigetelése pedig felesleges és lehetetlen, hiszen szükség van rá a problémák megoldásához. A politikus eközben „valódi demokrácia” felépítésére szólította fel a moszkvai vezetést. A tekintélyelvű kormányzási stílus gazdasági és politikai zsákutcába vezette az országot – vélekedett.

Szerdán ünnepli nyölcvanötödik születésnapját

Számos cikk, tanulmány mellett több könyvet publikált. Az 2012-ben megjelent, Egyedül önmagammal című kötetének számottevő részét 1999-ben leukémiában elhunyt, szeretett feleségének, Raiszának szentelte. A Kreml után című, 2014 novemberében megjelent könyve a Szovjetunió széteséséhez vezető hatalmi harcról szól. A szerző a kötet moszkvai bemutatóján Vlagyimir Putyin orosz elnököt is értékelte, többek között azzal vádolta, hogy Istennek képzeli magát. 

Mihail Szergejevics Gorbacsov március másodikán tölti be nyolcvanötödik életévét. A szovjet párt- és állami vezető történelmi szerepet játszott az egykori Szovjetunióban és szövetségi országaiban fennálló, úgynevezett szocialista társadalmi berendezkedés felszámolásában.

Gorbacsov orosz paraszti családban született 1931-ben. Jogász végzettséget szerzett, és még egyetemi évei alatt csatlakozott a Szovjetunió Kommunista Pártjába (SZKP), 1970 áprilisában pedig a sztavropoli határterület pártbizottságának első titkára lett. Egy évvel később beválasztották a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságába (SZKP KB). Itt mezőgazdaságért felelős KB-titkár lett, 1980 októberétől pedig már teljes jogú állandó tagként vehetett részt a Politikai Bizottság (PB) ülésein. Szovjet viszonylatban szokatlanul fiatalon, ötvennégy éves korában ért a csúcsra: Viktor Csernyenko halála után, 1985. március 11-én az SZKP KB őt választotta főtitkárává. Emellett a Legfelsőbb Tanács Elnökségének, a szovjet kollektív államfői testületnek az elnöke lett.

Fiatalos lendülete, kezdeményezőkészsége új színt kölcsönzött a szovjet bel- és külpolitikának, véget vetett a brezsnyevi pangás időszakának. Két fontos jelszaváról vált híressé, amelyeket 1986-ban hirdetett meg: az egyik a peresztrojka, tehát átalakítás, amelynek célja a gazdasági-politikai élet gyökeres átszervezése, a másik a glasznoszty, a nyilvánosság, amely a politika társadalmi ellenőrzését jelenti. A gorbacsovi „új politikai gondolkodás” egyik központi eleme volt az a tétel, hogy minden népnek „szuverén joga van a választásra”. Irányításával a Szovjetunió eljutott a többpártrendszer bevezetéséig, a demokratizálódás kibontakozásáig. A politikai rendszer megreformálása keretében bevezették az államfői intézményt, s 1990. március 15-én a pártfőtitkár Gorbacsovot választották a Szovjetunió első és egyben elnökévé. Az általa elindított változások hatására ért véget a kelet-közép-európai régióban a szocialista társadalomépítési kísérlet, az 1989. decemberi máltai találkozón pedig George Bush amerikai elnökkel lezártnak nyilvánította a hidegháború korszakát. Gorbacsov 1990. október 15-én Nobel-békedíjat kapott a kelet-nyugati kapcsolatok átalakulásában játszott szerepe miatt, továbbá azért, mert a szovjet társadalom nagyobb nyitottságának megteremtésével hozzájárult a nemzetközi bizalom megerősödéséhez. Kiengedte a szellemet a palackból, ám az így felszabadult erők őt magát is félresöpörték. A konzervatív tábor 1991. augusztusi moszkvai puccskísérletét a pártfőtitkári tisztség elvesztése árán még politikailag ugyan túlélte, de az őt megmentő Borisz Jelcin orosz elnök néhány hónap múltán „kihúzta alóla” országát. A Független Államok Közösségének 1991. december 8-i megalakulása után, december 25-én lemondott a Szovjetunió elnöki tisztségéről.

Az ezutáni időszakban is folyamatosan tevékenykedett: részt vett 1996-ban az elnökválasztáson, létrehozta az Oroszországi Szociáldemokrata Pártot, 1992-ben megalapította a társadalmi, gazdasági és politikai kutatásokat támogató nemzetközi alapítványát, elnöke lett a Nemzetközi Zöldkereszt nevű környezetvédelmi szervezetnek, alapító elnöke a 2003-ban alakult Világpolitikai Fórumnak, résztvevője nemzetközi konferenciáknak, miközben rengeteg díjban és elismerésben részesült.

Az utóbbi években sokat betegeskedik, több ízben műtötték, szellemileg viszont friss, nyomon követi az eseményeket.

Forrás: MTI