Külföld
Frontex: A tagállamok a kért 1500 helyett alig 700 rendőrt ajánlottak fel+VIDEÓ
Ankara önállóan választja ki, hogy a szírek közül kit küld Európába
Újabb huzavona indulhat a migránskérdésben már eleve megosztott Európai Unióban a menedékkérelem újraszabályozása kapcsán, amelynek terveit a jövő héten fogja bemutatni az Európai Bizottság - írta az AFP francia hírügynökség vasárnap.
Német belügyminiszter: Túlestünk a migránsválság csúcsán
Túlestünk a migránsválság csúcsán - közölte óvatos optimizmussal Thomas de Maiziere német belügyminiszter a Tagesspiegel című lap vasárnapi számában. "Nagyon óvatosan mondom, hogy túlestünk a migránsválság csúcsán" - mondta a német belügyi tárca vezetője.
Maiziere nyilatkozata egy nappal azt megelőzően jelent meg a sajtóban, hogy a Brüsszel és Ankara között, a menekültáradat mérséklésére kötött megállapodás értelmében megindul a migránsok visszatoloncolása Görögországból Törökországba.
Az újraszabályozásra azt követően kerül sor, hogy Brüsszel és Ankara a múlt hónapban megállapodást kötött az Európába irányuló migránsáradat megfékezéséről.
A jelenlegi "dublini szabályozás", amelynek értelmében a menekülteknek azokban az államokban kell benyújtaniuk menedékkérelmüket, ahol első ízben lépnek uniós területre, hatalmas tehertételt jelent az olyan országoknak, mint Görögország. Amennyiben pedig a menekültek valamilyen okból továbbmennének, úgy a szabályozás szerint vissza lehet őket küldeni ezekbe az országba.
Ez a rendszer gyakorlatilag működésképtelenné vált, miután hatalmas menekülttömegek indultak meg a gazdag Németország felé Angela Merkel német kancellárnak a szíriai menekültek számára életbe léptetett "nyitott ajtók politikája" nyomán.
Az AFP szerint azonban valószínű, hogy nehéz lesz egy jobban központosított rendszer kialakítása a menekültek EU-tagországok közötti elosztására, hiszen több tagállam is aggályait fejezte ki a bevándorlás kapcsán.
Több százan tiltakoztak az európai határok lezárása ellen az olasz-osztrák határon
Több száz olasz, osztrák és német emberi jogi aktivista tiltakozott vasárnap az európai határok lezárása, vagyis az "európai erőd" ellen és a menekültek befogadása mellett az olasz-osztrák határon, ahol egy ötven fős aktivista csoport tagjai rátámadtak az osztrák rendőrökre - számolt be az ORF osztrák közszolgálati televízió internetes oldalán.
Gerhard Niederwieser, a rendőrség egyik tagja az ORF-nek úgy nyilatkozott, a tiltakozók kövekkel és üvegekkel dobálták meg a biztonsági erők tagjait, valamint akadályozni próbálták a vasúti közlekedést. Az összetűzésekben két tisztviselő megsebesült. Egy tiltakozót őrizetbe vettek a hatóságok.
Az osztrák rendőrség egyik szóvivője azt mondta, a rendőrök paprikasprayt vetettek be az erőszakos aktivisták ellen.
Günther Platter, a tiroli tartományfőnök elítélte a rendőrök elleni erőszakot.
Az "Agire nella crisi" (Cselekedni a válságban) nevű olasz mozgalom által szervezett tiltakozáson az aktivisták szerint ezren, a rendőrség adatai szerint mintegy ötszázan gyűltek össze a Brenner-hágónál lévő határátkelő vasútállomásán a kora délutáni órákban.
A határállomásra nemrég katonai alakulatot vezényeltek az osztrák hatóságok, hogy megakadályozzák az illegális bevándorlók Ausztriába áramlását.
Kay-Michael Dankl, az osztrák Fiatal Zöldek szóvivője vasárnap azt mondta, a nyitott határok mellett szálltak síkra a Brenner-hágónál. Úgy vélte, a határellenőrzések és a határok lezárása csak ahhoz vezetett, hogy több ezren vesztették életüket a Földközi-tengeren és az embereknek perspektíva nélkül nyomorúságos táborokban kell tengődniük.
Az Ausztria határát jelző táblára a "Welcome" (Üdvözöljük) feliratot festették az aktivisták, akik "Egy migráns sem illegális", "A háborúkat állítsátok meg, ne az embereket" és "Nyissátok meg a határokat" feliratokat tartottak a magasba.
Az Európai Bizottság szerdán fog egy sor "lehetséges opciót" ismertetni, még mielőtt később, az év során beterjesztené a hivatalos javaslatot a menedékkérelmi szabályozás rendszerének reformjára.
Eddig azonban még a menekültválság megoldását célzó legszerényebb tervek végrehajtása is gondot okozott az EU-tagállamoknak. Uniós diplomaták attól tartanak, hogy a dublini szabályok reformja hasonló sorsra juthat, mint a tavaly szeptemberben elfogadott terv 160 ezer menedékkérő elosztására Olaszországból és Görögországból az EU-tagállamok között. Eddig mindössze 1100 menekültet osztottak szét, mintegy gúnyt űzve az európai szolidaritás elvéből - írja az AFP.
A menekültek szétosztásánál felmerült késedelmet európai források számos tényezőre fogják: a kormányok a brüsszeli és párizsi terrorista támadásokat követően megpróbálják kiszűrni a dzsihadistákat, nem áll rendelkezésre megfelelő szállás, vagy oktatási lehetőség a menedékérők számára, illetve logisztikai gondok vannak a repülőgépek bérlésénél, amelyekkel a menekülteket szállítanák.
Ugyanezen európai források szerint néhány tagállam ráadásul elfogadhatatlan feltételeket is szab muszlimok, feketék, vagy nagy családok elutasításával. A források hozzátették, hogy a kelet-európai államok a legrosszabbak, a vallási vagy etnikai alapú diszkriminációval.
A dublini szabályok alapján az EU-tagállamai abba az országba küldhetik vissza a menekülteket, ahol azok először uniós területre érkeztek. Márpedig tavaly az Európába jött rekordszámú, mintegy 1,25 millió menedékkérő óriási többsége Görögországban lépett az EU területére.
Azonban az Európai Unió Bírósága 2011-ben, a görög adósságválság csúcsán úgy döntött, hogy romlanak a feltételek Görögországban a menedékkérők számára - ami azt jelentette, hogy a tagállamok nem küldhették vissza Görögországba a menekülteket.
Az uniós menedékkérelmi szabályozás reformja tavaly októberben kapott új lendületet, amikor Merkel azt mondta, hogy "legyünk őszinték, a dublini eljárás a jelenlegi formájában elavult".
Feleannyi rendőrt ajánlottak fel a tagállamok, mint amennyi kellene
Az Európai Unió (EU) tagállamai az EU-Törökország menekültügyi megállapodás végrehajtásához kért 1500 helyett alig 700 rendőrt ajánlottak fel - mondta az EU-s határigazgatási ügynökség (Frontex) egy szóvivője a Welt am Sonntag című német vasárnapi újságnak.
A szóvivő elmondta, hogy az első rendőrök a hétvégén érkeznek Görögországba, és a Frontex kötelékében a görög hatóságokat támogatják majd. Elsősorban az elutasított menedékkérők Törökországba visszaszállításában segédkeznek. Az első csoportot a tervek szerint hétfőn indítják útnak. A döntéseket a görög illetékesek hozzák meg, a Frontexnek nincs beleszólása abba, hogy kit küldenek vissza Törökországba - emelte ki a szóvivő.
Török belügyminiszter: Ankara választja ki, hogy a szír menekültek közül kiket küld Európába
Törökország választja ki, hogy a szír menekültek közül kiket küld Európába az illegális migráció visszaszorítását célzó március 18-i megállapodás keretében - jelentette Efkan Ala belügyminiszter szavaira hivatkozva az Anadolu török állami hírügynökség vasárnap.
Az egyezmény értelmében az EU-nak minden egyes Görögországból Törökországba visszatoloncolt szíriai állampolgárért cserébe be kell fogadnia egy szíriai menekültet közvetlenül Törökországból.
A nyugat-törökországi Bodrum városban tartott, Az illegális migrációval folytatott küzdelem című találkozón Ala hangoztatta: Törökország azokat a menekülteket fogadja vissza, akik március 20-tól kezdve érkeztek Görögországba az Égei-tengeren keresztül.
A visszaszállítás során az afgán, a pakisztáni és az iraki migránsokat hazájukba küldik tovább, míg a szír menekülteket először átmeneti védelmi központokba, majd délkelet-törökországi táborokba irányítják - közölte.
Hangsúlyozta: Törökország belső tartományaiban a szíriai migránsok számára alkalmas megannyi hely található, tehát nem az Égei-tengeri régióban helyezik el őket.
Ala felszólalásában elmondta, hogy arról tájékoztatták a görög hatóságokat: a török kapacitások alapján április 4-én 500 menekültet tudnak visszafogadni. A görög fél eddig 400 migráns visszaszolgáltatását jelezte, de ez a szám még nőhet - nyilatkozta.
A török belügyminiszter arra is kitért, hogy míg ők az unióval létrejött egyezmény aláírását követően 25 összekötő tisztet küldtek Görögországba, addig a görögök részükről 5-öt állítottak szolgálatba Törökországban.
Az Anadolu hírügynökség vasárnap arról is írt, hogy két hajó érkezik majd hétfőn migránsokkal a görög Leszbosz szigetről a török Dikili kikötőjébe. Az illegális bevándorlókat később a nyugat-törökországi Izmirből buszokkal egy másik város menekülttáborába szállítják.
Az NTV török hírtelevízió Dikiliben tartózkodó tudósítója, Merih Ak vasárnap arról számolt be, hogy a török hatóságok két sátrat állítottak fel a hajókikötőben. Itt először egészségügyi vizsgálatot végeznek el a migránsokon, majd ujjlenyomatot vesznek tőlük, fényképet készítenek róluk, valamint rögzítik személyes adataikat. Hétfőn két hajó, egy 200 és egy 100 fős érkezik, amelyek a nap folyamán összesen mintegy 500 embert hoznak át a szemközti oldalról - erősítette meg a török tudósító. Hozzátette: a lehetséges feszültség megelőzése céljából szigorú biztonsági óvintézkedések keretében minden egyes migránsra egy rendőr fog felügyelni.
Eközben a török külügyminisztérium reagált az Amnesty International (AI) jogvédő szervezet azon pénteki állításaira, melyek szerint Törökország naponta mintegy száz olyan szíriai menekültet fordított vissza erőszakkal szülőföldjére idén január közepe óta, aki nem regisztráltatta magát a hatóságoknál.
A külügyminisztérium nyilatkozatában az olvasható, hogy az AI állításai "egyáltalán nem tükrözik a valóságot". Törökország a szíriai polgárháború öt évvel ezelőtti kitörése óta változatlanul a "nyitott ajtó politikáját" folytatja és a nemzetközi kötelezettségeivel összhangban jár el a migránsok ügyében.
Törökország menekülttáboraiban közel 270 ezer szíriait helyezett el, valamint gondoskodik a városaiban lakó több mint 2,7 millió szíriai élelmiszerellátásáról, oktatásáról, pszichológiai támogatásáról, szakképzéséről és társadalmi tevékenységekben való részvételéről is. Emellett a menekülttáborokon kívül élő szírek átmeneti védelmi státusuknak köszönhetően ingyenes egészségügyi és oktatási szolgáltatások igénybe vételére jogosultak. Ez év január 15. óta a Szíriából érkezett migránsok munkavállalási engedélyt kaptak.
A török külügyminisztérium szerint mindezek azt bizonyítják, hogy a konfliktusövezetbe való visszaküldés tilalmát Ankara lelkiismeretesen betartja. Elszomorító, hogy miközben Törökország mindent mozgósít a szíriai migránsok érdekében, az AI állításait olyan országok sajtóorgánumai is közlik, amelyek a menekültek megállítása céljából drótkerítést emeltek határaikon - áll a közleményben.
Az EU-Törökország megállapodás szerint vissza kell küldeni az Égei-tengeren a görög szigetekre március 20. óta érkezett, a görög hatóságok által elutasított menedékkérőket és a menedékjogi kérelem benyújtásától elzárkózó illegális határátlépőket. Uniós tagországok cserében a tehermegosztás jegyében - egy egyelőre 72 ezer fős kontingens erejéig - legális úton átvesznek Törökországtól ugyanannyi szíriai menekültet, amennyit a görög szigetekről visszaszállítanak Törökországba.
Németországba már hétfőn megérkezik Törökországból az ilyen módon befogadandó szíriai menekültek első, 40 fős csoportja. A szövetségi belügyminisztérium tervei szerint a program első szakaszában 1600 embert fogadnak be, szükség esetén pedig további 13 500-at. Ez a teljes kontingens mintegy 20 százaléka.
A menekülteket a török hatóságok javaslatai alapján, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) közreműködésével válogatják ki. Törekednek a szétszakadt családok egyesítésére, és igyekeznek fokozottan védelemre szoruló menekülteket beválogatni. További szempont a beilleszkedés esélye, ezt az iskolai végzettség, a szakmai képzettség, a nyelvtudás és vallási hovatartozás alapján mérlegelik.
A személyazonosságot a német hatóságok állapítják meg vízumeljárás keretében - tájékoztatta a belügyminisztérium a Welt am Sonntagot.
A menedékkérők beáramlása Németországba a nyugat-balkáni migrációs folyosó lezárása miatt már az EU-Törökország megállapodás megkötése előtt jelentősen csökkent. A belügyminisztérium vasárnap kiszivárgott, meg nem erősített adatai szerint márciusban mindössze nagyjából 20 ezer embert vettek nyilvántartásba az EASY nevű rendszerben, amely azt rögzíti, hogy hányan szándékoznak menedékkérelmet benyújtani. Februárban 61 428 embert, januárban 91 671 embert vettek nyilvántartásba.
A január-márciusi időszakban Németországba érkezett menedékkérők száma ennél alacsonyabb lehet, mert előfordulhat, hogy egy-egy embert többször vettek nyilvántartásba a személyes adatokat nem rögzítő rendszerben, és vannak, akik már tavaly érkeztek, de csak idén kerültek be a regiszterbe.
Az EASY-ből származó adatoknál is beszédesebb, hogy a bajor határon - ahol eléri Németországot a nyugat-balkáni migrációs folyosón és a Földközi-tenger nyugati medencéje felől észak felé igyekvő menedékkérők áramlása - a szövetségi és a tartományi rendőrség márciusban csupán nagyjából 6600 menedékkérő érkezését jegyezte fel, holott tavaly ősszel előfordult, hogy egy nap alatt 15 ezren érkeztek.
Közben Németországban tovább zajlik a menekültek beilleszkedéséről szóló vita, amelynek Thomas de Maiziere belügyminiszter adott új lendületet egy bejelentésével, miszerint legkésőbb májusban a kormány elé kerül egy törvényjavaslat az integrációról. Ennek alapján csak a német nyelv elsajátítására és a munkára hajlandó menekültek kaphatnának határozatlan idejű tartózkodási engedélyt, és lakhely-változtatási tilalom alá kell venni a menekülteket, amíg nem tudják eltartani magukat.
A felvetést széles körben bírálták, köztük Aydan Özoguz bevándorlási, menekültügyi és társadalmi integrációért felelős államminiszter, aki szerint éppen elég szankciós lehetősége van az államnak a menedékkérőkkel és menekültekkel szemben, és nem ezeket szükséges bővíteni, hanem az integrációs és nyelvi kurzusok kínálatát, továbbá a vidéki lakhatási- és munkalehetőségeket.
Thomas de Maiziere egy vasárnap interjúban elutasította a bírálatokat, rámutatott, hogy a harmadik országból - az EU-n kívülről - érkező bevándorlók csak akkor kaphatnak állandó tartózkodási engedélyt, ha megtanulnak németül, eltartják magukat és elfogadják a német jog-, és társadalmi rendet, ezzel szemben a menekültek három év után attól függetlenül megkapják az állandó tartózkodási engedélyt, hogy beilleszkedtek-e és van-e munkájuk. "Ezt a privilégiumot meg kell szüntetni" - mondta a miniszter a Tagesspiegel am Sonntag című vasárnapi lapnak.
Prága visszaküldi hazájukba azokat az iraki menekülteket, akik Csehországból megpróbáltak Németországba távozni
Prága visszaküldi Irakba azt a 25 iraki menekültet, aki a hétvégén megpróbált Csehországból Németországba távozni - közölte Milan Chovanec cseh belügyminiszter vasárnap a Twitteren.
Csehország egy humanitárius projekt keretén belül az idén 153 iraki keresztény menekültet fogadott be. Egy dél-morvaországi táborban elszállásolt 25 tagú csoport a múlt héten kikérte útiokmányait és szombaton autóbusszal Németországba utazott.
A német hatóságok a határ átlépése után az irakiakat őrizetbe vették, majd kihallgatásuk után vasárnap folyamán visszaküldik őket Csehországba - közölte vasárnap Katerina Rendlová, a cseh idegenrendészet szóvivője.
"Az irakiak visszaéltek a Cseh Köztársaság és lakói jóakaratával, ezért felkértem az illetékes hatóságokat, használjanak ki minden törvényes lehetőséget arra, hogy az irakiakat visszaküldjük hazájukba" - olvasható a cseh belügyminiszter vasárnapi twitteres bejegyzésében.
A probléma csütörtökön este került nyilvánosságra, amikor a projektet kezelő Generace 21 alapítvány bejelentette: egy nyolctagú iraki család vissza akar térni Irakba. Döntésüket a család legidősebb tagjainak honvágyával indokolták. "Ők azt mondják, hogy öregek, és szeretnének hazájukban meghalni" - tolmácsolta a család döntését az alapítvány egyik képviselője.
Milan Chovanec ezt a konkrét esetet nem kommentálta, de még pénteken felhívta a figyelmet arra, hogy mintegy kéttucatnyi iraki keresztény menekült más európai országba szeretne távozni Csehországból. Csehország szerinte olyan helyzetbe került, hogy részévé válhatna egy olyan "utazási irodának", amely közelebb hozná a menekülteket a célországként megnevezett Németországhoz vagy Svédországhoz. A belügyminiszter ezért úgy vélte, hogy a kormányzat által is támogatott projekt megkérdőjeleződött, ezért annak megvalósítását ideiglenesen leállította. "A menekültek második csoportja nem Irakba, hanem máshová kíván távozni. Ez egy olyan folyamat, amelyben nem kívánunk részt venni" - szögezte le Milan Chovanec.
A Generace 21 alapítvány azt közölte, nem tudja, miért akartak a Csehországban befogadott iraki keresztény menekültek Németországba távozni.
A miniszter szerint valami hasonló történt Lengyelországban is, ahol szintén volt egy ilyen projekt. "A lengyel belügyminiszter azt mondta nekem, hogy a 150 befogadott személy szinte mindegyike már távozott Lengyelországból" - jegyezte meg Milan Chovanec.