Külföld

Ferenc pápa az egyenlőtlenség csökkentésére hívott fel

A pápa Európa szegényeivel találkozott a Vatikánban

Le kell dönteni a szegényeket és gazdagokat elválasztó falakat, minél több emberre ki kell terjeszteni a jólétet, s olyan hidakat kell építeni, amelyek segítenek csökkenteni az egyenlőtlenségeket, nagyobb szabadságot és több jogot biztosítanak a hátrányos helyzetűek számára - ezt a gondolatot fejtette ki Ferenc pápa a La Repubblica című olasz lap pénteki számában megjelent interjújában.

A katolikus egyházfővel Eugenio Scalfari, a lap egykori alapítója és ma is publikáló volt főszerkesztője, az olasz sajtó egyik leghíresebb közszereplője készítette az interjút. A pápa nem válaszolt egyértelműen arra a kérdésre, mi a véleménye Donald Trumpról, a most megválasztott új amerikai elnökről. "Nem ítélkezem személyekről és politikusokról, csak azt akarom megérteni, hogy eljárásmódjuk milyen szenvedéseket okoz a szegényeknek és a kirekesztetteknek"- mondta a katolikus egyházfő.

Kifejtette: a legnagyobb aggodalmat a menekültek és a bevándorlók helyzete jelenti számára, és nem csupán a keresztényekre gondol. Szenvedéseiknek számos oka van, és az egyház megtesz minden tőle telhetőt, hogy enyhítse ezeket a bajokat - mondta. Hozzátette azonban, hogy sokszor az erre irányuló intézkedések a népesség olyan csoportjainak az ellenállásába ütköznek, amelyek féltik munkahelyeiket a bevándorlóktól és a menekültektől, vagy legalábbis fizetésük csökkenésétől tartanak. 

"A pénz a szegények, a bevándorlók és menekültek ellen hat" - állapítja meg a pápa, emlékeztetve arra is, hogy a gazdag országok szegényei a szegény országokból érkező szegényektől is félnek, s így ördögi kör alakul ki, amelyet az egyházfő szerint meg kell törni. "Le kell döntenünk a válaszfalakat, arra kell törekedni, hogy növekedjék és terjedjen a jólét" - szögezte le Ferenc pápa, aki szerint a ledöntendő falak helyébe hidakat kell építeni, amelyek hozzájárulnak az egyenlőtlenségek csökkentéséhez, ugyanakkor nagyobb szabadságot és több jogot biztosítanak.

A pápa Európa szegényeivel találkozott a Vatikánban 
Bocsánatot kért a szegényektől elforduló keresztényekért Ferenc pápa, aki egész Európából érkezett hatezer rászorulóval találkozott a Vatikánban pénteken, közöttük több mint nyolcvan magyar zarándokkal is. A Szent Márton ünnepnapján a vatikáni audienciateremben tartott találkozón Ferenc pápa spanyol nyelven mondott rögtönzött beszédében kijelentette, bocsánatot kér a szegényektől elforduló keresztényekért. "Bocsánatot kérek az Evangéliumot nem olvasó keresztényekért, bocsánatot kérek tőletek minden egyes alkalomért, amikor egy keresztény egy szegénnyel szemben elfordul" - fogalmazott Ferenc pápa. Hangsúlyozta, hogy nem csak a katolikusoknak, hanem minden kereszténynek egy, a szegényekért cselekvő egyházat kell akarnia. Hozzátette, a szegények nem rabszolgák és nem méltóság nélküli emberek. "A szegények az egyház szívében vannak" - mondta Ferenc pápa. Az egyházfő úgy fogalmazott, a szegények egyben példaképek is, mivel "amikor nagy gazdagságot birtokolsz, megfeledkezel a szegényről, amikor szegény vagy, kezet tudsz nyújtani a szenvedőnek". A találkozó végén Ferenc pápa néma imát mondott az őt körülvevő zarándokokkal, akik az egyházfő vállára tették a kezüket vagy pápai ruháját fogták meg. Budapestről negyvenen érkeztek Kozma Imre irgalmasrendi szerzetes és az általa alapított Magyar Máltai Szeretetszolgálat kísérőivel. Egyikük ajándékot is adott át a pápának. Szent Márton szülővárosából, Szombathelyről, valamint Kemenesfalváról további negyvenen érkeztek a szombathelyi egyházmegyei Karitász vezetésével. A magyar zarándokcsoport tagjai felemelőnek és egyedüli élménynek nevezték a Ferenc pápával való találkozót. 

 

A pápa szerint az egyenlőtlenségek jelentik a legnagyobb bajt a világban. Ennek a bajnak pedig a pénz a forrása, szerinte az akadályoz minden olyan törekvést, amely a jólét nivellálása és a nagyobb fokú egyenlőség irányába kíván hatni - fűzte hozzá. 

Scalfari közbevetette, hogy a marxi típusú szocializmusnak és a kommunizmusnak is ez a programja. "Ön tehát marxi típusú társadalomra gondol?" - tette fel a kérdést. A pápa válaszában értésre adta, hogy az egyház már jóval régebben kialakította álláspontját ebben a kérdésben. "A kommunisták azok, akik úgy gondolják, ahogy a keresztények" - állapította meg. Már Krisztus olyan társadalomról beszélt - mondta -, amelyben a szegények, a gyengék és a kirekesztettek akarata érvényesülhet, nem pedig a demagógoké, a barabásoké, hanem a népé, a szegényeké. 

Arra a kérdésre, hogy ezek szerint a népnek, a szegényeknek közvetlenül kell-e belépniük a politikába, Ferenc pápa igennel válaszolt, de hozzá is tette rögtön: nem abban a "politizálásban" kell részt venniük, amely a hatalomért folytatott versenyfutásról, az egoizmusról a demagógiáról és a pénzről szól, hanem a "magas, kreatív, nagy távlatokban gondolkozó politikában". 

Az újságíró egyik közbevetésében úgy fogalmaz: "Önnek meglehetősen sok ellenfele van saját egyházán belül". "Nem beszélnék ellenfelekről, a hit mindannyiunkat egyben tart" - feleli a pápa, kifejtve: az egyházon belül minden egyes személy különböző módon látja ugyanazokat a dolgokat. "A kép objektív értelemben ugyanaz, szubjektív értelemben viszont különböző" - állapítja meg Ferenc pápa.