Külföld
Felgyújtottak egy befogadó állomást Hamburgban
Anglikán püspökök több menekült befogadására szólítják fel a brit kormányt
Gyújtogatás volt egy befogadó állomáson
Tűz ütött ki egy menedékkérőket és hajléktalanokat befogadó állomáson a németországi Hamburgban, a helyi rendőrség vasárnapi tájékoztatása szerint gyújtogatás miatt.
Szlovénia nem tud korlátlan számú migránst fogadni területén, Horvátországnak, Szerbiának és Macedóniának lassítania kell "az áradatot" - mondta Bostjan Sefic, a szlovén belügyminisztérium államtitkára vasárnap tartott sajtótájékoztatóján.
Közölte: Horvátország azt kérte, hogy Szlovénia naponta 5000 menedékkérőt fogadjon, miközben Ausztria azt jelezte, hogy 1500 főnél többet nem tud beengedni területére. "Nem tudjuk korlátlan számban fogadni a migránsokat, ha tudjuk, hogy nem képesek folytatni útjukat" - jelentette ki.
Az államtitkár úgy vélte: Szlovénia nem tud eleget tenni a horvát kérésnek úgy, hogy az ne veszélyeztetné a nemzetbiztonságot és az állam zavartalan működését. Ezért csak annyi migránst enged be a területére, amennyi el is tudja hagyni - szögezte le. "Ha ennél többen jönnek, tíz nap alatt Szlovéniában 35 ezer migráns marad, amit nem engedhetünk meg" - tette hozzá.
A szombaton késő este keletkezett tűzben kiégett 14 kétszintes lakókonténer. Sikerült mindenkit biztonságba helyezni, sérülés nem történt.
A rendőrség megállapította, hogy gyújtogatás történt, és őrizetbe vett egy egyiptomi származású fiatalembert. A feltételezett elkövető indítéka nem ismert.
A szálláson az üzemeltető adatai szerint élnek úgynevezett befogadott státusban lévő emberek - nemzetközi védelemre szoruló külföldiek, akiket nem lehet hazájukba visszaküldeni, mert ott például üldözés vagy halálbüntetés áldozatai lennének, de mégsem jogosultak sem menekült, sem oltalmazott státusra -, akiknek a tartózkodási engedélye nem jogosít fel önálló lakás igénylésére, valamint hajléktalanok és menedékkérők, akik nagy valószínűséggel Németországban maradhatnak.
A befogadóállomás eredetileg 364 férőhelyes és kisebb faházakból áll, nemrég bővítették a lakókonténerek révén további 40 hellyel. A kiégett konténerek lakóit elköltöztetik más állomásokra.
Menekült- és iszlámellenes nézetei késztethették késelésre a kölni főpolgármesterjelölt támadóját
Menekült- és iszlámellenes nézetei késztethették támadásra azt a munkanélküli német férfit, aki szombaton életveszélyesen megsebesítette a kölni főpolgármester-választás egyik jelöltjét. A választás vasárnap reggel rendben elkezdődött.
A Rajna-parti város önkormányzatának honlapján közölt adatok szerint délelőtt 11 óráig a választásra jogosultak 7,8 százaléka adta le szavazatát.
A negyedik legnagyobb német városban 810 ezren szavazhatnak, 18 óráig adhatják le voksukat.
Részt akar venni a választáson a szombati merénylet áldozata is, a konzervatív CDU, a Zöldek és a liberális FDP támogatásával indult pártonkívüli Henriette Reker, aki a kölni egyetemi klinika intenzív osztályán fekszik. Az önkormányzat szóvivője közölte: lehetővé teszik, hogy leadhassa voksát.
A támadó a nyakán sebesítette meg a politikust egy vadászkéssel. Orvosai szerint állapota stabil, és lehet bízni teljes felépülésében.
A támadót a helyszínen elfogták. Kihallgatásán a bevándorláspolitika, "kiváltképp a menekültekre vonatkozó gyakorlat miatt kialakult hangulatát jelölte meg tettének motivációjaként" - mondta Ulf Willuhn kölni főügyész a Westdeutscher Rundfunk (WDR) regionális közszolgálati médiatársaságnak.
A 44 éves munkanélküli férfi a Spiegel Online hírportál értesülése szerint a szombati kihallgatáson egyebek között azt mondta, hogy szerinte a külföldiek elveszik a németek munkáját, és kifejezte azt az aggodalmát is, hogy Németországban a nemzeti jogrend helyett rövidesen az iszlám jog, a saría érvényesül majd.
Több lap vasárnap arról írt, hogy a férfinek vannak kapcsolatai a szélsőjobboldali szubkultúrával, és még a kilencvenes évek elején egy igen agresszív, időközben betiltott neonáci párt aktivistája volt. Az utóbbi időben a hatóságok az interneten írt idegenellenes kommentárjai, bejegyzései révén figyeltek fel rá.
Henriette Reker az önkormányzat szociális ügyekért és társadalmi integrációért felelős osztályának vezetője, a Kölnbe érkező menedékkérők elhelyezését is ő irányítja.
Szombat este a városháza előtt élőlánccal tiltakoztak az erőszak ellen, a demonstráción az észak-rajna-vesztfáliai tartományi gyűlésben (Landtag) képviselettel rendelkező pártok vezetői mind részt vettek.
Halálos kimenetelű összetűzések
Két halálos késelés történt menedékkérő-szállásokon a hét végén Németországban.
A helyi rendőrség vasárnapi közlése szerint meghalt egy menedékkérő a németországi Türingia tartománybeli Gotha közelében egy szálláson, az afgán fiatalembert egy másik afgán szúrta le. Nem sokkal később arról érkezett hír, hogy halálos késelés történt egy Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartománybeli menedékkérő-szálláson is, ahol egy szomáliai férfi szúrt le egy másikat.
Az első gyilkosság a gothai rendőrség közleménye szerint szombaton egy lakásban történt, ahol három afgán menedékkérőt helyeztek el. A 18, a 20 és a 22 éves fiatalember egyelőre ismeretlen okból összekülönbözött, és a 18 éves afgán a vita hevében leszúrta 20 éves társát, aki belehalt sérülésébe.
A harmadik fiatalembernek sikerült elmenekülni a lakásból.
Elmenekült a késelő is, és az épület előtt rátámadt egy német állampolgárra, aki súlyos sérüléssel kórházba került.
Az elkövetőt őrizetbe vették, a szombaton késő este történt eset körülményeit vizsgálják - áll a közleményben.
Halálos késelés történt a hét végén a mecklenburg-elő-pomerániai Neuenkirchenben is. Ott egy 20 éves szomáliai fiatalember halt meg. A nyomozás első adatai szerint az áldozatot nyakon szúrta egy 24 éves, ugyancsak szomáliai származású társa. A feltételezett elkövetőt őrizetbe vették, letartóztatásáról vasárnap döntenek.
A két menedékkérő tavasz óta lakott együtt egy társasházban, amelyet a település önkormányzata bérel menedékkérőknek. A helyi rendőrség vasárnapi közleménye szerint az eddig feltárt adatok arra utalnak, hogy a két szomáliai férfi már azelőtt ismerte egymást, hogy megérkeztek Németországba, és konfliktusuk is a Németország előtti időkben alakult ki.
Több száz migráns várakozik a szerb-horvát határon
Több száz migráns várakozik arra Szerbiában, hogy folytathassa útját Horvátország, majd Szlovénia felé, a Blic című belgrádi napilap internetes oldalának beszámolója szerint vasárnap délelőtt körülbelül 20 autóbusz várt arra, hogy átengedjék a szerb-horvát határon.
A magyar-horvát zöldhatár lezárását követően Horvátország Szlovénia felé irányítja a migránsokat, Ljubljana azonban bejelentette, hogy naponta csupán 2500 embert tud fogadni, ami jelentősen lelassította a migránsok mozgását, hiszen így lassabban engedik őket át a határon, és a közeli, opatovaci táborban is hosszabb időt kell eltölteniük arra várva, hogy továbbszállítsák őket.
A migránsok egyelőre nem tartózkodnak néhány napnál tovább Szerbiában, de az ország felkészült arra az esetre is, ha jelentősen meghosszabbodna az itt-tartózkodási idő - jelentette ki Nenad Ivanisevic szerb szociálisügyi államtitkár vasárnap a szerbiai közszolgálati televízióban (RTS).
A magyar-horvát és a magyar-szerb határon felállított kerítésre utalva kiemelte: a határfalak emelése nem jelent megoldást, azok nem tudják megállítani a migránsokat az Európai Unióba vezető úton. Hozzátette, hogy a legújabb, a magyar-horvát zöldhatáron épített határzár sem fogja jelentősen megváltoztatni a migránsok útját, mert - mint fogalmazott - azokat, akik a háború elől menekülnek, semmilyen fal nem állíthatja meg.
Anglikán püspökök több menekült befogadására szólítják fel a brit kormányt
Az anglikán egyház többtucatnyi püspöke a hivatalosan tervezettnél jóval több menekült befogadására szólította fel a brit kormányt, és ehhez az egyház segítségét is felajánlotta.
A szlovének csak lassan fogadják a migránsokat
Amióta Horvátország életbe léptette a C-tervet, vagyis a szlovén határra szállítja a migránsokat, és nem irányítja többet a menedékkérőket a magyar határra, mindössze háromezren hagyták el Horvátországot - közölte a horvát sajtó vasárnap.
Miután a magyar kormány pénteken éjfélkor elrendelte a magyar-horvát zöldhatár lezárását, Horvátországból a legtöbb migráns a macelji és muraszerdahelyi (Mursko Sredisce) határátkelőkön lépett be Szlovéniába, továbbá 642-en a Zágrábhoz közeli Breganán - közölte a szlovén rendőrség.
Bostjan Sefic, a szlovén belügyminisztérium államtitkára szombaton a sajtónak úgy nyilatkozott: Ljubljana 2500 migránst tud fogadni naponta, de az sem baj, ha kétszázzal több, majd hozzátette: a horvát hatóságok eddig tartják magukat a megbeszéltekhez.
Vasárnap a szerb-horvát határon lévő opatováci befogadóállomásról Csáktornyára egy újabb vonat érkezett tele migránsokkal.
Sefic kijelentette: az áteresztés üteme attól függ majd, hogy Szlovéniában milyen gyorsan tudják lefolytatni a regisztrációt, valamint, hogy mennyi bevándorlót tudnak Ausztria felé irányítani.
A szlovén kormány szombaton elrendelte a hadsereg határra vezénylését is, a tényleges katonai közreműködésre azonban csak abban az esetben lesz szükség, ha a migránsok ellenőrizetlenül, a zöldhatáron próbálnának meg Szlovéniába jutni. A hadsereg egyelőre csak logisztikai támogatással segíti a rendőrséget a határvédelemben.
Azokat a migránsokat, akik szombaton lépték át a szlovén-horvát határt, a szlovén hatóságok az osztrák határ melletti Sentilj tranzitközpontba szállították, ahol gyalogos-csoportokban, ellenőrzötten engedték őket Ausztria felé. A tranzitközpont fűthető sátrakból áll, és 2000 fő befogadására alkalmas.
A nemzeti védelmi szolgálat szerint Szlovénia jelenleg 5 napra elegendő élelmiszertartalékkal rendelkezik több ezer menekült ellátására.
Miro Cerar miniszterelnök arról beszélt, hogy a migránshullám anyagilag megterhelő Szlovénia számára, ezért az Európai Unióhoz fordul segítségért.
A belügyminisztérium legfrissebb adatai szerint szeptember közepe, a magyar-szerb zöldhatár lezárása óta 193 ezer 668 illegális bevándorló lépte át a szerb-horvát határt. Horvátország területére - a kelet-szlavóniai Babska és Tovarnik körzetébe - szombat éjféltől reggel 9 óráig 886 migráns érkezett, akiket az opatováci sátortáborba szállítottak, ahol jelenleg további négyezren tartózkodnak. Szombaton egész nap 6415 migráns lépte át a szerb-horvát határt.
Nem megerősített forrásokra hivatkozva a horvát sajtó arról tájékoztatott, hogy a Görögországból vasárnap reggel újabb 10 ezer migráns indult el Szerbia irányába Ők akár már hétfőn Horvátországba érkezhetnek.
Egy szíriai fiatalember az MTI tudósítójának azt mondta, hogy neki nem Németország, hanem Ausztria az úti célja, mert a hozzátartozói már ott élnek.
Egy másik, az iraki Moszulból származó kurd férfi arról beszélt az MTI tudósítójának, hogy korábban az iraki hadseregben szolgált, és amikor az iszlamista fegyveresek Moszulra támadtak, súlyosan megsebesült. Szavai alátámasztására megmutatta a golyók ütötte nyomokat is a vállán, illetve egy robbanás okozta sérülést a lábfején. Közlése szerint neki sem Németország, hanem az Egyesült Királyság az úti célja, mert ott élnek rokonai.
A szlovén hatóságok felállítottak egy másik regisztrációs tábort is, közvetlenül a magyar határ szomszédságában, a rédicsi határátkelő szlovén oldalán. Ugyanakkor az ideiglenes WC-kkel is ellátott táborban, ahová az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága is kitelepült, vasárnap délelőtt nem volt senki. Egy szlovén rendőr az MTI-nek azt mondta, hogy egész nap üres a tábor és nem is várnak menekülteket.
A rédicsi szlovén-magyar határátkelőnél az MTI tudósítóját nem állították meg ellenőrzés céljából a magyar rendőrök, a határpontot a schengeni rend szerint, megállás nélkül lehetett átlépni.
A 84 anglikán püspök által aláírt, eredetileg magánlevélként David Cameron miniszterelnöknek még szeptember elején elküldött felhívást a püspökök a The Observer című vasárnapi baloldali brit lapban nyilvánosságra hozták, a lap szerint ezzel is kifejezésre juttatva felháborodásukat, amiért a Downing Street nem választolt érdemben a levélre.
London a következő öt évben összesen húszezer szíriai menekült áttelepítését tervezi Nagy-Britanniába a Szíria határai mentén kiépült menekülttáborokból, ám a levelet aláíró püspökök szerint évente legalább tízezer, vagyis öt év alatt akár 50 ezer menekült befogadására is lenne lehetőség. Az anglikán vallási elöljárók szerint ez lenne az érdemi válasz arra az emberi szenvedésre, "amelynek naponta tanúi vagyunk".
A püspökök morális válságnak nevezik a kialakult helyzetet, hangsúlyozva, hogy a judaizmus és az iszlám is a hívők kötelességévé teszi a gondoskodást a vándorokról, és "egy időben Krisztus és családja is menekült volt".
A levél aláírói közlik: a maguk részéről arra fogják biztatni az anglikán hívőket, hogy nyújtsanak támogatást minden olyan menekültnek, aki Nagy-Britanniába érkezik. Emellett arra kérik a helyi egyházközösségeket és egyéni hívőket, hogy mindenhol, ahol ez kivitelezhető, bocsássanak rendelkezésre ingatlanokat, üresen álló épületeket az áttelepített menekültek számára.
A püspökök a felnőtt kíséret nélkül mind nagyobb számban útnak induló gyerekek befogadására, akár tartós nevelőszülői gondozásba vételére is felkérik az anglikán közösségeket.
Felvetik mindemellett annak lehetőségét, hogy alakuljon egy országos befogadási és áttelepítési testület, civil, vállalati és kormányzati szakemberek irányításával a menekültekkel kapcsolatos tevékenység összehangolására és a társadalom mozgósítására. A levél aláírói szerint ha egy ilyen szervezet megalakul, abban az anglikán egyház készségesen és püspöki szinten képviseltetné magát.
Néhány napon belül ez a második olyan nyilvános felhívás, amely alig burkoltan bírálja az európai menekültválságra adott brit kormányzati válaszlépéseket és elégtelennek minősíti a Nagy-Britanniában befogadott szíriai menekültek számát.
A hét elején a brit igazságszolgáltatás 342 egykori magas rangú tisztviselője - köztük Lord Nicholas Phillips, az Egyesült Királyság Legfelsőbb Bíróságának volt elnöke, Lord Ken Macdonald, az angol-walesi legfőbb ügyészi szervezet egykori igazgatója, és Sir Nicolas Bratza, az Emberi Jogok Európai Bíróságának korábbi brit elnöke - nyílt levélben tudatta azt a véleményét, hogy a kormányzati tervekben szereplő számnál sokkal több, akár évente 75 ezer menekült befogadására is lehetőség lenne Nagy-Britanniában.
Az aláírók "mélységesen elégtelennek" nevezték az öt évre szóló, összesen húszezer menekült befogadását célzó, Cameron által nemrégiben bejelentett brit áttelepítési tervet. Érveik szerint egyedül az ötmillió lakosú Libanonban 1,2 millió szíriai menekült él.
A nyílt levél szerzői szerint fel kell függeszteni a dublini eljárásrendet, amelynek alapján a menekülteknek abban az országban kell menedékjogi folyamodványukat benyújtaniuk, ahol először az Európai Unió területére léptek. A nyilatkozat aláírói szerint a dublini rendszer működésképtelenné vált, és egyes EU-tagállamokban, különösen az Európai Unió perifériáján, a befogadási rendszerek "összeomlottak".
Az aláírók emellett felszólították a brit kormányt arra is, hogy ne csak a táborokból fogadjon menekülteket, hanem azok közül is, akik már az Európai Unió területén tartózkodnak.
Kerítést kell építeni Németország határára a német rendőrszakszervezet vezetője szerint
Veszélybe került a közrend Németországban a menekülthullám miatt, ezért "meg kell húzni a vészféket" és kerítést kell építeni a határra - mondta a német rendőrszakszervezet (DPolG) elnöke a Welt am Sonntag című hetilapnak.
Nyolc migráns halt meg a líbiai partoknál
Nyolc migráns halt meg a líbiai partoknál vasárnap. Az olasz haditengerészet egyik, a Földközi-tengeren szolgáló hajója délután egy több mint 110 fős bevándorlócsoportot mentett ki, de nyolcan a tengerbe fulladtak.
A bevándorlók Líbiából keltek útra, az őket szállító gumicsónak azonban nem volt alkalmas a tengeren való átkelésre és elsüllyedt. A csoportnak a Bersagliere nevű olasz hadihajó sietett a segítségére Líbia partjainál a nyílt tengeren. A bevándorlók közül addigra már hét nő és egy férfi életét veszítette.
Az olasz hajó fedélzetére vette a bevándorlókat, majd átadta őket egy spanyol hadihajónak, amely az európai Triton-misszió keretében szolgál a Földközi-tengeren.
Szombaton további 562 bevándorlónak nyújtottak segítséget az Észak-Afrika és Európa közötti tengerszakaszon szolgáló olasz és külföldi hajók.
A rendkívül enyhe őszi időjárás nem csökkentette a Földközi-tengeren át érkező migránsok számát. Az Európába tartó migrációnak ez az útvonala a legveszélyesebbnek számít. A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) adatai szerint év eleje óta majdnem háromezren vesztek a tengerbe.
Rainer Wendt a vasárnaponként megjelenő lap új számában megjelent nyilatkozatában kiemelte: ha a döntéshozók komolyan gondolják a - szeptember 13-án ideiglenesen visszaállított - határellenőrzést, akkor kerítést kell építeni a határon, és a tervezett tranzitzónák sem működhetnek hatékonyan, ha nyitva áll a zöldhatár.
A műszaki zár kialakítása láncreakciót indítana el, "végül Ausztria is kerítést építene a szlovén határon", Németországnak pedig "pontosan erre a hatásra" van szüksége - mondta a szakszervezeti vezető a vasárnapi lapnak.
Szerinte nem lehet már tovább kürtölni a világba azt az üzenetet, hogy "jöjjön mindenki hozzánk", mert a menekülthullám veszélybe sodorta Németországot.
"Hazánk belbiztonsága veszélyben forog, társadalmi nyugtalanság kitörése előtt állunk. Valakinek meg kell húznia a vészféket, és ez csakis Angela Merkel lehet" - mondta a rendőrszakszervezet elnöke.
Angela Merkel kancellár és kormánya nem kíván kerítést építtetni a határra, és a konzervatívokkal kormányzó szociáldemokraták (SPD) ellenkezése miatt az sem biztos, hogy bevezetik a tranzitzónák intézményét.
A kancellár több nyilatkozatában kifejtette, hogy szerinte a határkerítés nem tartóztatja fel, legfeljebb más utakra tereli a menedékkérőket, ezért a határzár csak látszatmegoldás, amelyről hamar kiderülne, hogy nem működik, és így csak tovább erősödne a társadalmi elégedetlenség.
Közben az Angela Merkel vezette konzervatív CDU-ban és a bajor testvérpártban, a CSU-ban az ellenállás erősödik a kormány menekültpolitikájával szemben. Ezt jelzi a CSU egyik belügyekkel foglalkozó szakpolitikusa, Hans-Peter Uhl nyilatkozata a Bild am Sonntag című vasárnapi lapban, miszerint a CDU/CSU parlamenti (Bundestag-) frakciójának belügyi szakpolitikusai indítványt készítenek elő a következő frakcióülésre arról, hogy tegyék kötelezővé mindazon menedékkérők visszafordítását a határon, akik nyilvánvalóan nem szorulnak a német állam védelmére.
A régóta erélyes fellépést sürgető konzervatív belügyi szakpolitikusok - köztük volt rendőrök - az indítvány beharangozásával ultimátumot adtak Angela Merkelnek és a CDU-s belügyminiszternek, Thomas de Maiziere-nek: vagy elrendelik a védelemre nem szoruló menedékkérők visszafordítását a határon, vagy a november elején tartandó következő frakcióülésen a képviselőcsoport kezdeményezi ezt, nem törődve a kormány elutasító álláspontjával.
A CDU/CSU-frakcióban tovább növelheti a feszültséget, hogy a friss közvélemény-kutatási adatok a pártszövetség választói támogatottságának folytatódó csökkenését jelzik. A Bild am Sonntagban ismertetett adatok szerint a CDU/CSU az utóbbi egy héten újabb egy százalékpontot gyengült, így 37 százalékon áll, szemben a legutóbbi Bundestag-választáson, 2013-ban elért 41,5 százalékkal.
Ugyanakkor a konzervatívok még így is 11 százalékponttal vezetnek a második legnagyobb német politikai erő, az SPD előtt, amelynek támogatottsága 25-ről 26 százalékra emelkedett.
A Bundestagon kívüli legnagyobb párt, az Alternatíva Németországnak (AfD) tovább bővítette táborát, támogatottsága 6-ról 7 százalékra nőtt. Az AfD így már biztosan átlépné a bekerüléshez szükséges 5 százalékos küszöböt, ha most lennének a Bundestag-választások.
A jobboldali populista párt egyik társelnöke, Frauke Petry a Welt am Sonntagnak azt mondta, hogy a kormány menekültpolitikájával szembeni elégedetlenség révén naponta átlagosan negyvenen jelentkeznek felvételre náluk. Ezzel a párt tagjainak és támogatóinak létszáma a tavaszi szakadás - a mérsékelt, euroszkeptikus szárny távozása - után először ismét elérte a 19 ezret, és 2000 tagfelvételi kérelmet még nem is bíráltak el.
Az AfD létszáma azonban még így sem mondható jelentősnek a Bundestag pártjaihoz képest; például a CDU-nak 450 ezer tagja van, a Bundestag legkisebb pártjának, a Zöldeknek pedig nagyjából 60 ezer.
Felgyújtottak egy befogadó állomást HamburgbanAnglikán püspökök több menekült befogadására szólítják fel a brit kormá...