Feszült légkörben kezdődött meg a kanadai G7-csúcstalálkozó

Az Európai Unió vezetői, illetve az Egyesült Államok, Kanada, Németország, Olaszország, Franciaország, Japán és Nagy-Britannia állam- és kormányfőinek találkozójára árnyékot vet, hogy Donald Trump amerikai elnök kormánya több kérdésben gyökeresen más nézeteket vall, mint európai partnerei. A helyzet annyira elmérgesedett, hogy egyelőre azt sem tudni, ezúttal elfogadnak-e közös zárónyilatkozatot. Az Atlanti-óceán két oldalán az iráni atomalku, a védővámok és a klímavédelem terén is homlokegyenest eltérő állásponton vannak a politikusok.

Trump azon is gondolkozott, hogy nem vesz részt a csúcstalálkozón. Végül úgy döntött elmegy, de jelezte: szombaton, helyi idő szerint kora délelőtt távozik a csúcsértekezletről, mert Szingapúrba indul a Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel tartandó jövő heti csúcstalálkozóra.

Az amerikai elnök elutazása előtt a Twitteren heves vitába keveredett Emmanuel Macron francia államfővel és Justin Trudeau kanadai kormányfővel. Mindkét politikus ígéretet tett arra mikroblogján, hogy a csúcsértekezleten vitába száll Trumppal az acélra és alumíniumra kivetett vámtarifák miatt.

Az amerikai elnök így válaszolt: "Kérem, mondják meg Trudeau miniszterelnöknek és Macron elnöknek, hogy ők azok, akik megrohamozzák az Egyesült Államokat hatalmas vámtarifákkal és teremtenek neki nem pénzügyi akadályokat." Hozzátette: "Az EU-nak 151 milliárd dolláros kereskedelmi többlete van az Egyesült Államokkal szemben, és Kanada távol tartja (a piacaitól) a mi farmereinket és másokat is" - írta.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke pénteken visszautasította Trump vádját, hogy az EU tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytat az Egyesült Államokkal szemben. Juncker a csúcstalálkozó kezdete előtt jelezte: tényekkel és számokkal győzné meg az amerikai elnököt nézete tévességéről.

Méltatlankodást váltott ki az is, hogy Trump pénteken azt javasolta, élesszék fel az úgynevezett G8-as csúcstalálkozókat Oroszország részvételével.

A G7 egy ideig Oroszországgal kibővített formátumban is ülésezett, de Moszkvát 2014 óta, az Ukrajna ellen elkövetett agresszió, a Krím félsziget elcsatolása óta nem hívják meg ilyen tanácskozásra. Trump felvetését Giuseppe Conte új olasz miniszterelnök is támogatta, az Európai Unió azonban határozottan ellenezte.

Maradjunk inkább a jelenlegi formátumnál, a hét szerencsés szám - mondta Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke röviddel a csúcstalálkozó kezdete előtt.

Tusk szerint Washington nemzetközi egyezmények átírására irányuló igyekezete fenyegetést jelent a hidegháború utáni nemzetközi rendre nézve.

Az Európai Tanács elnöke egyúttal biztosított róla, hogy a G7 uniós tagjai - beleértve Olaszországot - minden megtárgyalandó kérdésben egységes tömbként fognak fellépni.

A G7-csoport európai tagjai - Franciaország, Nagy-Britannia, Németország és Olaszország - pénteken megegyeztek arról, hogy nem akarják kiegészíteni Oroszországgal a fórumot, ahogy azt Donald Trump korábban javasolta. A felek Emmanuel Macron francia elnök kezdeményezésére folytattak megbeszéléseket még a kanadai csúcstalálkozó kezdete előtt, hogy közös álláspontot alakítsanak ki a kérdésben.

Macron, Angela Merkel német kancellár, Theresa May brit kormányfő és Giuseppe Conte új olasz miniszterelnök hangsúlyozták, hogy az európai álláspont Oroszország visszatérése ellen szól. A vezetők egyúttal éberségre intették a G7-et Moszkvával szemben, de nem zárkóztak el a párbeszéd megteremtésének lehetőségétől. Ez egyfajta engedmény Conténak, aki korábban támogatta Trump felvetését a G8 felélesztéséről - írta az AFP francia hírügynökség.

"Conte miniszterelnök úr elmagyarázta, hogy az olasz parlament élére megválasztott szövetség az Oroszországhoz való közeledést akarja hangsúlyozni, és ezt számításba kell venni a közös nyilatkozat megfogalmazásakor" - közölte a párizsi elnöki palota. "Ezért megvizsgáltuk a közlemény végső verzióját, és úgy alakítottuk, hogy az elfogadható legyen mindenki számára" - tették hozzá.

A G7 egy ideig Oroszországgal kibővített formátumban is ülésezett, de Moszkvát 2014, az Ukrajna ellen elkövetett agresszió, a Krím félsziget elcsatolása óta nem hívják meg ilyen tanácskozásra.

"Mindaddig nem bocsátkozhatunk tárgyalásokba a kérdésről, amíg meg nem győződtünk róla, hogy Oroszország megváltoztatja viselkedését, és új útra tér" - hangsúlyozta a Sky News brit hírcsatornának Theresa May.

Oroszországgal a Krím félsziget bekebelezése miatt függesztették fel az együttműködést - emlékeztetett egy francia tanácsadó. "A Krím napjainkban is megszállás alatt van, és az ukrajnai konfliktus lezárását célzó minszki egyezményt sem tartották be, azaz nem adottak a feltételek ahhoz, hogy tárgyaljunk a témáról" - hangsúlyozta.