Fellobbanó konfliktus a Dél-kínai-tengeren

Kínának fel kell gyorsítania a védelmi képességének felépítését, és fel kell készülnie egy esetleges katonai konfrontációra a Dél-kínai-tengeren – írta tegnap a kormányközeli Global Times című napilap. A nagy sajtóvisszhangot kiváltó szerkesztőségi cikk amellett érvel, hogy dél-kínai-tengeri területi viták sokkal bonyolultabbá váltak az Egyesült Államok „erőszakos” beavatkozása által, és ha az amerikai jelenlétet fokozzák a térségben, Kínának adott esetben képesnek kell lennie arra, hogy megfizettesse e beavatkozás árát Washingtonnal. A cikk emlékeztet arra, hogy az Egyesült Államok a közelmúltban két repülőgép-hordozóját is a térségbe vezényelte flottakötelékével, s – szerinte – mint a régió legerősebb hatalma, engedelmességet vár Kínától.

A Global Times hangsúlyosan szól a területi vitákban ugyancsak érintett Fülöp-szigeteknek a Nemzetközi Választottbírósághoz benyújtott beadványáról, amellyel kapcsolatban Hágában a jövő hét elején várható a döntés ismertetése. Peking előre közölte, hogy az eljárási folyamatban nem kíván részt venni, annak eredményét – nemzetközi egyezményben foglalt jogánál fogva – semmilyen körülmények között nem ismeri el. A nemzetközi közösség arra számít, hogy a választottbíróság, amelyet a pekingi külügyi szóvivő hétfőn „egyes csoportok szócsövének” nevezett, Manila szempontjából több kérdésben pozitív döntést hoz.

A kínai kormány a cikkre adott gyors reakcióval igyekezett csillapítani a szerkesztőségi állásfoglalás által felkorbácsolt kedélyeket: az esetleges katonai konfliktustól való félelmek kicsinyítésére törekedve a kínai külügyminisztérium szóvivője elmondta, „Kína együtt fog működni az ASEAN-országokkal a béke megőrzése és a Dél-kínai-tenger stabilitása érdekében”.

Kína egyébként tegnap csaknem egyhetes hadgyakorlatot kezdett a saját felügyelete alatt álló, de Vietnam által is magának követelt, dél-kínai-tengeri Hszisa/Paracel-szigetcsoport térségében. A lap úgy véli, ha az amerikai haderő fokozódó jelenlétét Pekingben közvetlen veszélyként ítélik meg az ország biztonságára nézve, erre az a megfelelő válasz, ha Kína maga is hadgyakorlatokat tart. A gyakorlat miatt Hanoi máris tiltakozott, mondván, súlyosan sérti Vietnam szuverenitását, és követelte, hogy Peking azonnal állítsa azt le.

Japánnal is diplomáciai kardcsörtetésbe bonyolódott tegnap Peking, miután – a kínai védelmi minisztérium közlése szerint – japán F–15-ös típusú nehéz vadászrepülőgépek veszélyes helyzetet teremtettek a Kelet-kínai-tenger felett Kína légvédelmi azonosítási zónájában (ADIZ) azzal, hogy tűzvezető radarjukkal befogták a kínai légierő két Szu–30-as vadászgé­pét. Hagiuda Koicsi japán kormányzati szóvivőhelyettes ugyanakkor tegnap közölte, hogy japán vadászrepülők „soha nem tettek olyan provokatív lépéseket”, amelyekkel Kína vádolja őket, beleértve tűzvezető radarjuk kínai gépekre irányítását. Ez azt jelentette volna, hogy fegyvereiket tüzelésre kész állapotba helyezték.

Kína 2013-ban egyoldalúan deklarálta légvédelmi azonosítási zónáját, amelyet mind Japán, mind az Egyesült Államok tüntetőleg figyelmen kívül hagy.