Ferenc pápa: Az egyháznak segítenie kell a legelesettebbeket

Erdő Péter: a Krakkóban összegyűlt fiatalok jelképezik a világegyház egységét
A krakkói ifjúsági találkozóra a világ minden tájáról érkezett sok százezer fiatal jelképezi a világegyház egységét - mondta a találkozón részt vevő Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek szombaton az MTI-nek telefonon nyilatkozva. Az Ifjúsági Világtalálkozón (IVT) a bíborossal együtt nyolc magyar püspök vesz részt, akik délelőttönként katekézist tartottak a magyar résztvevőknek. Erdő Péter szerint a fiatalok számára fontos kérdés, hogy Isten miként van jelen a világban, hogyan tudják megtalálni az akaratát, és miképpen kommunikálhatnak vele. A bíboros rámutatott: a mai fiatalok nyitottabbak a nem térben és időben létező valóságra, mint a száz évvel ezelőtt élők. A fizikai világ fogalmainak relatívvá válásával sokaknak "megnyílik a fantáziája" a más módon létező valóság mélysége felé. Erdő Péter kitért arra, hogy az IVT nemcsak a fiatalok, hanem a részt vevő papok számára is nagy élmény, hiszen intenzíven megtapasztalják, hogy szükség van rájuk. 

Jézus "kezdettől fogva arra vágyik, hogy az egyház megnyíljon a világ felé, kivonuljon a világba" - fordult Ferenc pápa a szentélyben és annak előterében összegyűlt egyházi személyekhez. A világban úgy kell jelen lenni, ahogyan a megtestesült Isten, vagyis Jézus van jelen: nem holmi hatalom birtokosaként, hanem úgy, mint aki szolgál, aki örömhírt terjeszt - fejtette ki a pápa.

A keresztre feszítés és a feltámadás után is zárt ajtók mögött tartózkodó apostolokról és a hitetlen Tamásról szóló evangéliumi olvasmányra utalva a pápa arra figyelmeztetett: a papok, a szerzetesek életében gyakori a kísértés, hogy "félelemből vagy kényelemből kissé magukba forduljanak, bezárkózzanak saját környezetükbe"; Jézus viszont arra szólítja követőit, hogy "lépjenek ki önmagukból", keljenek útra.

Az ilyen magatartás a pápa szerint olyan életet teremt, amely "a konkrét szereteten, vagyis a szolgálaton és a mások iránti nyitottságon alapul", és amelyben "nem léteznek saját kényelmünket szolgáló zárt terek, magántulajdonok".

Az irgalmasság "nagy csodájához" nem kellett már hozzátenni semmit - mondta a pápa, utalva ezzel Jézus áldoztatára és megváltó szerepére. Mindazonáltal létezik bizonyos kihívás, vagyis megnyílik előttünk a tér ahhoz, hogy "mi, akik a szeretet szellemében részesültünk, csodajeleket tegyünk" - biztatta a pápa az egybegyűlteket. 

A szentatya az isteni irgalom eleven könyvének nevezte az újszövetségi evangéliumot, amelyet szerinte "folyton olvasnunk kell, folyamatosan újra kell értelmeznünk", mivel az "fehér lapokkal végződik, azaz nyitott könyv marad". A híveknek és a lelkipásztoroknak pedig az a hivatásuk, hogy az evangéliumot, az örömhírt továbbírják, mégpedig "azonos stílusban, vagyis az irgalmasság cselekedeteit teljesítve" - tette hozzá.

Máriához fohászkodva azt kérte: tanítsa meg az egyházat arra, hogy "konkrét módon ápolja Jézus sebeit a rászoruló testvérekben, a közeliekben és a távoliakban, a betegekben és a migránsokban egyaránt", hiszen "a szenvedőket szolgálva Krisztus testét dicsőítjük".

A szentmise előtt a pápa egy másik krakkói szentélyben, az Isteni Irgalmasság bazilikájában az irgalmasságkultusz terjesztője, szent Fausztina ereklyéinél imádkozott, majd meggyóntatta az IVT öt résztvevőjét. Délután a pápa a krakkói kúriában az összes világrészből származó 13 fiatal társaságában ebédel, este pedig az Irgalmasság Kampusza nevű, Krakkó melletti mezőn megnyitja az IVT résztvevőinek éjjeli imavirrasztását.

„A terrorra nem lehet még nagyobb terrorral válaszolni”

A terrorra nem lehet még nagyobb terrorral válaszolni, a világon terjedő háborúkra a barátság, a testvériség, a közösség és a család jelenti a választ - hangsúlyozta Ferenc pápa szombat este, a krakkói Ifjúsági Világtalálkozó (IVT) imavirrasztásának elején. 

A pápa azzal kapcsolatban tért ki erre prédikációjában, hogy ezt megelőzően egy - a szíriai Aleppóból származó - lány elmondta, mi mindent élt át az ottani háborúban, majd az ITV résztvevőinek imáját kérte Szíriáért. A katolikus egyházfő felszólította a fiatalokat, hogy imádkozzanak a háború áldozataiért, valamint annak a megértéséért, hogy "a testvéri vérontás semmivel sem igazolható."

"Most nem kezdünk el kiabálni senki ellen, nem veszünk össze, nem akarunk rombolni" - folytatta a pápa, hozzáfűzve: "A gyűlöletet nem akarjuk rágalmakkal, még nagyobb gyűlölettel legyőzni, az erőszakon nem lehet még nagyobb erőszakkal felülkerekedni, a terrort nem lehet még nagyobb terrorral legyűrni. A háborúban álló világ számára a választ "barátságnak, testvériségnek, közösségnek, családnak nevezik". A pápa ezt követően azokért imádkozott a fiatalokkal együtt, akik számára "a család nem létező fogalom, és az otthon csupán az alvásra-evésre való hely".

Az IVT résztvevői a világ különféle részeiből származnak - mutatott rá Ferenc pápa -, van aki konfliktusok, sőt háború sújtotta országból érkezett, mások számára "a világban zajló sok fájdalmas dolog" csak a sajtóhírek töredékét jelenti. A krakkói találkozás révén viszont a sokak által megélt szenvedés többé nem valami névtelen jelenség, nem csupán egy sajtóhír, hanem "konkrét neve, arca, története" van - szögezte le. Kifejtette: a szenvedés, az ettől való félelem zárkózottságot válthat ki, megbéníthatja az embert, megfoszthatja életörömétől. Figyelmeztette a fiatalokat a kényelem és a virtuális valóság okozta megbénulás veszélyére is, melyet "kanapéboldogságnak" nevezett.

"A kényelmet választva, a boldogságot és a fogyasztást összetévesztve igenis magas árat fizetünk: elveszítjük szabadságunkat"  - intette a fiatalokat a pápa, hozzátéve: "sokak számára biztosan könnyebb és előnyösebb lenne, ha a fiatalok megbutulnának, elkábulnának." 

"A történelem ma megköveteli, hogy megvédjük méltóságunkat, és ne engedjük, hogy a jövőnkről mások döntsenek" - hangsúlyozta. Mint mondta, Jézus nem a kényelem Ura, hanem "azé a kockázaté, mely az önmagából való kilépéssel jár" - mondta a pápa, majd arra hívta fel a fiatalokat, hogy kövessék "Istenünk +őrültségét+," és keressék Jézust "az éhezőkben, a szomjazókban, a ruhátlanokban, a betegekben, a lesüllyedő testvérükben, a fogolyban, a menekültben, a magányos felebarátban."

"Nekünk, felnőtteknek, ma arra van szükségünk, hogy tanítsatok bennünket együtt élni a különbözőségben, a párbeszédben, a multikulturalitás olyan megélésében, mely nem fenyegetést, hanem esélyt jelent" - mondta az egyházfő, arra kérve a fiatalokat, hogy "legyen bátorságuk arra tanítani bennünket, hogy a hídépítés könnyebb a falak emelésénél." Miután a pápa kimondta, "a híd, amelyet most és itt építhetünk: a kézfogás", a zarándokok - köztük a helyszínen lévő Andrzej Duda lengyel elnök és a felesége - kezet fogtak és élőláncot alakítottak.
.