Külföld
Folytatódnak a harcok Hegyi-Karabah határán
Azerbajdzsán egyoldalúan tűzszünetet hirdetett, az örmények ebben nem hisznek
Az azeri tárca közleménye úgy fogalmaz, hogy a "nemzetközi struktúrák hathatós kéréseinek és az ország békeszerető politikájának eredményeképpen" a hadsereg egyoldalúan véget vet az ellentámadásoknak és válaszlépéseknek a megszállt területeken, és megerősíti a felszabadított területek biztonságát. Ugyanakkor a minisztérium hangsúlyozza, hogy az örmény oldal provokációi, a lakott területek és a hadsereg állásainak lövetése esetén az azeri hadsereg folytatni fogja hadműveleteit a megszállt területek felszabadítására.
Vagif Dargahly, a minisztérium szóvivője hozzátette, hogy "az örmények szünet nélkül folytatják az azeri hadállások bombázását".
Az örmény védelmi tárca ugyanakkor közölte, hogy a bakui bejelentés csupán "információs csapda". A tárca szerint folytatódnak a harcok a határ délkeleti és északnyugati részén, az örmény hadsereg pedig - válaszolva az azeri katonaság nagyszabású hajnali tüzérségi támadására - ellentámadásba lendült, és visszafoglalt egy hadászati jelentőségű magaslatot Talis Mardakertszi járásban, amely előző nap került azeri katonák kezére.
A szakadár Hegyi-karabahi Köztársaság védelmi minisztériumának szóvivője is azt mondta, hogy Baku által bejelentett tűzszünet ellenére folytatódnak a harcok a térségben, és Azerbajdzsán becsapja a nemzetközi közösséget. David Babajan szerint az azeri erők semmi gyakorlati lépést nem tettek a fegyverszünet érvényesítésére.
Az AFP francia hírügynökség fotósa szórványos tüzérségi lövések zaját hallotta vasárnap a Baku ellenőrzése alatt álló Terter városában, amely a frontvonaltól tíz kilométerre fekszik.
Hírügynökségi jelentések szerint a péntek éjjel kirobbant és azóta folytatódó harcokban örmény oldalon legalább 18, az azerin pedig 12 katona halt meg. További harmincöt örmény katona megsebesült. Az azerbajdzsáni belügyi tárca adatai szerint tüzérségi lövések két polgári lakossal végeztek és kettőt megsebesítettek.
Az azeri állami tévé ugyanakkor vasárnap híradásában bejátszott egy felvételt a nemzetbiztonsági tanács előző napi üléséről, amelyen Ilham Aliyev azeri államfő azt állította, hogy országa "nagy katonai diadalt aratott", és az összecsapásokban száznál több örmény katona halt meg, illetve ugyanennyien megsebesültek. "Nem tehetünk semmiről. Válaszoltunk a provokációra, és jól tettük" - mondta Aliyev, és azt üzente az örmény katonáknak, hogy amennyiben nem akarnak meghalni, távozzanak az azeri földről.
Hegyi-Karabah hatóságai közölték, készek megvitatni a tűzszüneti javaslatot azzal a feltétellel, ha a péntek éjjel kirobbant harcokban elveszített területeket visszakapják.
Baku mindenesetre kijelentette, "megerősíti" stratégiai pozícióit, amelyeket az előző két napban "szabadított fel" a szakadár térségben.
Vlagyimir Putyin orosz elnök még szombaton "azonnali tűzszünetre" szólította fel a feleket, John Kerry amerikai külügyminiszter azt követelte, hogy a két ország térjen vissza a tárgyalóasztalhoz.
Törökország a "végsőkig" támogatni fogja Azerbajdzsánt
A török államfő szerint országa a "végsőkig" támogatni fogja Azerbajdzsánt Örményország ellenében a karabahi konfliktusban.
Recep Tayyip Erdogan egyesült államokbeli látogatásán mondta ezt szombaton egy azeri újságírónak azzal kapcsolatosan, hogy immár második napja fegyveres összecsapásokról érkeznek hírek a zömében örmények lakta azerbajdzsáni Hegyi-Karabahból. Eddig állítólag 18 örmény és 12 azerbajdzsáni katona halt meg az összetűzésekben.
"Imádkozunk azért, hogy azerbajdzsáni testvéreink felülkerekedjenek ebben a harcban a lehető legkisebb veszteségekkel. Támogatni fogjuk Azerbajdzsánt a végsőkig" - mondta Erdogan.
Örményország és Azerbajdzsán az 1980-as évek vége óta konfliktusban áll egymással Hegyi-Karabah ügye miatt. A többségében örmények lakta terület az 1990-es évek elején - Örményország támogatásával vívott - véres háború nyomán szakadt el Azerbajdzsántól. Az 1994-ig zajló háborúban 30 ezer ember veszítette életét, és százezrek kényszerültek menekülésre. A tartomány parlamentje 1996-ban kikiáltotta Karabah függetlenségét, de ezt csak néhány ország ismerte el. Azerbajdzsán továbbra is saját területének tekinti a karabahi enklávét, ahogyan lényegében Örményország is.
A háborús állapotokat az 1994 óta érvényes, Moszkvában kötött fegyverszünettel kívánták rendezni, azt azonban mindkét oldalon rendszeresen megsértik. Az utóbbi hónapokban egyre gyakoribbá váltak az összetűzések a két ország fegyveres erői között. Baku kilátásba helyezte, hogy diplomáciai megoldás híján képes és hajlandó akár erővel is visszafoglalni Hegyi-Karabahot, mire Örményország tudatta, hogy semmilyen azeri katonai akciót nem hagy megválaszolatlanul.
Erdogan bírálta a Franciaország, Oroszország és az Egyesült Államok társelnökletével működő úgynevezett minszki csoportot, amely évek óta próbál megoldást találni a karabahi válságra.
"Ha a minszki csoport helyes és határozott intézkedéseket hozott volna, ilyen dolgok nem történtek volna meg" - mondta Erdogan.
Egy másik témáról szólva a török államfő "elszomorítónak" nevezte Barack Obama amerikai elnök kijelentéseit a török sajtószabadság állapotáról.
"Szomorú vagyok amiatt, hogy távollétemben elhangzottak ilyen kijelentések" - mondta Erdogan, és megjegyezte, hogy a sajtószabadság kérdése nem is szerepelt az Obamával folytatott minapi megbeszélésén.
Obama "nem beszélt ilyen dolgokról. A korábbi telefonbeszélgetéseink alkalmával is hasznosabb dolgokról tárgyaltunk, mint a sajtószabadság" - mondta Erdogan, akinek szavait több török lap idézte.
Obama csütörtökön tartott "informális" jellegű megbeszélést Erdogannal Washingtonban a nukleáris biztonságról szóló csúcstalálkozó alkalmával, és másnap úgy nyilatkozott, "nem csinál titkot abból, hogy aggasztja egyes folyamatok dinamikája" Törökországban. Szerinte "nagyon aggasztó útra" sodorhatja Törökországot a bánásmódja a sajtóval. Obama azt mondta, hogy ezzel kapcsolatos aggodalmait kifejezte közvetlenül Erdogannak is.
"Az újságok sértegetnek engem most is. Az ilyen sértegetések és fenyegetések nem megengedettek a Nyugaton. Ha Obama ezt (a sajtószabadság kérdését) felvetette volna a tárgyalásainkon, elmondtam volna neki" - hangoztatta Erdogan.
Nyugaton gyakran tekintélyelvűséggel vádolják a török vezetőket, egyebek között az ellenzéki sajtó elnémítása, a Zaman médiacsoport államosítása, illetve a Cumhuriyet című napilap főszerkesztője és egyik tudósítója elleni bírósági eljárás miatt. A Cumhuriyet korábban videofelvétellel alátámasztott cikket jelentettek meg arról, hogy Törökország 2014-ben fegyvereket szállított szíriai szélsőségeseknek. Az ügyészség életfogytig tartó börtönbüntetés kiszabását kérte rájuk a "kormány hatalmának megdöntésére tett kísérlet és kémkedés" vádjával.