Franciaország hot spotokat állít fel Líbiában

Újabb támogatás Athénnak
Az Európai Unió 209 millió eurós (65,2 milliárd forint) új támogatást ajánlott Görögországnak a menekültek megsegítéséhez csütörtökön, hogy Athén az országban ragadt menekülteknek béreljen szállást, illetve hozzájáruljon hétköznapi szükségleteik fedezéséhez, amit bankkártyával fizetnének ki. Mintegy hatvankétezer menekült és menedékkérő, többségében szíriai, afgán és iraki tartózkodik Görögországban azóta, hogy az európai országok lezárták előttük határaikat tavaly márciusban. Többségük zsúfolt táborokban él rossz körülmények között, ahol nem ritkák az erőszakos cselekmények. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával (UNHCR) közösen bejelentett terv szerint huszonkétezer lakást bérelnek különböző városokban Görögország szárazföldi területén, illetve mintegy kétezer lakást a görög szigeteken. A program eredményeképpen 2017 végére már mintegy harmincezer menekült él majd bérelt lakásban - közölte az Európai Bizottság. A segélyek egy részét arra fordítják, hogy a menekültek havonta bankkártyájukra segélyt kapjanak olyan szükségleteik fedezésére, mint az élelmezés, a gyógyszerek és a tömegközlekedés. Az újabb finanszírozással megkétszereződik, 401 millió euróra emelkedik a Görögországnak nyújtott rendkívüli uniós támogatás.

"A cél az, hogy hot spotok jöjjenek létre Líbiában, hogy az emberek ne vállaljanak őrült kockázatot, miközben nem mind jogosultak menekültstátusra" - mondta el Macron egy orléans-i befogadó központban tett látogatása alkalmával. Házhoz megyünk értük, úgy számítom, hogy már idén nyáron - tette hozzá Macron.
A francia államfő világossá tette, hogy akár európai uniós segítség nélkül is neki akar látni a menedékkérők afrikai átvilágításának. Elmondta, hogy a menekültekről és hontalanokról gondoskodó francia hivatal munkatársai fogja kirendelni az olaszországi, s majd a líbiai hot spotokba is
"A többi uniós ország húzódozik. Megpróbáljuk Európával közösen megvalósítani, de Franciaország biztosan megcsinálja" - húzta alá Macron.
Az elnöki hivatal nem sokkal később közleményben annak fontosságát hangsúlyozta, hogy ehhez teljesülniük kell olyan biztonsági feltételeknek, melyek jelenleg nem állnak fenn.
Macron azt mondta: stabilizálni kell Líbiát. Ennek érdekében egyébként a héten vendégül látta a nemzetközileg elismert líbiai egységkormány vezetőjét és az ország keleti részének döntő többségét uraló hadurat, akik tűzszüneti megállapodás megkötése és választások megtartása mellett kötelezték el magukat.
"Nincs olyan ország a világon, amely képes lenne az összes gazdasági bevándorló befogadására" - húzta alá a francia elnök.

Az olasz hajókon 50-200 tagú legénység szolgál majd, a javaslatot pedig még a nyári szünet előtt, augusztus elején jóváhagyhatja a római törvényhozás. 
A hajók a líbiai partvidék ellenőrzését fogják segíteni, a művelet célja pedig az embercsempészek tevékenységének, a migránsok átkelésének leállítása. A tervek szerint a líbiai és olasz hajók tevékenységét olasz műveleti egység koordinálja majd a líbiai hatóságokkal együttműködve, s a líbiai és az olasz hajók is részt vesznek a bajba jutott emberek kimentésében, a migránsokat pedig Líbiába viszik vissza.
A lap azt írja, hogy a misszióban összesen mintegy 1000 ember vesz majd részt olasz részről, mert a mentőakciókban repülőgépeket, helikoptereket és drónokat is bevetnek majd.
Paolo Gentiloni olasz kormányfő a héten jelentette be, hogy Tripoli segítséget kért Olaszországtól területi vizeinek ellenőrzéséhez.

Schulz: Európának szolidárisnak kell lennie a menekültügyi kérdésben

A menekültek "igazságos" elosztását sürgette az uniós tagállamok között rövid olaszországi látogatása során Martin Schulz, a német szociáldemokraták (SPD) kancellárjelöltje csütörtökön.

A szolidaritásnak ismét alapelvvé kell válnia az Európai Unióban, a migrációs hullám miatt  a legnagyobb terhet viselő  államokat - köztük Olaszországot - nem szabad magára hagyni - hangoztatta az Európai Parlament volt elnöke Rómában, a Paolo Gentiloni olasz kormányfővel való tanácskozását követően.

Amikor a mezőgazdaság finanszírozásáról van szó Európában,  akkor  azt hallani, "igen, köszönjük", ha viszont a menekültek elosztásáról  akkor  azt, "köszönjük, nem" - sérelmezte Schulz. "Ezek nem olyan állapotok, amelyeket hosszú távon elfogadhatóak lennének" - tette hozzá.

A szociáldemokraták kancellárjelöltje kijelentette: nem fordulhat elő ismét olyan helyzet, mint 2015-ben, amikor a menekültügyi válság tetőfokára hágott. 

Schulz bejelentette, hogy az európai szociáldemokraták hamarosan közös javaslatokat fognak beterjeszteni a legális bevándorlás lehetőségeiről, kötelező jellegű menekült elosztási mechanizmusokról, és ezzel kapcsolatos közös eljárásokról az Európai Unióban.

Schulz emellett egy új Afrika-stratégiáért emelt szót abból a célból, hogy a menekültáradat kiváltó okaival "nem csak papíron, hanem a gyakorlatban és pénzzel is" megbirkózhassanak. Megjegyezte: Olaszországnak gyorsan van szüksége hathatós segítségre. Ennek érdekében Portugáliával megállapodás született egy közvetlen és önkéntességen alapuló eljárásról, amelynek keretében menedékkérőket fogadna be Olaszországból.

Az év eleje óta eddig mintegy 94 ezer migráns és menekült érkezett Olaszországba. Róma szerint a kialakult helyzet túlterheli, és már régóta uniós partnerei segítségét kéri a migrációs válság kezelésére.