Külföld
Francia államfőket is lehallgatott az NSA
Párizs nem tűr a biztonságát megkérdőjelező tevékenységet
A Libération a WikiLeaks által megszerzett bizalmas hírszerzési jelentésekre hivatkozva kedden azt írta, hogy az amerikai ügynökség 2006 és 2012. május 22. között hallgatta le a francia államfőket. Hollande 2012. május 15-én - tehát egy héttel a WikiLeaks birtokába került legfrissebb dokumentum megszületése után - vette át az elnöki posztot Sarkozytől.
Az NSA a szigorúan titkos (Top Secret) jelzéssel ellátott öt titkosszolgálati jelentése az amerikai hírszerzési közösség és az NSA vezetői számára készült - írta a Libération.
A nyilvánosságra hozott dokumentumok nem tartalmaznak revelációkat, hanem elsősorban Hollande és két elődje döntési mechanizmusaira világítanak rá.
A francia államfő ennek ellenére szerda reggel 9 órára összehívta a Biztonsági Tanácsot, hogy "megvizsgálják a sajtóba kiszivárgott információk jellegét, és levonják a szükséges következtetéseket" - közölte az elnöki hivatal.
A legfrissebb, 2012. május 22-i dokumentum egy titkos, Hollande jóváhagyásával tartott megbeszélésekről szól, amelyek témája Görögországnak az eurózónából való esetleges távozása volt. Ugyanezen feljegyzés szerint Hollande azért tartotta titkokban a megbeszéléseket, mert a válság súlyosbodásától tartott, általában nagyon aggasztotta Görögország jövője, s úgy ítélte meg, hogy Angela Merkel német kancellár magára hagyta Görögországot.
A Nicolas Sarkozyt érintő lehallgatásokból az derül ki, hogy a volt elnök 2008-ban azt gondolta, hogy "ő az egyetlen ember, aki képes megoldani a pénzügyi válságot". Két évvel később Sarkozy sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az Egyesült Államok meghátrált a két ország közötti titkosszolgálati együttműködésben. "Ahogy (Pierre) Vimont (Franciaország akkori washingtoni nagykövete) és (Jean-Davis) Levitte (tanácsadó) értette, a legfőbb akadály az, hogy az Egyesült Államok szeretné folytatni a Franciaország utáni kémkedést" - olvasható a feljegyzésben. Egy harmadik dokumentum pedig Sarkozy és külügyminisztere, Alain Juppé megbeszélésről szól a közel-keleti békefolyamat újraindításáról, amelybe be akarták vonni Dmitrij Medvegyev akkori orosz elnököt.
Az ötödik kiszivárogtatott jelentés arról szól, hogy hogyan próbált Jacques Chirac volt külügyminiszterének, Philippe Douste-Blazynak megszerezni egy posztot az ENSZ-ben.
A WikiLeaks szerint az államfőkön kívül miniszterek, kormánytisztviselők, illetve Franciaország amerikai nagykövetének kommunikációját is lehallgatta az NSA. A WikiLeaks birtokába jutott egyik titkos dokumentum az Elysée-palota több tisztviselőjének telefonszámát, köztük az államfő közvetlen mobilszámát is tartalmazza.
"Régóta tudtuk, hogy az Egyesült Államoknak megvannak a technikai eszközei, hogy lehallgassák a beszélgetéseinket. Nem vagyunk naivak, a védelmi miniszter és a köztársasági elnök közötti beszélgetések soha nem telefonon zajlottak" - mondta az I-télé hírtelevízióban Michele Alliot-Marie, aki védelmi, majd külügyminiszter volt Chirac és Sarkozy elnöksége idején. "Mindez bizalmi problémákat vet fel a szövetségesek között. Természetesen lesznek következményei az országok között, az emberekkel való kapcsolatokban, és ebből a szempontból ki kell derülnie, hogy ki tudott az egészről" - tette hozzá.
A WikiLeaks szóvivője azt mondta, biztosak az iratok hitelességében.
Párizs nem tűri el a lehallgatást
"Az amerikai hatóságok ígéreteteket tettek" 2013 végén arra, hogy többet nem hallgatják le a szövetségeseiket. "Ezekre emlékeztetni kell és az ígéreteket szigorúan be kell őket tartani" - olvasható az Elysée-palota közleményében, amely "elfogadhatatlannak" nevezte a WikiLeaks kiszivárogtató portál birtokába került dokumentumokban foglaltakat. Ezeket a Libération című francia napilap és a Mediapart oknyomozó portál hozta nyilvánosságra kedd este.
A Biztonsági Tanács ülésén az államfő mellett részt vett Manuel Valls kormányfő, Laurent Fabius külügyminiszter, Jean-Yves Le Drian védelmi miniszter és Bernard Cazeneuve belügyminiszter, valamint magas rangú katonai és hírszerzési vezetők.
A francia kormányzat részéről több reakció is történt. Laurent Fabius külügyminiszter bekérette Jane Hartley amerikai nagykövetet, Stéphane Le Foll kormányszóvivő pedig azt közölte, hogy egy magas rangú francia hírszerzési tisztviselő a következő napokban Washingtonba utazik, hogy tisztázza a helyzetet és "egyeztessen a Franciaország és az Egyesült Államok által elrendelt intézkedésekről". "Ami történt, nem elfogadható, de emiatt nem fogunk válságot kirobbantani" - hangsúlyozta a kormányszóvivő, miközben a jobboldali ellenzék szintén elítélte a "súlyos" amerikai viselkedést és "sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az Egyesült Államok a szövetségesek közti bizalmi viszonyt felmondta.
A francia politikai elit jobb- és baloldalon egyöntetűen elítélte az amerikai kémkedésről szóló híreket, de sem Nicolas Sarkozy, sem Jacques Chirac nem reagált. Francois Baroin, Sarkozy volt gazdaság minisztere azt mondta, hogy a volt elnök "erős választ vár" Hollande jelenlegi elnök részéről. "Ez botrányos ügy, nagyon egyértelmű magyarázatokat kell kérni" - tette hozzá a volt miniszter.
A Fehér Ház közölte, hogy az Egyesült Államok nem hallgatja le és nem is szándékozik lehallgatni Francois Hollande francia elnök kommunikációját. Ned Price, az amerikai elnöki hivatal nemzetbiztonsági tanácsának szóvivője hangsúlyozta, hogy Franciaország Amerika nélkülözhetetlen partnere.
Elemzők szerint nem valószínű, hogy a két ország között tartós diplomáciai feszültség alakul ki.
Korábban az Edward Snowden informatikus által kiszivárogtatott dokumentumokra hivatkozva a német média arról számolt be, hogy az amerikai ügynökség Angela Merkel német kancellár mobiltelefonját is lehallgatta, ami komoly feszültséget okozott a két szövetséges ország kapcsolatában.
Ugyanakkor Merkelnek és kabinetjének kellemetlen perceket - és számottevő népszerűségvesztést - okozott, hogy később kiderült: az NSA a német titkosszolgálat közreműködésével kémkedett európai célpontok után.