Külföld
Feljelentette Angela Merkelt az AfD
Görögország egy hónapon belül öt hotspotot hoz létre
Alexander Gauland, a párt egyik alelnöke berlini tájékoztatóján elmondta, hogy az AfD megítélése szerint a kancellár "úgy tevékenykedett, mint egy embercsempész", amikor a Magyarországról elindult menedékkérők ezreit ellenőrzés, regisztráció nélkül beengedte Németországba.
Az AfD a konzervatív CDU/CSU pártszövetségtől jobbra elhelyezkedő, euroszkeptikus, a gazdaságban liberális elveket hirdető pártként indult 2013-ban, és legfőbb témája az euróövezeti válság kezelésének bírálata volt. A 2013 őszén tartott Bundestag-választáson nem érte el a bejutáshoz szükséges 5 százalékot - a szavazatok 4,7 százalékát szerezte meg - , és az idén nyáron az irányzatok belső harcában szétszakadt.
A pártot a széles körben jobboldali populistaként jellemzett irányzat vitte tovább, amely elsősorban a menekültválságra összpontosít és hevesen bírálja a kormány menekültpolitikáját.
Az AfD népszerűsége emelkedik, a legutóbbi adatok szerint országos támogatottsága elérte a 7 százalékot, és az ország keleti részén, a volt NDK területén már 12 százalékon áll. A keleti, Türingia tartományi Erfurtban hetente tüntetést tartanak, amelyen hétről hétre egyre többen jelennek meg. A legutóbbi, szerdai megmozduláson már 8 ezren voltak. Az egyik szónok Alexander Gauland volt, aki sajtóbeszámolók szerint úgy vélte, hogy az uniós külső határ védelméért folytatott tevékenysége miatt az európai egységért végzett kiemelkedő munkásság elismeréseként járó Károly-díjra kell jelölni Orbán Viktor magyar miniszterelnököt.
Görögország egy hónapon belül öt hotspotot hoz létre, az elsőt már tíz napon belül
Görögország vállalja, hogy egy hónapon belül öt hotspotot hoz létre területén, az elsőt már tíz napon belül megnyitja Leszbosz szigetén - jelentette be szombaton Athénban Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Unió migrációs és belügyi biztosa, valamint Jean Asselborn, az EU soros elnökségét ellátó Luxemburg bevándorlásügyi és külügyminisztere.
Leszbosz, Híosz, Kósz, Számosz és Lérosz szigetén alakítják ki majd ezeket központokat, amelyek arra lesznek hivatottak, hogy ott regisztrálják az Európai Unióba beutazott menekülteket, rögzítsék személyazonosságukat, ujjlenyomatot vegyenek tőlük, és megindítsák a menedékkérésre vonatkozó hivatalos eljárásokat.
Az első ilyen hotspotot már tíz napon belül létrehoznák, mégpedig Leszbosz szigetén - mondta szombati sajtótájékoztatóján Asselborn, hozzátéve, hogy a többi négyet egy hónapon belül fogják felállítani. A luxemburgi külügyminiszter úgy fogalmazott: ezeknek a központoknak a fontossága abban rejlik, hogy már ott tisztázódna, "kik is kopogtatnak Európa ajtaján".
Asselborn szerint a menekültválság egy évtizedig fog tartani. Ami a menedékkérők elosztását illeti, úgy fogalmazott, hogy európai szintű döntésről van szó, amelyet a huszonnyolc tagállamnak tiszteletben kell tartania.
Elutasította, hogy az egyes tagállamoknak meghatározó döntési joguk lehessen a befogadandó menekültek kiválogatásában, mert így fennállna annak a veszélye, hogy Olaszországban és Görögországban csak azok maradnának, akik "senkinek sem kellenek". Asselborn nagy hangsúlyt helyezett arra, hogy az EU külső határain közös európai határellenőrzést végezzenek.
A sajtókonferencián ugyancsak résztvevő Jannisz Muzalasz, a migrációs ügyek görög minisztere ezzel kapcsolatosan azt is ellenezte, hogy egy tagállam sajátos szempontok szerint válogasson, vagyis ragaszkodjon ahhoz, hogy az általa befogadni kívánt család például feltétlenül keresztény legyen és, mondjuk, kétgyermekes. A miniszter egyébként azt is elmondta, hogy a menedékkérők beáramlásának "csúcsidőszakaiban" Athén körzetében és Szalonikiben is regisztrálhatnak majd.
Jelezte: Görögország 8-10 ezer férőhelyet kíván kialakítani különböző táborokban, de olyan központok is lesznek, ahol őrizetbe vett és kitoloncolásra váró embereket gyűjtenek össze.
Muzalasz elmondta azt is: az EU arra ösztönzi Görögországot és Törökországot, hogy kétoldalú együttműködés keretében próbálja fékezni, lassítani a migrációs hullámot. A görög miniszter közlése szerint meg is kezdték már az erről szóló tárgyalásokat Ankarával.
Eközben német és európai uniós tisztségviselők egyaránt tagadták azt a sajtóértesülést, miszerint nemhivatalos tárgyalások folytatnak valamilyen "európai szolidaritási adó" bevezetéséről, hogy ezáltal hozzájáruljanak a menedékkérők ellátásával kapcsolatos költségekhez. Steffen Seibert német kormányszóvivő közleményében leszögezte: "Nincs változás: nem akarunk sem adóemelést Németországban, sem EU-adót bevezetni". Az Európai Bizottság egyik szóvivője ugyancsak tagadta a híresztelést. "Nincs terítéken vagy akár előkészületben semmiféle ilyen javaslat" - mondta.
A menekültekkel való dialógus az idei Müncheni Irodalmi Fesztivál fő témája
A menekültkérdést, a menekültekkel való dialógust állítja a középpontba az idei Müncheni Irodalmi Fesztivál. Albert Ostermaier kurátor szervezésében valósul meg a front:text címet viselő szerzői fórum, amely nevében a Frontexre, az Európai Unió külső határainak védelmét célzó szervezetre utal. A 2015-ös irodalmi fesztivál központi témái a válságos időszakban menekülés és túlélés. München városa és Ostermaier egy éve dolgozik a fesztivál és a fórum programján és már akkor tisztában voltak azzal, hogy milyen jelentőségű a menekülttéma, csak azt nem sejtették, hogy ilyen méreteket ölt a probléma - mondta Hans-Georg Küppers, München városi tanácsának kulturális referense. A november 18-tól december 6-ig tartó fesztivál vendégei között lesz Salman Rushdie, Jojo Moyes, Umberto Eco és Judith Holofernes is. November 30-án átadják a rendezvény elismerését, a Geschwister Scholl-díjat is. A korábbi évek díjazottjai között van Glenn Greenwald, Joachim Gauck és Anna Politkovszkaja is.
Embercsempész hálózatot göngyölítettek fel Spanyolországban
A spanyol rendőrség őrizetbe vette egy embercsempész hálózat 89 tagját, a bűnszövetkezet kínai és pakisztáni állampolgárokat juttatott el hamis papírokkal Nagy-Britanniába, Írországba, Kanadába és az Egyesült Államokba.
A madridi belügyminisztérium közlése szerint a hálózat tranzitpontként használta Spanyolországot, az ország északkeleti részén lakásokban szállásolva el az érkezőket, amíg azok hamis utazási papírjaik elkészültére vártak.
A csempészek fejenként akár 20 ezer eurót is (több mint 6 millió forintnak megfelelő összeget) behajtottak megrendelőiktől - a felét még hazájukban, a másik felét pedig megérkezésük után. Ha a második részletet az illegális bevándorlók nem tudták kifizetni, úti okmányaikat visszatartották, és sok esetben életveszélyesen megfenyegették családtagjaikat.
A letartóztatottak ellen bűnszövetkezethez való tartozás, valamint irathamisítás és külföldi állampolgárokkal szemben elkövetett bűncselekmények címén emelnek vádat - közölte a spanyol belügyminisztérium. A bűnözők más országokban működő embercsempész bandákkal is együttműködtek.
A nyomozás azután indult meg ellenük, hogy spanyolországi repülőtereken több olyan embert is letartóztattak, aki többek között Dél-Koreából, Japánból, Malajziából és Portugáliából származó hamis útlevéllel érkezett az országba.
A spanyol csendőrség arról is beszámolt szombaton, hogy tengeri szolgálata - amely az Európai Unió Triton elnevezésű mentőművelete keretében az olasz parti őrség hajóival működik együtt - összesen 523 afrikai migránst mentett ki különböző hajókról a Földközi-tengeren, a líbiai partok közelében.
A Nigériából, Gambiából, Szenegálból, Líbiából, Elefántcsontpartról, Bissau-Guineából és Egyenlítői-Guineából származó, kimentett migránsok között 125 nő és 22 gyermek volt.
A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) legfrissebb adatai szerint idén már közel háromezren vesztették életüket, miközben a Földközi-tengeren át Európába próbáltak jutni. A Líbiában uralkodó káoszt kihasználva sok afrikai és közel-keleti menekült ebből az országból indul el Európa felé.
Megszigorították a cseh-osztrák határ őrizetét
Csehország szombaton megerősítette a cseh-osztrák határ őrizetét. Kora reggel óta az összes határátkelőn szúrópróbaszerűen ellenőrzik az áthaladó gépkocsikat és járőröznek a zöldhatáron is - közölte Katerina Rendlová, az idegenrendészet szóvivője.
A cseh-osztrák határon lévő összesen húsz átkelő közül szeptember közepétől 14 helyen végeztek eddig is szúrópróbaszerű ellenőrzéseket a csehek, ezeket most gyakoribbá tették és az összes cseh-osztrák határátkelőre, illetve a zöldhatárra is kiterjesztették.
Az idegenrendészetet az állami rendőrség embereivel erősítették meg a határátkelőkön. Rendlová közlése szerint az eddigi 200 rendőr helyett szombat reggel óta 720 rendőr teljesít szolgálatot a cseh-osztrák határokon. A védelmi tárca ugyanakkor bejelentette, hogy a hadsereg három kaszárnyában 650 katonát állomásoztat a cseh-osztrák határ közelében, akik szükség esetén két órán bevethetőek a határőrizetbe.
"Az ellenőrzéseket a kisebb határátkelőkre is kiterjesztettük. Biztosak akarunk lenni abban, hogy a migránsok ezeket sem használják az országba való bejutásra" - jelentette ki a szóvivő. Megjegyezte: a cseh rendőrség tapasztalatai szerint a migránsok kis csoportokban, autókban, autóbuszokban vagy gyalog próbálkoznak meg bejutni Csehországba. A vonatokat már nem igen használják, mert ott nagyobb az ellenőrzés.
A cseh belügyi tárca szerint a határőrizet megerősítésének célja, hogy a hatóságok nagyobb áttekintést kapjanak az illegális bevándorlók mozgásáról. Prága attól tart, hogy a térségben lévő más államok határainak fokozatos lezárásával a menekültek a jövőben Csehországon keresztül próbálkozhatnak meg eljutni Németországba. Az illetékesek hangsúlyozzák, hogy a cseh-osztrák határ őrzésének megerősítése összhangban van a schengeni egyezményekkel. Csehország kész arra, hogy a maga részéről még tovább szigorítsa a cseh-osztrák határ őrzését, és megakadályozza az esetleg menekültekkel teli vonatszerelvények áthaladását is Csehországon - magyarázta korábban a belügyi tárca szóvivője.
Feljelentette Angela Merkelt az AfDGörögország egy hónapon belül öt hotspotot hoz létre - A Magyarországról elindult...