Külföld

Felforgatná Európát a görög szélsőbal

Kikerülhet az eurózónából a mediterrán állam, ha az új athéni kormány elveti a nemzetközi hitelezők megszorító feltételeit

Európa stabilitását fenyegetik – legalábbis a szavak szintjén – a politikailag teljesen szétzilált Görögország szélsőbaloldali politikusai. A görög radikális baloldali Sziriza párt vezetője, a január 25-re kiírt választások fő esélyese azt hangoztatta, hogy pártjának győzelme elindítja majd a „szükséges változásokat” a kontinensen.

Alekszisz Ciprasz 20150105
Alekszisz Ciprasz a kubai marxista forradalmár, Che Guevara követőjének nevezi magát (Fotó: Reuters - Alkis Konstantinidis)

„A szükséges változások itt kezdődnek, Görögországban” – hangoztatta Alekszisz Ciprasz, a radikális baloldali Sziriza párt vezetője szombati, athéni beszédében. Az utóbbi idők közvélemény-kutatásaiban a jelenlegi fő kormánypártot több mint három ponttal megelőző alakulat vezetője a lehetséges „követők” közül az első helyen Spanyolországot nevezte meg – ahol a (szocialistáktól balra elhelyezkedő) Podemos párt jelentősen előretört az utóbbi hónapokban, s ahol idén szintén választások lesznek –, majd Írországot említette. „Kemény tárgyalások révén garantáljuk országunk valóban méltányos részvételét az euróövezetben” – mondta, hozzátéve, hogy „véget kell vetnünk a megszorításoknak”. Ciprasz korábban azt ígérte, hogy visszacsinálja a nemzetközi hitelezők által Görögországra kényszerített reformokat, és újratárgyalja a mentőcsomag-egyezményt.

Az európai uniós vezetők arra intik Görögországot, hogy ne változtasson irányvonalán, ne mondjon le a reformokról. A Der Spiegel című német hetilap azonban legutóbbi számában már azt írja, hogy Angela Merkel német kancellár kész elengedni Görögországot az eurózónából, amennyiben az új athéni kormány elveti a megszorító intézkedéseket.

A lap szerint Angela Merkel kancellár és Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter most már úgy véli, az eurózóna elegendő reformot végrehajtott a válság 2012-es csúcsa óta ahhoz, hogy kezelhetővé tegye a lehetséges görög kilépést, a „grexit”-et. A „Greece” (Görögország) és az „exit” (kilépés) szavakból összegyúrt műszó a görög adósságválság mélypontján honosodott meg a londoni elemzői szakzsargonban. Akkoriban a City elemzői közössége gyakorlatilag fenntarthatatlannak ítélte Görögország euróövezeti tagságát, és egyöntetűen azt jósolta, hogy Görögország hamarosan távozik a valutaunióból. Ez a lehetőség hosszabb idő óta most először merült fel ismét elképzelhető forgatókönyvként egyszerre több londoni befektetési és elemzőcég prognózisaiban.

Jeórjiosz Papandreu volt miniszterelnök vezetésével új párt alakult meg szombaton Görögországban, miután kettészakadt a délkelet- európai országot hosszú éveken át kormányzó Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASZOK). Papandreu új szervezete a Demokraták és Szocia­listák Mozgalma arra készül, hogy január 25-én történelmet ír, kivezeti az országot a válságból, és minden görög állampolgárra csak a teljesítő- képességével arányos teher nehezedik majd.

A pártszakadás három héttel az előre hozott választások előtt következett be. A január 25-i választást az tette szükségessé, hogy a görög parlament háromszori próbálkozásra sem tudta megválasztani az ország elnökét.