Külföld

Félúton a külpolitika átszervezése

Szijjártó Péter szerint a klasszikus diplomáciai feladatok elvégzésével Magyarország gazdasági érdekérvényesítését kell segíteni

Az új, pragmatikus magyar külpolitikának – a világ változásait követve – a nemzetgazdasági érdekek képviseletére kell összpontosítania – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, majd hozzátette: a hazai diplomácia átalakítása a felénél tart.

szijjarto
A külügyi tárca vezetője úgy véli, a legfontosabb változtatásokat már elvégezte a kormány (Fotó: Csudai Sándor)

A világ alapvetően megváltozott, a külpolitikának is más a funkciója, mint korábban, emiatt pedig a magyar külpolitikát alapjaiban kellett megváltoztatni, intézményileg és hozzáállásban egyaránt – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter a távirati irodának adott interjúban. Szijjártó Péter elmondta, a legfontosabb változtatást a kormány már elvégezte azzal, hogy a külgazdaságot és a kultúrdiplomáciát összekapcsolta a külüggyel. Az új, pragmatikus magyar külpolitikának ugyanis a nemzetgazdasági érdekek képviseletére kell összpontosítania – magyarázta a tárcavezető, majd hozzátette: továbbra is a legjobb színvonalon kell elvégezni a klasszikus diplomáciai feladatokat, de ez a továbbiakban már nem cél, hanem eszköz a gazdasági érdekek érvényesítésének megalapozásához.

Mint mondta, ezt szolgálja, hogy az export növelését segítő Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt., a nemzetközi gazdasági együttműködés finanszírozását támogató Eximbank és a külföldi tőke vonzásáért felelős Nemzeti Befektetési Ügynökség is a tárcához tartozik. Így oda került minden intézmény, amely szükséges a meghatározott célok eléréséhez: Magyarországon legyen a legnagyobb az EU-ban az ipar hozzájárulása a gazdaság teljesítményéhez és az export GDP-hez mért aránya, valamint Közép-Európában itt legyen a legnagyobb az egy főre jutó közvetlen külföldi működő tőke.

A miniszter kiemelte, hazánknak pragmatikus külpolitikát kell folytatnia, hiszen senki nem kéri számon az Egyesült Államokon, hogy Kínával szoros a gazdasági együttműködése, vagy bármely nyugat-európai országon a távol-keleti országokkal ápolt jó kapcsolatokat, és annak ellenére kritizálják Kína és Közép-Európa együttműködését, hogy a 16 közép-európai ország Kínával folytatott kereskedelmi forgalma nem éri el az olasz–kínai forgalmat. Az is figyelemre méltó, hogy az orosz vámhivatal adatai szerint az uniós szankciók bevezetése óta az EU–orosz kereskedelmi forgalom csökkent, az orosz–amerikai viszont nőtt.

Elmondta továbbá, úgy látja, a szomszédos országokban élő magyaroknak az az érdekük, hogy zökkenőmentes legyen a viszony Magyarország és az adott ország között. Ehhez az kell, hogy közös sikerek kössék össze az országokat, így olyan bizalom alakulhat ki, amely lehetővé teszi a nehéznek tűnő kérdések rendezését.

Szijjártó Péter a visegrádi négyekről (V4) kifejtette: ez „az egyik legfontosabb külügyi és külgazdasági erőforrásunk”, mert Közép-Európa biztosan az európai növekedés motorja marad, gazdasági súlya és politikai jelentősége folyamatosan nő Európában.

Az új EU-vezetésről azt mondta, végre nagy esély van a hosszú távú munkára koncentrálni, elsősorban azért, hogy Európa visszaszerezze elvesztett versenyképességét. Az EU-nak készen kell állnia a bővítés felgyorsítására és arra, hogy a világ leggyorsabban növekvő régióival stratégiai együttműködést építsen ki – emelte ki.

A miniszter a keleti nyitásról azt mondta, nem lehet elvárni, hogy egyik napról a másikra sikereket hozzon, a kapcsolatépítés időigényes, de eredményekkel kecsegtet. A sikerek között említette, hogy nőtt a magyar export Kínába, Japánba, Dél-Koreába, Vietnamba, Törökországba, Macedóniába, Szerbiába, Egyiptomba és Marokkóba.