Franciaország elnököt választ

Felmérés: Macron elsöprő győzelmet arathat a második fordulóban
A francia elnökválasztás második fordulójában Macron elsöprő győzelmet arathat Le Pennel szemben - derült ki a vasárnapi első forduló után közzétett közvélemény-kutatásokból.
A Harris közvélemény-kutató szerint Macron a szavazatok 64 százalékát szerezheti meg, az Ipsos/Sopra Steria felmérése szerint pedig a voksok 62 százalékát kaphatja az Európa-barát centrista jelölt május 7-én

Macron: Új fejezet kezdődik a francia politikában
Egyértelműen új fejezet kezdődik a francia politikában - mondta az AFP francia hírügynökségnek Emmanuel Macron független, centrista jelölt. "A franciák kifejezték a megújulás iránti kívánságukat" - fogalmazott a 38 éves volt gazdasági miniszter Macron és kijelentette, hogy a társadalom egyesítésére törekszik a (májusi) parlamenti választásokig. 
Macron vasárnap este kiemele: a francia hazafiak elnöke akar lenni a nacionalisták fenyegetésével szemben.

Macron hívei előtt Párizsban tartott beszédében nemzeti egységet sürgetett.
Közölte, hogy a lehető legszélesebb körű támogatást akarja megszerezni a május 7-i második fordulóra, és azt ígérte, már hétfőn elkezd dolgozni azon, hogy többséget tudjon szerezni a törvényhozásban. 
Macron - aki egy éve indította el választási mozgalmát - méltatta kampánya támogatóit is, akik hozzájárultak ahhoz, hogy "megváltozzon az ország irányvonala". 
Az Európa-barát Emmanuel Macron ígéretet tett az európai projekt folytatására és azt hangoztatta, hogy ő a remény hangja Franciaország és Európa számára.

Fiatalok tüntettek Le Pen ellen Párizsban
Fiatal francia tüntetők, akiket felbőszített, hogy Marine Le Pen az előrejelzések szerint bejutott az elnökválasztás második fordulójába, vasárnap este Párizsban rendőrökkel dulakodtak, akik könnygázzal próbálták feloszlatni őket.
A fiatalok, köztük anarchista és antifasiszta csoportok a francia főváros keleti részén található Bastille téren gyűltek össze, miután megjelentek az első becslések az első forduló eredményeiről.
A mintegy 300 tüntető a tér rondóján gyűlt össze, néhányan közülük álarcot és fekete öltözetet viseltek. Palackokkal és petárdákkal dobálták a rendfenntartókat, pár benzines palack is repült a rendőrök felé, akik könnygázzal válaszoltak, és három tüntetőt előállítottak. Rohamrendőrök vették körül a teret, megakadályozva, hogy újabb csoportok jussanak be az emblematikus kelet-párizsi térre.
A tüntetést egy magát antifasisztának nevező csoport kezdeményezte, amely a "barikádok éjszakáját" hirdette meg. Az egyik szervező hangosbemondón mindenkit arra hívott fel, hogy jöjjön tüntetni "Marine és Macron ellen".
"Kijöttünk tüntetni ez ellen a jelmezbál ellen, amelyet ez a mai választás jelent" - mondta az AFP-nek az egyik tüntető, neve elhallgatását kérve.

Konzervatív és szocialista politikusok is Macron támogatására szolítanak
Vezető francia konzervatív politikusok és Benoit Hamon szocialista elnökjelölt vasárnap egyaránt úgy nyilatkoztak, hogy  Macront fogják támogatni az elnökválasztás második fordulójában Marine Le Pennel szemben.
Benoit Hammon azt mondta támogatóinak, hogy pártja "történelmi csapást" szenvedett szavazóbázisától, és felszólította a választókat, támogassák Macront, és utasítsák el Le Pent "a lehető legerősebb módon". 

Bernard Cazeneuve jelenlegi szocialista miniszterelnök felhívott minden demokratát, hogy szavazzanak Macronra a második fordulóban, Jean-Marc Ayrault külügyminiszter pedig Twitter-bejegyzésben szólított fel Macron támogatására. Stéphane Le Foll kormányszóvivő bejelentette, hogy szintén a független jelöltre szavaz a második fordulóban. 

 A hagyományos francia politikai színtér másik oldalán Jean-Pierre Raffarin volt konzervatív miniszterelnök (2002-2005), a jobbközép Köztársaságiak tagja, mely párt jelöltje, Francois Fillon a második fordulóból kiesett, kijelentette: "Habozás nélkül Emmanuel Macron mögé kell állnunk!"
Fillon elismerte vereségét  és felszólította híveit, hogy a független jelöltet, Emmanuel Macront támogassák majd a második fordulóban Marine Le Pennel szemben.

Fillon röviddel az exit poll eredmények közzététele után bejelentette: ő maga is Macronra fog szavazni május 7-én. Közölte, hogy ezt nem könnyű szívvel teszi majd, de "nincs más választás, mint a szélsőjobb ellen szavazni". Hozzátette, hogy a Nemzeti Front elnökének győzelme bukáshoz vezetné Franciaországot, "a szélsőségesség csak szerencsétlenséget és megosztottságot hozhat". 

Le Pen a francia hazafiak támogatását kéri a második fordulóra
Minden francia hazafi támogatását kérte vasárnap este a franciaországi elnökválasztás első fordulója után Marine Le Pen, aki szerint a választás a "féktelen globalizációról" szól, és Franciaország túlélése a tét. A Nemzeti Front elnökjelöltje hangsúlyozta: itt az ideje, hogy megszabadítsák a francia népet az arrogáns hatalmi elittől, és pártja "nagyszerű alternatívát" nyújt a választóknak.

Szerinte nem hozna változást a leköszönő Francois Hollande államfő "örököse", utalva ezzel a függetlenként indult Emmanuel Macronra.

Miután a tengerentúli francia területek mintegy egymillió választópolgára már szombaton leadhatta szavazatát, vasárnap reggel nyolc órakor az anyaországban is kinyitottak a szavazóhelyiségek, az urnákat a kisebb szavazókörökben este 6, illetve 7 órakor zárták le, a nagyvárosokban este 8 óráig lehetett szavazni. 

A választásra jogosultak 69,42 százaléka adta le szavazatát vasárnap délután 5 óráig a francia elnökválasztás első fordulójában - közölte a párizsi belügyminisztérium. Ez a részvételi arány - a délben közölt adathoz hasonlóan - továbbra is szinte megegyezik az öt évvel ezelőtti értékkel: alig egy százalékponttal marad el a 2012-ben a voksolás ugyanezen pontján mért 70,59 százalékos részvételi aránytól.
2007-ben 73,37 százalékon, 2002-ben pedig 58,45 százalékon állt a részvételi arány délután 5 órakor az elnökválasztás első fordulójában.

Az utolsó felmérések szerint Macront a választók 24 százaléka támogatja, míg Le Pen a voksok 21,5 százalékára számíthat. Amennyiben ők ketten jutnak be a május 7-i második fordulóba, akkor a felmérések szerint a centrista jelölt lehet Franciaország következő elnöke; 65 százalékkal győzheti le a radikális jobboldali jelöltet. Az utóbbi két hét közvélemény-kutatásai szerint azonban nem garantált egyikük helye sem a második fordulóban. A botránya miatt a favorit helyről a harmadik helyre csúszott, a szintén Európa-párti 63 éves Francois Fillon visszaszerzett valamennyit megtépázott népszerűségéből, s jelenleg a voksok 20 százalékára számíthat. De nem lehet leírni a radikális baloldal jelöltjét, az európai szerződések felmondását ígérő 65 éves Jean-Luc Mélenchont sem, akinek 19,5 százalékot prognosztizálnak a közvélemény-kutatók.

A hatóságok egyik elsődleges célja, hogy a csütörtöki terrortámadást követően ne alakuljanak ki sorok a választókörzetek előtt, amelyek potenciális célpontokként szolgálhatnának merényletekhez.   
Az V. köztársaság történetében most először a hivatalban lévő elnök, a szocialista Francois Hollande nem jelöltette magát újra, és négy jelöltnek is esélye volt arra, hogy bejusson a május 7-i második fordulóba.

A francia elnökválasztásokon általában nyolcvan százalék feletti részvételéhez képest a várhatóan viszonylag alacsony részvétel (68-72 százalék között a felmérések szerint) és a bizonytalanok még mindig közel harminc százalékos aránya is annak köszönhető, hogy sem a baloldal, sem a jobboldal nem tudta dominálni a kampányt, amelyet sokáig a konzervatív Francois Fillon családtagjai tisztázatlan parlamenti foglalkoztatása, illetve a radikális jobboldali Nemzeti Front állítólagos fiktív uniós állásai miatt megindult ügyészi eljárások határozták meg.

A hagyományos pártok politikai tehetetlenségével és szétesésével szemben valamennyi jelölt a politikai rendszer megújítását ígérte, a törésvonalak pedig az Európához fűződő viszonyban mutatkoztak meg. Ennek a törésvonalnak a két ellentétesen kiemelkedő pólusa lett a magát a bal- és jobboldal fölé helyező szuverenista, bevándorlásellenes, rendpárti és Európa-ellenes 48 éves Marine Le Pen, a radikális jobboldali Nemzeti Front elnöke és az Európa-barát, függetlenként induló 39 éves Emmanuel Macron, a szocialista kormányzat volt gazdasági minisztere.

Bármelyik jelölt győz, az EU meg fog változni
Bármelyik jelölt győz is a franciaországi elnökválasztás mai első és májusi második fordulójában, az idei német és francia választások után az Európai Unió "el fog mozdulni" jelenlegi helyzetéből - mondta Soós Eszter Petronella Franciaország-szakértő az M1 aktuális csatorna vasárnap reggeli műsorában.

Nézőpont: A francia nagyság visszaszerzésének esélyéről szól az elnökválasztás
A francia nagyság visszaszerzésének az esélyéről szól a franciaországi elnökválasztás a Nézőpont Intézet ügyvezetője szerint.
Fodor Csaba az M1 aktuális csatorna vasárnap esti műsorában rámutatott arra, hogy az elmúlt három évtizedben Franciaország egyre rosszabb pozícióba került az európai kontinensen.
Mint mondta, Nicolas Sarkozy 2007-ben, köztársasági elnökké választása idején már versenyképességi problémákról írt könyvében, valamint arról, miként veszítette el a diplomáciai nyelv francia jellegét és milyen mértékű német dominancia épült ki az unió egyes intézményeiben.
Emellett elvándorlás is sújtja Franciaországot, egyéb gazdasági és társadalmi problémákkal, komoly biztonsági kihívásokkal is szembesül a tömeges illegális migráció miatt - tette hozzá a szakember.

A szakértőt a francia elnökválasztás első fordulójáról elmondta: a két radikális jelölt programjában sok a közös pont, egyebek mellett mindketten kilátásba helyezték az unióból való kilépést, és a nyugdíjkorhatárt illetően is egyetértenek. Ők ketten, Marine Le Pen és Jean-Luc Mélenchon "lázadnak a legkeményebben mindenféle fennálló renddel szemben", ezért a fiatalok körében ők a legnépszerűbbek - fogalmazott.
Soós Eszter Petronella szerint még ha egyikük is lesz az elnök - "ami nem a legvalószínűbb forgatókönyv" -, akkor is azon múlik programjuk megvalósítása, hogy a nemzetgyűlés két házában külön-külön, illetve a kongresszusban meglesz-e a többségük. Parlamenti többség nélkül ugyanis "nem nagyon lehet" kongresszust összehívni és például népszavazást kiírni - mondta. A rendkívül tudatosan választó franciák pedig lehet, hogy a júniusi nemzetgyűlési választásokon a megválasztott elnök hatalmát ellensúlyozni akarják majd.
Úgy vélte, bármelyik jelölt győz is, az biztos, hogy megváltozik Franciaország viszonya az unióhoz: Marine Le Pen és Jean-Luc Mélenchon németellenes, elnökségük esetén "nem megy majd tovább" a jelenlegi unión belüli francia-német együttműködés - mondta. Francois Fillon és Emmanuel Macron pedig kétsebességes Európában gondolkodik, így a továbbiakban inkább csak a legfontosabb területeken - eurózóna, határvédelem, védelmi kérdések - képzelhető el mélyebb együttműködés az unióval. "Kimondhatjuk, hogy a francia és a német választás után az EU valahová el fog mozdulni a status quóból" - közölte a szakértő.